Typotex–Vince Egyetem | Képfilozófiák

Posted on 2011. november 18. péntek Szerző:

0


A műalkotás »olvasása« vagyis megértése, felfogása, értelmezése nem velünk született képesség. Az első lépésben a színes foltoktól még viszonylag könnyen jutunk el az alakok felismeréséig. Azonban a történetet, szándékot, vágyat elmesélő vagy éppen erkölcsi nagyságot, kicsinységet, tanulságot hordozó műalkotás értelmezése már keményebb dió.

A Typotex Kiadó és a Vince Kiadó által közösen szervezett Typotex–Vince Egyetem szaktudósok és művészek megszólaltatásával vezeti beljebb a hallgató-nézőt a műalkotás szellemi terébe.

Hans Holbein: Követek

Hans Holbein: Követek

Mit lát a képen a művész?

Orosz István: Holbein és követeinek története & Anamorfózis – a perspektíva egy szélsőséges esete

Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész előadásában a kapcsolatot keresi ifjabb Hans Holbein Követek és egy ismeretlen festő Mózes és Áron a fáraó előtt című művei között. A kúszó-mászó elemző alulról, felülről, kívülről és belülről is szemügyre veszi a festményeket, így jutva el második témájához, az anamorfózishoz. A Követek egy felismerhetetlenné torzított eleme különös perspektívából értelmet nyer. Erről a művészi fogásról is mesél saját művészetén át Orosz István.

»Orosz István úgy késztet gondolkodásra, hogy közben nem akar a maga kizárólagos igazáról meggyőzni, helyet hagy kételyeinknek, szabad gondolkodásunknak. Meg-megállhatunk, visszabóklászhatunk térben és időben, mindez a mi döntésünk. Egy Holbein és egy ál-Holbein kép kapcsán olyan dimenziók nyílnak meg, amelyek intellektuális impulzusokkal bombázzák az elmét, serkentve ezzel a mindennapokban néha kissé megfáradó agyunkat – írja Halász István (Alaprajz). – Összekapcsolódik a múlt és a jelen, a történelem sem poros levéltári tényhalmazként, inkább eleven, sokszor gyarlóságtól sem mentes emberek cselekedeteinek összességeként áll előttünk. Utat találunk egy olyan korhoz, melynek szimbólumrendszerét jószerével mára teljesen elfelejtettük, életviteléről vajmi kevés a valós tudásunk.«

»Az anamorfózis mestereként ismert Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész, animációs filmes, költő, esszéista az idei Kossuth-díjak átadásáról tudósító egyik-másik napilap szerint egyszerűen „plakáttervező”, más értékelések szerint igazi reneszánsz ember, aki élet és művészet dolgairól a műveket nem műfaji kategóriák, hanem kvalitás szerint mérve gondolkodik – fejtegeti P. Szabó Ernő (Magyar Nemzet). – A plakáttervező kifejezés sem lehetne egyébként sértő, hiszen a Tovarisi, konyec! című, a rendszerváltozás első éveiben keletkezett Orosz-plakát alighanem mérföldkő (nem csak) a magyar plakátművészet történetében. Orosz István: A követ és a fáraóDe azt is mondhatnánk, hogy – több más, a magyar jelen időről, közügyekről szóló Orosz-plakáttal egyetemben – ez a mű nem csupán arra alkalmas, hogy megmutassa, mit tud alkotója, de arra is, hogy háttérbe szorítsa a hatalmas tudás más elemeit, amelyek Orosz István birtokában vannak.«

Helyszín: Műcsarnok (1146 Budapest, Dózsa György u. 37.)

Időpont: 2011. november 23., szerda, 18:00–20:00

Az előadáshoz kapcsolódó könyv:
Orosz István: A követ és a fáraó (2011)