Bauhaus Dexion-Salgóval | Bauhaus 100 / Vasarely Múzeum

Posted on 2019. május 17. péntek Szerző:

0


Náfrádi Márta: Ruha két körből (2017)

Rózsa Gyula |

Nem tudni pontosan, hogy kiket és milyen eszmei cél szerint gyűjtött össze a Bauhaus 100 című kiállítás a fővárosi Vasarely Múzeumba. Az alkalom, nem nehéz kitalálni, a jubilálás, a centenáriumi emlékezés, az hommage à Bauhaus. Csakhogy felvezető szöveg (végképp) és katalógus (egyelőre) nem lévén, nehéz eldönteni, miféle ünneplést jelölt ki a rendező OSAS művész­szervezet.

Náfrádi Márta itt alighanem verhetetlen. Nemcsak azért, mert igazi textilből készült, igazán megvarrt, és a mellékelt fotó szerint igazán hordható ruhát állított ki, aminek a Bauhaus tárgyteremtő ideáljaihoz mégiscsak a legtöbb köze volna. Hanem azért is, mert a Ruha két körből nem emlékezik ugyan Moholy-Nagy overalljára, sem a másik mester, Itten maga tervezte papos öltözékére, de szofisztikált egyszerűsége, tervezettsége, és igenis, tetsze­tőssége csatlakozik a nagy elődökhöz.

Ünnepelni lehet avatott azonosulással, lehet epigon igyekezettel és lehet – igen, lehet – polemikus utókori feleseléssel is. Kivált izgalmas mindezek ismeretében a tiszteletlenül tisztelgő, mert értékelő-értelmező megemlékezés.

Marafkó Bence: Fibonacci architektonika (1996)

Marafkó Bence: Fibonacci architektonika (1996)

Náfrádi szuverenitása mellett a Gaál Tamásé, aki ívelt formájú csészevázakat épít a Bauhausszal nem éppen képzettársítható bronzból, ám szerkezetszerűen, vagy a Bögi Diáé, aki éppen balsafa pálcákból és gyapjúfonálból komponál látszólag csak úgy odavetett, ám nagyon is megtervezett vonalkonstrukciókat.

Eltérés, értelmezés és azonosulás az is, ha Marafkó Bence aszimmetrikus táblája meghökkentően megbontja az elődök kék-sárga-vörös triászának, kör-négyzet-háromszög szentháromságának békéjét, és lényegében hosszú ideje nem más Bullás József piktúrája sem, amely gondosan megfestett, plasztikus gömbökkel gazdagítja, egyszersmind kiforgatja a geometriát.

Értelmezés és újraélés, hogy Bernáth Dániel bizonytalan képszélekkel kezdi ki és megbízhatatlan parallelekkel kommentálja a szigorú, színes négyzetrendszert, amely rendszer száz éve, Josef Albers mester óta csak metszően egyenes és kikezdhetetlenül párhuzamos lehet, de mindez szolid barátkozás ahhoz képest, hogy Gaál Endre habosnak mutatkozó cakkos szélű üvegből, állhatatlanul hullámzó felületekből komponál kilencosztatú  táblákat.

Gaál Endre: Golden age (2017)

Gaál Endre: Golden age (2017)

Kristóf Gábor: Moduláris kompozíció (2019), Salgó

Kristóf Gábor: Moduláris kompozíció (2019), Salgó

A mélyére tekintve még nagyobb az utókori deviancia Kristóf Gábor mintegy falképénél. Salgó – írja a cédula a bravúrosan nyugodt-változatos, már-már az aranymetszés biztonságát sugárzó kompozíció anyagáról, mert a vörös, sárga, fekete és kék négyszögletes mezőket ez a nem kevésbé kékre és vörösre festett lyukacsos elem kapcsolja össze és választja szét. Az a maga idején dexion prédikátummal ékített sínszerűség, amely mintha egy nehéz kezű, de kitartó ezermester találékonyságából született volna, és ajánlkozott anno a legkülönfélébb vasüzletek, raktárak, rosszabb, de nem kevésbé gyakori esetben házikönyvtárak polcigényeinek kielégítésére.

Jederán György: Hommage à Oskar Schlemmer. Bauhaus logó, 2019; Gaál Tamás: Tárgyjáték VI., 2017

Jederán György: Hommage à Oskar Schlemmer: Bauhaus logó, 2019; Gaál Tamás: Tárgyjáték VI., 2017

Ha meggondoljuk, hogy a lélektelen, de hasznos elemek úgy aránylanak a Bauhaus tárgykultúrájához, mint kortársuk, a panelépítkezés Gropius ragyogó munkáslakótelepéhez Dessau-Törtenben, nem nehéz felfedezni Kristóf művének a lényegét. S ha ilyen kaján tartalmakat nehéz volna is tetten érni az évszázados példához békésebben kapcsolódó, azt avatottan, felkészülten követő mai művekben, az eltérés, a viszonyulás, az utókori reakció valamilyen formában csaknem az egész kiállításban felfedezendő.

Gilly Tamás: Pecsét, 2017

Gilly Tamás: Pecsét (2017)

Amelyben a Bauhausnak mégis az olyan sokértékű művek adják meg elfogódottság nélkül a tiszteletet, mint Nagámi szépen pácolt mahagónit összefestékezett léccel kombináló szerkezete, Gilly Tamás távol-keleti formákat újrafogalmazó, valamiképp mégis ideillő kerámiadarabjai, vagy Takács Anett vászonból hajtogatott origami remekei, amelyek ugyancsak oly kiválóan képesek megidézni a Bauhaus és a Távol-Kelet oly bonyolultan kimutathatatlan szellemi kapcsolatát.

Nagáami (Nagy Gábor Mihály): Keresztúton, 2015

A cikk eredetileg a Képzőművészeti rovat oldalon jelent meg

OSAS – Bauhaus 100.
Vasarely Múzeum (1033 Budapest, Szentlélek tér 6.)
Látogatható 2019. május 26-ig