Lájkolom | Kayla Czaga: Hogyan legyél főszereplő

Tóth Zsuzsanna |

Noha meglehetősen érdeklődőnek gondolom magam, és különféle versműfajok iránt nyitottnak – mégis meglepetéssel, és némi tétovasággal olvastam Kayla Czaga kis verseskötetét. A Hogyan legyél főszereplő kétségtelenül izgalmas, érdekes témákról ír, ám talán a földrajzi, vagy tán még inkább a korbeli távolság miatt inkább kuriózumként, mint valódi költészeti élményként tudok verseire gondolni.

A fülszövegből megtudjuk, hogy édesapja magyar (aki a szüleivel 56 után menekült Kanadába), a költőnő sikeres és elismert a hazájában. A Prae Kiadó jóvoltából nálunk is megjelent mindkét verseskötete. Tagadhatatlanul friss a hangja, ezt biztosan érzem, sőt, a megírt élmények zöme valódi kortárs problémákat fest, amelyek korom ellenére sem ismeretlenek előttem. Sokat hivatkozik filmekre, sztárokra, videójátékokra – amik az én életemben semmi szerepet nem játszanak. (Nem tudom megítélni, hogy a korosztály magyar tagjai ismerik-e ezeket a hivatkozásokat, gyanítom, hogy ők se mindet.) Habár nem sok tekintetben vagyunk hasonlóak Kaylával, mégis ugyanazok az érzések bukkannak elő, amelyek mindig is jelen voltak/vannak egy nővé érő lány életében. „Úgy szeretnek egy lányt / a szünidőben, hogy pitypangláncot fűznek a nyakába, aztán / levetik, mint a tavalyi pulóvert, miután / megunták őt és minden mást.”

Az ilyen, és ehhez hasonlóan érthető és átérezhető szövegtartalmak mögött nagyon sokszor bukkan fel a virtuális létezés okozta/fokozta magány. Olyasfajta, bennem már-már félelmet keltő elidegenedés, amelyben egy mai fiatal, akinek nehéz eligazodni, folyamatos szorongást él meg. A szülei sem nagyon tudnak segíteni. „A fekete X a naptárban azt jelentette, / hogy apád nem jön haza, hanem / alumínium izzószálakat inhalál / a kohóban, hogy a jövődet finanszírozza. / Vicces, hogy mindig szebb képe volt / a jövődről, mint neked.”

Az egész kötet olvasását végigkíséri az a sejtelem, hogy Kayla Czaga jókat ír, fontos problémákról, hiszen önértékelési zavarok, a magánéleti gondok, szabályokhoz alkalmazkodás meg a felnőtté válás nehézségei egyaránt megjelennek. Ráadásul – köszönet érte a fordítónak, Kis Orsolyának – kifejező képeket látunk, remek mondatokat olvasunk: „A szél úgy sóhajtozik, mintha bezárta / volna a kulcsát a kocsijába. Ülsz a széken, / okos lány, csakhogy a szék összecsuklik, / és abban a pillanatban, mielőtt leesnél, / ahogy ülsz a semmin, azt gondolod, / talán mégsem zuhansz le, / talán itt lebegsz örökké.”

Sokszor nagyon személyes, nagyon tabudöntögető, amit ír, már-már zavarba hoz, ahogy nyíltan keresi önmagát, a helyét a világban és a szerelemben. Utóbbi sokszor kiábrándító a valóságban, erősen különbözik az elképzelt helyzetektől, ráadásul a szexuális identitás sem mindig egyértelmű. A korai testi kapcsolatok érzéketlensége, a bekövetkező csalódások, a terhelt családi háttér, az örökös elvágyódások kevés menedéket ígérnek. „Egy olyan lány, mint te, a TINÉDZSER SEGÉLYVONALAT / hívta három hónapon át minden délután, de soha nem érezte / tőle jobban magát.”

• Olvass bele!

A szövegek minden hétköznapiságuk ellenére rendkívül és őszintén líraiak – a kortárs fiatal nők identitáskeresésének gyötrelmeiről – miközben ránézésre nem tűnnek annak. „Lájkoltam a fotót, amin eszel. / Lájkoltam a fotót, amin bugyikat / rakosgatsz egy bőröndbe, Kínába. Kínát nem lájkoltam. / A megbízhatatlan wi-fi lyukacsossá tette az arcodat, / így az arcodból csak kevés maradt / az életemben, de lájkoltam / a képet rólad és a teknősödről Kínában.”

Ugyanakkor bőven találunk olyan szövegeket is, amelyek a technika uralmáról, az életünket behálózó – és olykor komoly bosszúságokat okozó – „kütyükről”, eszközökről vagy a virtuális világról szólnak. A hangvétel egyrészt tükrözi az ingerült és szorongó idegállapotot, másrészt nem nélkülözi az (ön)iróniát sem, amit természetesen a kötet csaknem minden anyagában felfedezhetünk. „Tartottam egy szeánszot az izé felett, / kapcsolatba léptem nagyapjával, a távíróval, / aki ritmikus kattogással válaszolta, / Próbálta már ki- és bekapcsolni?” És szinte természetszerű, hogy olyan szöveget is találunk, amely a szerző magyar gyökereit elemezgeti. (Szúnyogok)

A verseket olykor a szerző maga episztolának nevezi, én ugyan kevésbé érzem a verses levél – mint forma – meglétét, bár a tartalom időnként tényleg levélszerű, néha mintha önmagához íródna minden szöveg. A fordító érdeme az is, hogy bizonyos utalásokhoz, amelyeket ezek nélkül nehezen érthetnénk meg, lábjegyzetet rendel.

Nem, nem tudtam meg, hogyan legyek főszereplő, és feltétlen híve sem lettem a költőnek, de lájkolom. És bízom abban, hogy a kortársak találnak azonosulási pontokat, a sajátjukhoz hasonló kérdéseket, életérzéseket – és talán lehetséges válaszokat is – Kayla Czaga határozott fogalmazású mondataiban.

Kayla Czaga: Hogyan legyél főszereplő
Fordította: Kis Orsolya
Prae Kiadó, Budapest, 2024
124 oldal, teljes bolti ár 3290 Ft,
online ár a bookline.hu-n 2961 Ft,
ISBN 978 615 667 5323

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Hogyan legyél főszereplő? Többek közt erre a kérdésre is választ – vagy inkább lehetséges költői megoldásokat – kapunk Kayla Czaga második verseskönyvében. A kötet szókimondó, humoros felfedezése a fiatal felnőtt élet kihívásainak és a test szokatlan, kiismerhetetlen tájainak, amely során számos furcsasággal találkozik az olvasó: egy fenékkel, ami akár indulhatna Kanada miniszterelnöki posztjáért is, vagy olyan betegségekkel, amelyek úgy hajtanak ki, „ahogy egy szederbokor”. Kiderül, hogy Winona Ryder pórusaiban egész alvilág bújik meg, a lazacok pedig varázslatos módon Walt Whitman pipahamu pöttyözte ezüst szakállává.
Kayla Czaga versei egy fiatal nő felnőtté válásának és az abban rendkívüli szerepet játszó kapcsolatoknak az érzékeny és ironikus mementói: a jelentéktelen pasik, a szoros barátságok, a család által rá rótt kötelezettségek mind-mind kulcsfontosságúak e költészetben. A társas lét és a magány végigkísérik azt a lebegésszerű állapotot, amely a fiatalság és a felnőttlét közötti senkiföldjét jellemzi, Czaga pedig az alig megragadható világból és benne saját szerepéből egyedi, sűrű képekkel teli tájat fest.
Kayla Czaga Albertában született 1989-ben, és Kitimatban, British Columbiában nőtt fel. Édesapja 1956-ban menekült Magyarországról Kanadába. Díjnyertes költő, munkái számos elismerésben részesültek. A Hogyan legyél főszereplő a második verseskötete.