Browsing All posts tagged under »posztmodern_regény«

Mit ér az ember, ha szociológus? | Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy

október 20, 2018 Írta:

2

Pokorny Zsófia | A Mágneshegy az ezredfordulós értelmiségi kö­zös­ség regénye. Budapest regénye, ahol a szöve­vényes utca­térképek és egymást keresztező életutak közül szinte észrevétlenül haladunk át ismeretlen, fiktív dimenziókba, amelyeknek véletlenül mégiscsak van valóságos nevük és helyrajzi számuk. A bizony­talanság regénye a Mágneshegy. Az elnyomott kisebb­ségeké, szorongó nőké és szkin­hedeké. És ter­mé­szetesen egy fehér nyúlé. Nehéz […]

Don DeLillo: Fehér zaj (előzetes, részlet)

augusztus 25, 2018 Írta:

0

Jack Gladney egy amerikai kisváros egyetemén, az általa alapított Hitler-tudományi tanszéken tanít. Népes család­jával reklám­szlogenekból, pletykákból és álhírekből tájé­kozódva élik kényelmes életüket. Jack legfőbb gondja, eltit­kolni kollégái elől, hogy nem tud németül, mindaddig, míg egy nap felfedezi, hogy imádott felesége gyógy­szer­tárban nem forgalmazható tablettákat kezdett szedni…  A mi egyetemünkön úgy szokás, hogy a tanszékvezetők talárt […]

Lánc-lánc-Estherlánc | Katri Lipson: A fagylaltos

január 22, 2016 Írta:

0

Z. A. | A múlt zaja üti meg fülünket ebben finn regényben, de rögtön le kell szögeznem, leginkább az az olvasó talál benne örömet, aki már hozzászokott a filmek képvágására emlékeztető regényszerkezethez – ilyenek biztosan sokan vannak –, és aki élvezet talál a puzzle részleteinek összerakásában. Katri Lipson regénye ugyanis maga a megtestesült posztmodern mű, […]

Verena Rossbacher: Sóvárgás sárkányra (részlet)

október 13, 2013 Írta:

0

IDE JÖN AZ OLVASNIVALÓ Fordította: Szijj Ferenc Verena Rossbacher: Sóvárgás sárkányra L’Harmattan Kiadó, 2013 442 oldal, 3750 Ft ISBN 978 963 236 6661 Recenziónk: A »csak« jellemző esetei

A »csak« jellemző esetei | Verena Rossbacher: Sóvárgás sárkányra

október 13, 2013 Írta:

0

Cserhalmi Imre Olyan utószóval még nem találkoztam, amelyet ne előszóként használtam volna. Arra már volt példa, bár nem túl gyakran, hogy a mű után az utószót másodszor is elolvastam, de arra még nem, mint most, hogy azt gondoltam: az utószó után tulajdonképpen már felesleges is a művet elolvasnom. Mert a fiatal írónemzedék izgalmas tehetségű tagja, […]
















		
		

		

		

		

		




			


                
Működteti a WordPress.com.