»Amit nem tudok, arról nem vélem, hogy tudom« | Szókratész a Spinozában

Posted on 2017. április 5. szerda Szerző:

0


Szókratész Makranczi Zalán

Mons Argentum |

A védőbeszéd című darabban áprilistól a Spinozában játssza Makranczi Zalán Szókratész szerepét. Platón hatalmas monológja igen nagy falat: korábban Haumann Péter és Jordán Tamás vitték közönség elé Szókratész védőbeszédét, és évtizedek óta műsoron tartják.

Nemrégiben Herzl Tivadart alakította a Spinozában, tavaly a Pulitzer című doku-drámában Roosevelt amerikai elnököt játszotta ugyanott. Most pedig Szókratészként áll színpadra ugyancsak ott. Mi hajtotta e nehéz, két és fél ezer éves hatalmas monológ felé?
Makranczi Zalán:
Való igaz, hogy a darab két és fél ezer éves, de frissebb, maibb, mint például egy száz évvel ezelőtti színmű. Friss és aktuális. Megfogott engem ez az erős akaratú ember, akinek a mához is van szava. Szókratész, a filozófus elsősorban gondolkodó, másodsorban tanító, mert gondolkodni és beszélgetni tanít. (Bár ő kifejezetten tiltakozik a szó ellen, mert akkoriban a szofistákat nevezték tanítóknak, akikkel nem ápolt túl jó kapcsolatot.) Szókratész a piacon sétálva fejtette ki a nézeteit, így inspirálta a fiatalokat a gondolkodásra. Köztük volt Platón is, aki lejegyezte a gondolatait. Ezeket próbálom én most visszaadni.

Mit mond önnek ma Szókratész?
Jaj, nagyon sokat, nem is tudom hol kezdjem. A politikáról például az a véleménye , hogy amíg amorális idióták irányítanak – márpedig szinte mindig így volt, tisztelet a kivételnek –, addig inkább vonuljunk ki a közéletből, különben vagy belekeveredünk, vagy elpusztulunk. Szókratész arra próbál tanítani, hogy mielőtt mások felett ítélkeznénk, előbb a saját házunk táját rakjuk rendbe. Szeretem azt a gondolatát is, ami szerint „a vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet”.

Nem túl nehéz, nem túl veretes a vádlóit megcáfoló ókori nyelv? Még ha huszadik századi is Devecseri Gábor fordítása. Hogyan tudja ezt a ma emberének átadni?
Remélem, könnyen! (nevet) Egyáltalán nem nehéz. Szókratész a piacon beszélt nyelvet használja. A szöveg nagyon logikusan épül fel, így a logika jó kapaszkodó. Igyekszem minél hétköznapibb módon elmondani a gondolatokat, és néha a saját szavaimat is használom. Játékot is kínálok a nézőknek, próbálom őket a darabba bevonni.

Szókratész (Vatikáni Múzeum)

…a legbölcsebbik ember mégis Szókratész! – hangzik el a darabban.
„Amit nem tudok, arról nem vélem, hogy tudom. És tudom, hogy nem tudok semmit.” Ez Szókratész egyik mottója. Vizsgálta a politikusokat, költőket és kézműveseket abból a szempontból, hogy mennyire bölcsek. Arra az eredményre jutott, hogy „ezek mind megjátsszák, hogy tudnak valamit, de nem tudnak semmit”. A másik nekem tetsző mondása: „Nem a vagyonból lesz az erény, hanem az erényből a vagyon, és minden más jó az ember számára…”

Mit szól Szókratésznak a halállal kapcsolatos gondolataihoz?
Tetszik nekem! Szerinte senki nem tud a halálról semmit, még azt sem, hogy vajon nem éppen a legnagyobb jótétemény-e az ember számára – és mégis félünk tőle. Mintha bizonyosan tudnánk, hogy ez a legnagyobb szerencsétlenség. Nem kell félni a haláltól. A halál ilyen értelemben jó is lehet.

Nem tartja vissza, hogy a ’nagyok’: Haumann és Jordán adják elő a Védőbeszédet?
Mikor elkezdték, még ők sem voltak nagyok. Haumann Péter nem volt még harminc sem, Jordán pedig a negyvenhez közeledett. Én is! Mindenesetre nagyon megtisztelő – még sereghajtóként is – ebbe a sorba tartozni. Nyilván mindenki mást lát meg a darabban, és mindenki mást hoz ki belőle.

Mit tehet egy rendező az egyszereplős drámával? Nyilván más a munkamódszere, mint amikor egy kisebb hadsereget kell irányítania a színen. A darabot Czeizel Gábor rendezi.

A rendező: Czeizel Gábor

Mi a dolga a rendezőnek egy monodráma esetén?
Czeizel Gábor:
Miután egyeztettük, hogy hasonlóan gondolkodunk arról, miért érdemes ezt a szöveget most előadni, megbeszéltük a kereteket, és hogy inkább csak a külső szem vagyok. A színészt kell erősítenem. Egy ötlettel továbblendíteni, esetleg más irányba terelni. És fontos, hogy felhívjam a figyelmét a próbák során született jó megoldásaira, azok rögzítésére.

Mennyiben más egy többszereplős darab rendezéséhez képest?
Egy többszereplős színdarab megrendezésénél inkább irányító vagyok, itt pedig inkább együtt gondolkodó társ. Hiszen az előadás a színész személyiségén múlik! Nekem nem az a dolgom, hogy produkáljak, hanem hogy őt a optimális helyzetbe hozzam. És figyeljem: érezze a bizalmat, hogy ő egyedül is betölti a színpadot. Hiszen – és ez egy kis háttérinfó – elvetettünk minden külső segédeszközt, fogódzót.

Hogy mennek a próbák?
Remekül. Nagyon élvezem Szókratész szarkazmusát, és azt is, ahogy Zalán próbál. Az ő saját, önironikus, szatirikus vénáját erősítem, s arra is bátorítom, hogy bátran használja a mű speciális, fanyar humorát. Ebben segít a jó magyar fordítás is, Devecseri Gáboré. Hiszen a szöveg csak ma klasszikus, de megszületésekor ez nagyon is friss, kortárs szöveg volt.

Mikor lesz a bemutató?
Április 19-én. A további előadások dátuma: április 22 és május 9.

Fotók: Véner Orsolya

Szókratész halála (Jacques-Louis David, 1787)