Szép új jövő | Yuval Noah Harari: Homo Deus. A holnap rövid története

Posted on 2018. március 15. csütörtök Szerző:

0


Somogyi András |

Harari ismét elbűvölt. Ez a könyv sokkal több, mint a holnap rövid története. A szerző végigtekinti a múltat, elemzi a jelent és letapogatja a jövőt, illetve lehetséges jövőket. Az egyén és az emberi társadalom életének minden elemét megtalálhatjuk a rendkívül érdekes és értékes kötetben, amely megőrizte előző könyvének, a Sapiensnek tudományos alaposságát, filozófiai mélysége melletti közérthetőségét, olvasmányos és szellemes stílusát.

Hol is tart ma az emberiség? A legpusztítóbb fenyegetések még a nem túl távoli múltban is az éhínség, a járványok és a háborúk voltak. Évezredeken át, ha a termés tönkrement, ha az ember elveszítette munkáját, éhínség köszöntött be. Milliók haltak éhen, még a 20. században is – például Kínában Mao és társai „nagy ugrásának” következtében. Ma Kínában gyakorlatilag nincs ilyen (bár egy határral odébb, bizony van). Azonban a világ számos helyén éheznek, jellemzően Afrikában; az elmúlt év tavaszán kiadott előrejelzés szerint a betakarításig 20 millió embert fenyegetett éhhalál.

Az orvostudomány megzabolázta a pusztító járványokat, pestist, kolerát, himlőt, amelyek emberek tíz- és százmillióit pusztították el a történelem folyamán – még a 20. század elején kitört és megállíthatatlan „spanyolnáthának” nevezett influenzajárvány is 50-100 millió ember halálát okozta. Ma az orvostudomány eredményei, a védőoltások, a higiénia terjedése, szükség esetén egy-egy határ lezárása gátat vet a tömeges pusztulásnak. A háborúkról szólva a béke új értelmet nyert. A korábbi nemzedékek úgy gondoltak a békére, mint a háború időleges hiányára. Ma a béke a háború – legalább is a totális háború – valószínűtlenségét jelenti. Persze – bármennyire szörnyű is – helyi, sőt regionális háborúk vannak és kitörhetnek – gondoljunk Irakra és Szíriára. De még egy nem túl eszes államfő, vagy egy hataloméhes diktátor sem néz szívesen szembe egy atomháború által okozott kölcsönös végpusztulás fenyegető rémképével.

Hatalmunkban áll azonban még jobbá tenni a dolgokat, megóvni a bolygót saját magunktól. És a terveink, az emberiség új projektjei? A szerző szerint ezek a halhatatlanság elérése, a boldogság és a „megistenülés”. A történelem során a vallások az életet nem tartották szentnek. A boldogság – ha kiérdemeltük – a mennyben váratott magára, a halált az élet természetes részének tekintették. A modern ember számára a halál megoldható és megoldandó technikai probléma. Lehet, hogy szerényebb célokat kellene kitűzni – mondjuk az élettartam jelentős megnövelését. A 21. században valószínűleg képesek leszünk erre. Ez forradalmasítaná az emberi társadalmat, a család struktúráját, a karrierrel kapcsolatos célkitűzéseket. A földi boldogság eléréséhez a nagy és erős államok gigantikus erőfeszítéseket tettek az egészségügy, az oktatás terén, szociális hálót, jóléti rendszereket építettek ki. Tudnunk kell azonban, hogy ezt nem az egyén boldogsága érdekében tették, hanem a nemzet megerősítése volt a cél.

Érdekes példát hoz fel Harari: az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata az elidegeníthetetlen emberi jogok között nem az egyéni boldogságot sorolja fel, hanem csak a boldogság keresését. A „megistenülés” nem a mindenhatóság hajszolását jelenti, hanem azoknak a szuperképességeknek a megszerzését, amelyeket az Istennek, vagy isteneknek tulajdonítottak. Minthogy a tudomány tisztázta, hogy az Isten, a vallás, a teremtésmítosz fikció – kérdés, hogyan maradhatott fenn az erkölcs, a szépség, de még a könyörület is egy istenek nélküli világban? A modern társadalmat az összeomlástól egy forradalmi új vallás, a humanizmus mentette meg. A humanista vallás az emberiséget imádja. A már fentebb említett új projektek a humanizmus örökségei. A humanizmus meggyőzött minket arról, hogy mi magunk vagyunk az értelem forrása és tudatunk, szabad akaratunk a legnagyobb hatalom.

A szerző – tudományos eredményekre támaszkodva – megvilágítja, hogy a szabad akarat és tudat fikciók, csak az agyban lejátszódó biokémiai folyamatok, a sejtek, neuronok, neurotranszmitterek közötti kapcsolatok képezik a tudatunkat. (Ez egyben a humanizmus végét jelenti.) Ha viszont így van, ezeket a folyamatokat, reakciókat manipulálni is lehet. Harari meglepő, olykor döbbenetes példákat tár elénk azokról a kísérletekről, amiket ebben a témakörben neves tudósok, közöttük Nobel-díjasok elvégeztek, vagy azokról a távolról sem humánus célú fejlesztésekről, amiket katonai intézmények folytatnak. De hogy a biokémiai reakciókból hogyan lesz harag, félelem, szerelem, gyűlölet – vagyis tudat – erről ma még fogalmunk sincs.

A terjedelem korlátai már csak egy pillantást engednek a lehetséges jövő(k)re.

A mesterséges intelligencia minden bizonnyal okosabb, gyorsabb és hatékonyabb lesz, mint a mai ember. A számítógépnek nincs tudata, nincsenek érzelmei vagy vágyai. A mesterséges intelligencia fölényét megkönnyíti a szakosodás –  egyetlen ember már ma is csak egyetlen szakmában, tudományágban lehet teljes értékű. Az algoritmusok feltehetően jobban fognak ismerni minket, mint mi magunkat. A Google, a Facebook és más szakosodott programok már most is többet tudnak rólunk, mint amit leglidércesebb álmainkban elképzelhetünk. (És ehhez mi szállítjuk ingyen és bérmentve a muníciót, az e-mailekkel, kedvelésekkel, posztolásokkal, magunk mutogatásával.) És mi lesz azokkal, akik „haszontalanok” (nem hajtanak hasznot), akikre nincs szükség a számítógépek által irányított robotizált világban? A forgatókönyvek vagy katasztrofálisak, vagy válasz nélküliek. A jövőt nem lehet megjósolni, csak a lehetőségekre következtethetünk a múltból és a jelenből.

A fordítónak, Torma Péternek ismételten (a Sapiens után) kifejezem elismerésemet és tiszteletemet. Ebben a kötetben még több közgazdasági, genetikai, informatikai, ökológiai és egyéb fogalommal kellett megbirkóznia, mint Harari korábbi kötetében. Ismét sikerrel tette, hűen a szerző olvasmányos stílusához.

Yuval Noah Harari

Yuval Noah Harari: Homo Deus.
A holnap rövid története

Fordította: Torma Péter
Animus Kiadó, Budapest, 2017
368 oldal, teljes bolti ár 4980 Ft,
kedvezményes webshop ár 3984 Ft
ISBN 978 963 324 4975

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Legyőztük a pusztító éhínséget. Megfékeztük a gyilkos járványokat. Véget vetettünk az öldöklő háborúknak. De mihez kezdjünk ezek után? Kíséreljük meg legyőzni az öregedést? Próbáljuk meg kicselezni a halált? Tegyük az embert istenné?
A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár, Yuval Noah Harari elgondolkodtatóan és világosan vázolja fel az emberiség lehetséges jövőit, és hogy miként válhat a Homo sapiens Homo deusszá.