Globális pusztulás vagy második esély | Jostein Gaarder: Anna világa

Somogyi András |

Nem nevezném igazi regénynek Jostein Gaarder könyvét. A kötet regényes keretbe foglalt, kétségbe­esett jajkiáltás a földi természetnek a féktelen emberi mohóság és közömbösség által bekövet­kezhető – és nagy valószínűséggel be is következő – pusztulása ellen.

A keretet egy éppen 16 éves norvég lány, Anna szolgáltatja, akinek dús fantáziája és rejtelmes álmai arra késztetik a szülőket, hogy pszichiáterhez forduljanak. Az tökéletesen egészségesnek ítéli a kamasz lányt, akinek egész gondolatvilágát, életszemléletét és tevékenységét is a szenvedélyes környezettudatosság jellemzi. (Hadd fűzzem hozzá, hogy három unokám és kiterjedt baráti körük ismerete, valamint az erre vonatkozó statisztikák alapján kissé életszerűtlennek – bár nem lehetetlennek – tartom a tinédzserkorra nem igazán jellemző ilyen irányú eltökéltséget. De, tudjuk, az irodalom: sűrít.)

A könyv jelen ideje 2012, a kislány álmai azonban 70 évvel előbbre járnak, 2082-ben. A Föld bolygó állapotát jellemző változás elkeserítő, a klímatudósok legrosszabb rémálmai válnak valóra. A szerző lexikonnyi adatot zúdít az olvasóra a légkör CO2-tartalmáról, a globális felmelegedésről, az üvegházhatásról és a többi, az élő természetet károsító tényezőről. A Közel-Kelet lakhatatlanná válik, egész országok válnak sivataggá, a sarki jég vészesen olvad, autók helyett tevekaravánokon jönnek a klímamenekültek, akiknek élőhelyét betemette a sivatag homokja. Az okostelefonokra telepített alkalmazás sűrűn klingel, ha egy újabb állatfaj halt ki véglegesen. A kislány álmában saját magát dédmamaként látja viszont, akinek dédunokája Nova néven él az új, lepusztult világban. Azonban felcsillan némi remény is, a dédmama rubinköves gyűrűje varázserőt hordoz, és esetleg kínál egy második esélyt az emberiségnek. A gyűrű valóban létezik, a több száz éves családi ereklyét Anna kapja tizenhatodik születésnapjára.

• Olvass bele!

A jelenben Anna és hasonlóan elkötelezett szerelme, Jonas megpróbálkozik a lehetetlennel, ötleteket keresnek a kihaló, kritikus szint alá süllyedt létszámban sínylődő állatfajok megmentésére. A megállapodásra képtelen, impotens és az elvakult mohóságtól vezérelten a korábbi megállapodásokat sem betartó államok közötti klímatárgyalások helyett a fiatalok egy – az adományozás mértékét és gyakoriságát jutalmazó – világméretű játékra gondolnak, apellálva az emberi büszkeségre és presztízstudatra. Ők maguk csak az „aranyszabály” szerint kívánnak élni, és ezt a szemléletet terjeszteni: „Tégy a következő nemzedékkel úgy, ahogy az előző nemzedéktől elvártad, hogy veled cselekedjen. Számunkra persze a saját időnk a legjelentősebb. De nem élhetünk úgy, mintha az utánunk jövők számára is az volna.” Talán az emberiség még megrázza a fejét, és féket vet az önnön pusztulását is jelentő rombolásra. Ez lenne a túlélés esélye – sugallja a szerző. Azért is nagyon jó, hogy egy skandináv szerző veszi elő ezt a témát, mert illúzióinkban a hideg óriás félsziget érintetlen; olyan táj, amit lényegesen kevésbé érint az energiazabálás betegsége. Pedig éppen ott, a norvég partok közelében szivattyúzzák a mélyből az olajatm, és a hideg ellen is kell tenni valamit, tehát…

A norvég író, Jostein Gaarder már korábbi műveivel is felhívta a figyelmet világunk fő kérdéseire, törékenységére és sebezhetőségére. (Sofie világa című regényével fiatalok százezreit bírta rá, hogy a filozófiáról olvassanak és elmélkedjenek.) Íróként számos nemzetközi díj, kritikai elismerés birtokosa, könyveit több mint 45 nyelvre fordították le, és Európában több tízmillió példányban adták el. Ő volt a 2016-os Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. (A vele készült interjú itt olvasható.)

Dicsérő szavak illetik a fordítót, Fejérvári Boldizsárt. A magyar szöveg gördülékeny, ahol kell, pontosan megfelel a Google-on, a Facebookon felnőtt és az okostelefonok alkalmazásaival szimbiózisban élő nemzedék szóhasználatának.

Jostein Gaarder: Anna világa
Noran Libro Kiadó, Budapest, 2016
208 oldal, teljes bolti ár 2990 Ft,
kedvezményes webshop ár 2392 Ft
ISBN 978 615 551 3701

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

A történet főszereplője Anna és Nova. Az elbeszélés kezdetén Anna tízéves norvég kislány, aki iskolába jár, barátkozik, olvas, kirándul, észreveszi a fiúkat, vagyis hát egyet. Néhány évvel később azonban különös dolog történik vele, furcsa álmai megzavarják éjszakai nyugalmát. Álmaiban egy olyan világban találja magát, ami a reális jövőben akár valósággá is válhat.

2082-t írunk, és Anna egy dühös kislánnyal, Novával társalog, aki Anna jövőbeni unokája. Nova az álmokban egy olyan világban él, amelyben már nincs klasszikus tél, tavasz, nyár, ősz, hanem meleg van, sokat esik az eső és a déli országokból özönlenek a klímamenekültek északra. Nova dühös nagyszülei generációjára, vagyis Annára, mert hagyták, hogy mindez megtörténjen. Számítógépére installált egy applikációt, amely üzenetet küld neki, ha egy újabb állatfaj kihal a földön.

Anna szülei aggódnak a kislány álmai miatt, ezért pszichiáterhez küldik, aki komolyan veszi őt. Megnyugtatja, hogy nincs semmi különös probléma az efféle álmokkal. Számos izgalmas csavar van még a történetben, képzelet és valóság, álom és realitás keveredik benne.

Végig érezzük, hogy a szerző elkötelezett környezetvédő, és okosan hívja fel olvasói figyelmét egy valós probléma komolyságára, nem fél tudományosan igazolt adatokkal és tényekkel alátámasztani mondandóját. Rendkívül okos és érzékeny könyv.