Északi asszonyok | Lisa Hannett: Viking nők

Sváb Ági |

Lisa Hannett személyisége – ahogyan a könyvéből kiderül – túláradó, érdeklődése szerteágazó és nagyon 21. századi. Ugyanezek a tulajdonságok jellemzik a Viking nők című könyvét is. Ugyanakkor mégiscsak akad egy bökkenő a kötettel – a benne szereplő a nők azonban nem (vagy nem mind) vikingek a szó szoros értelmében.

De haladjunk sorban! Lisa Hannett kanadai származású. Kamaszként szerelembe esett a vikingek varázslatos világával, majd doktori fokozatot is szerzett középkori izlandi irodalomból. Évek óta Ausztráliában dolgozik, és innen repül rendszeresen különböző északi helyszínekre kutatni és inspirálódni. Érezhetően szakértője a könyv témájának, de minden oldalon átüt a szeretet és érdeklődés ez iránt a kultúra iránt. Hannett ezenkívül még fotós és képzőművész is, és a Viking nőkben szépírói tehetségét is megcsillogtatja.

A könyv ugyanis két nézőpontot ütköztet az olvasó örömére. Kilenc fejezete 12 női sorsot mutat be, amelyekben először mindig az adott szereplő világába léphetünk be, mintha egy történelmi regényt olvasnánk. A történetek érzékenyen és érzékletesen mutatnak be egy-egy szereplőt: olvashatunk menekülő ír királylányról, norvég nemesasszonyról és az utolsó izlandi varázslónők egyikéről is. Ugyanakkor pár oldalanként hosszabb-rövidebb leírások, magyarázatok szakítják meg az izgalmas történeteket. A leírások rendkívül közvetlenek, szórakoztatók és informatívak, látszik rajtuk, mennyire korszerű és elmélyült a szerző tudása a sagák világában. Ezzel párhuzamosan olvashatunk Hannett életéről, véleményéről, személyes preferenciáiról is, továbbá 21. századi popkulturális utalások is színesítik a fejezeteket. Ez utóbbi többféleképpen, akár hibaként is értelmezhető, ugyanis fölveti a kérdést: a szerző személyének megismerése tesz-e hozzá valamit a középkori izlandi asszonyok megismeréséhez? Érthetők lesznek-e a 21. századi utalások akár tíz év múlva is? Vagy még konkrétabban: vajon a mai ismeretterjesztő irodalomnak kötelező eleme, hogy megismerjük a szerző sorsát is? Szükséges-e párhuzamba állítani a kötetben bemutatott asszonyok sorsát egy ezer évvel később élt nőével?

• Olvass bele!

Ezenkívül (és igazán nem kötekedésből vetem föl) egyfajta ellentét is feszül a könyv címe és tartalma között. Hannett maga is írja, hogy a viking: gyűjtőnév. Ellentétben a közkeletű értelmezéssel nem egy népcsoportot jelent, hanem egy 9-11. századi életformát, vagy ha úgy tetszik, tevékenységet. A vikingek lehettek dánok, norvégok vagy svédek, fosztogattak, kereskedtek Európában, és mintegy mellékesen felfedezték Izlandot, Grönlandot és Észak-Amerikát (Vinlandot) is. Jellemzően harcos férfiak voltak. A kötet lapjainak szereplői ugyanebben a korszakban éltek az izlandi feljegyzések (sagák és krónikák) szerint, mégis nagy részük talán maga tiltakozott volna a viking elnevezés ellen, hiszen jellemzően nem fegyverforgató kalandorok voltak, hanem feleségek, rabszolgák, gazdasszonyok.

Lisa Hannett könyve így aztán nem sorolható be egy műfajba sem egyértelműen, nem történelmi regényt olvasunk, de nem is szakirodalmat. Ő maga így ír erről: „Író vagyok. Nem szeretnék a történelem partvonalán állni, és egyik szemem elé látcsövet illesztve távolról szemlélni a vikingek korát. Másfajta megközelítést fogok alkalmazni, átlépve a műfaji határokat, a történelem jól kitaposott ösvénye és az érintetlen irodalmi talaj között haladva: a viking nőket, akiket már sok éve ismerek és kedvelek, háromdimenziós emberekként fogom megjeleníteni (…) ebben a kötetben (…) a halandókkal foglalkozom, akiket kötnek a fizika, az idő, a valóság törvényei.”

Természetesen ha valaki csak most ismerkedik az „északiakkal”, étvágygerjesztőnek, első sa élménynek olvassa el Hannett könyvét a Viking nőket. Aki pedig mélyebben szeretné megérteni ezt a világot – de még nem érzi magát kellően elszántnak, hogy belevágjon a Brennu-Njáls saga elolvasásába (ami egy valódi csoda) –, addig kalandozhat Bjørn Andreas Bull-Hansen sok kötetes Jomsviking – mondjuk így – fantasy-sorozatában.

Lisa Hannett: Viking nők
Fordította: Németh Anikó Annamária
Corvina Kiadó, Budapest, 2024
336 oldal, teljes bolti ár 5990 Ft,
online ár a lira.hu-n 5331 Ft,
e-könyv változat 4199 Ft
ISBN 978 963 137 0102 (papír)
ISBN 978 963 137 0133 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Férfiakról és nőkről írok: honfoglalókról, földművesekről, mítoszteremtőkről, anyákról, tanítókról, világutazókról. Olyan emberekről, akik titkos reményeket táplálnak, akiknek szerető családjuk és törékeny szívük van. A lelkem mélyén mégis aggodalommal tölt el a tudat, hogy kultúrájuknak sötét aspektusai is léteznek: az erőszak, amely végigvonul az életükön (a csatatéren, de azon kívül is), a traumák, amelyeket más embereknek (ellenségeiknek, szomszédaiknak, rabszolgáiknak) okoznak, valamint az emberáldozatok. A brutalitás nem korlátozódik a férfiak világára, sok nő is kegyetlen, gyakran egyenesen ijesztően félelmetes, jóllehet ezzel egyidejűleg a viking világ nagyszerű vívmányairól és csodáiról csak áradozni tudok… Azok a történetmesélők, mint amilyen én is vagyok, mindig ezekből az ellentmondásokból és rejtélyekből táplálkoznak.