Életpéldák | László Ágnes: Értékteremtők 2014

Bedő J. István |

Amikor a közmegegyezés felbillen, és a hivatalos ki­tün­tetések egyre inkább az adományozóról (állam, kormány, miniszter) szólnak, nem pedig a kitün­tetettről – akkor értékelődik fel az alternatív díjak jelentősége, szerepe. Ilyen a 2000-ben alapított Ha­zám-díj. József Attila emlékére és a Hazám című versében megfogalmazott – nyitott, kirekesztéstől és sanda gondolatoktól mentes – szemlélet jegyében jelöl a díj kuratóriuma minden évben hét személyt, akiknek értékőrző és értékteremtő életműve szer­ves folytatása József Attila vágyott – nagybetűs – Hazájának.

Az eddigi díjazottak névsorán végigtekintve (lásd a kötet bevezető írásait) feltűnhet, hogy szinte mindegyikük széles tisztelőtábort tud – vagy tudhatott – magáénak, és szinte valamennyien ilyen-olyan konfliktusba kerültek valamelyik korábban regnáló rezsimmel. Azt hiszem, ezt dicséretnek kell tekinteni. A szabad gondolkodásnak a jele ez, meg annak, hogy ez a fajta szabad gondolkodás ritkán találkozik a megregulázó hatalom egyetértésével.

A mostani kötetben bemutatott hét díjazott az értelmiségiek nagyon különböző forrásvidékeiről valók. (A felsorolásokban az életútnak csak alig néhány állomásra hivatkozom, a teljes pályaívek oldalak tucatjait teszik ki. Megtalálhatók az interjúk végén.) Bitó László köz- és szépíró, kutató, orvos – előbbi minőségében bizonyára nagyon sokan ismerik, holott a glaukóma ellen kifejlesztett gyógyszeréért talán lényegesen többen hálásak. Fischer Iván világjáró karmester, a Fesztiválzenekar alapítója. Harasztÿ István képzőművész, mobilszobrokkal rángatta a műítészek bajuszát. Ilia Mihály irodalomtörténész, irodalomszervező, a(z utóbb betiltott) Tiszatáj legendás szerkesztője. Kornai János közgazdász, világjáró egyetemi tanár. Marton Éva drámai szoprán, a világ elképesztően sok operaháza büszke arra, hogy énekelt színpadukon. Végel László, kétnyelvű író, Újvidék [Szerbia] krónikása (is).

Valamennyi élet hatalmas katedrális, némelyik kissé Gaudíra hajazó értelemben: tudniillik a kezdetekkor nem mindig és nem mindannyiuknál látszott, mi is lesz a vége. Máskor meg látszott a cél, de a hozzá vezető út lett kacskaringós.

László Ágnes neve fémjelzi a kötet, az interjúk java részét is ő készítette. Bár a beszélgetések azt a könnyedséget sugallják, hogy elég volt feltenni néhány kérdést, és a megszólítottakból dől a szó – de azért ez egyáltalán nem így van a valóságban. A több órányi interjúk nem végigszáguldanak az életpályán, hanem a pályaív buktatóit is fölidézik (Harasztÿ), megvilágítják a megkérdezett gondolkodásmódjának változását (Bitó, Kornai), a tehetség szolgálatát és a társ önfeláldozó segítségét (Marton Éva), a szembesülést a „jelentőkkel”, az éppen működő cenzúrával és működtetőivel (Ilia), a kétnyelvű lét örömét és gondjait (Végel). Valamennyi interjúból az sugárzik, hogy a gondolkodó ember normális állapota: ha világot kritikusan szemléli, és képességeihez mérten változtatni igyekszik azon, amin képes.

Ez tükröződik a Fischer Ivánnal készült – a többinél lényegesen rövidebb – beszélgetésből is. (A szöveg a hvg-ben korábban megjelent interjú átvétele, Tossenberger Adél készítette.) Ez főleg a művész közéleti szereplésére koncentrál. Fischer valószínűleg nem ért rá egy hosszabb beszélgetésre – nagy kár, mert a karmester személyiségéről, pályájáról, gondolkodásáról szívesen olvastam volna többet. Gondolom, más is.

Ilia Mihállyal egykori tanítványa, Brassai Zoltán beszélgetett 2007-ben; az Ex Symposion folyóiratban megjelent írást is ő szerkesztette át a jelen kötet számára. Gondosságban, részletességben, stílusban is méltó kiegészítése László Ágnes írásainak.

A Kossuth Kiadó több éve adja közre ezeket a szavakból megrajzolt portrékat, azzal a talán ki sem mondott szándékkal, hogy segítsen az olvasónak is kialakítani önmagában a képet: mit tekintenek – legalábbis a társadalom egy jókora részében – igazi értéknek, és mit igazi értékteremtésnek (e tekintetben lásd ismét a bevezetőt). Kissé röstelkedve dicsérem meg a szakmailag nagyon felkészült, alapos interjúkészítői, szerkesztői munkát – mert természetesnek kellene tekinteni. Csak hát oly gyakran tolnak mostanában a könyvespultokra hasonló igényű, de gyengén lezongorázott csevegéseket, hogy bizony örülni kell az efféle gondosságnak.

László Ágnes: Értékteremtők 2014
Kossuth Kiadó, Budapest, 2014
192 oldal, teljes bolti ár 2800 Ft
ISBN 978 963 098 0111

• Olvass bele!

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Bitó László, Fischer Iván, Harasztÿ István, Ilia Mihály, Kornai János, Marton Éva, Végel László. Valamennyien neves, nemzetközileg is elismert, alkotó egyéniségek, akikről egyenként is érdemes könyvet írni. Van már ilyen. Lesz még ilyen.

Ebben a kötetben aktuális gondolataikat, érzel­mei­ket, hitvallásukat, valamint pályaívüket, fontos és tanulságoktól sem mentes életrajzi történeteiket ismerhetik meg az olvasók egy-egy portré­inter­júban.

Ők heten kapták meg 2013-ban a Hazám-díjat értékőrző és értékteremtő életművük elismeréseként. A XXI. Század Társaság 2000-ben alakult. Tagjai József Attila emlékére alapították a Hazám-díjat, amelyet 2001 óta minden év novemberében a magyar szellemi élet 7-7 kiválósága kap meg. Hagyományteremtő módon a díjazottakkal készített életinterjúkat 2005-től kötet formájában jelenteti meg a Kossuth Kiadó.