Tiszta orosz | Két Sztravinszkij-mű a Margitszigeten

Posted on 2014. június 25. szerda Szerző:

0


Tűzmadár (Moszkvai Klasszikus Balett)

Tűzmadár

A Tavaszi áldozat és a Tűzmadár című balet­tekkel vendégszerepel Budapesten Moszkvai Klasszikus Balett Színház társulata. A június 27-i szabadtéri előadásokat a Bolsoj két egykori sztárja, Natalija Kaszatkina és Vlagyimir Va­szil­jov koreografálta.

A 20. század elején Sztravinszkij a párizsi emig­rá­ció­ban alkotó Gyagilev megrendelésére három művet írt, melyekkel nemzetközi hírnévre tett szert. A Tavaszi áldozatot 1913-ban mutatta be az Orosz Balett Ni­zsin­szkij koreográfiájával. Ez a modern balett alapjaiban változtatta meg a zene és a tánc ritmusszerkezetéről alkotott képet.

Az 1910-ben, Mihail Fokin koreográfiájával bemu­tatott Tűzmadár az egyik legnépszerűbb és legtöbbet játszott balettzene, amely a kezdetektől számos kom­po­nista munkájára volt hatással. A klasszikus európai és orosz népmesei elemeket és népzenei motívumokat fel­használó mű az örök ellentét, a jó és a rossz harcáról szól.

A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Moszkvai Klasszikus Balett hagyományos előadásában kerül színre a két balettdarab. A társulat a Bolsoj két egykori sztárja, Natalija Kaszatkina és Vlagyimir Vasziljov autentikus, a néptánc elemeit is ötvöző koreográfiájával mutatkozik be.

Orosz balett a világ körül

A Moszkvai Állami Akadémiai Klasszikus Balett Színház – rövidebb és közismertebb nevén a Moszkvai Klasszikus Balett – több mint negyven éves múltra tekint vissza. A színház első művészeti igazgatója, Igor Mojszejev, a neves táncos és koreográfus volt. Kaszatkina és Vasziljov 1977-ben kerültek az intézmény élére, és fokozatosan átalakították annak profilját. Több mint húsz balettelőadást és számos operát állítottak színpadra, többek között Csajkovszkij-, Prokofjev-, Minkus-, Sztravinszkij-, Bartók- és Hacsaturján-darabokat. Olyan műveket tartanak repertoáron, melyekben a darab története és koreográfiája egyformán izgalmas és erős.

Korszakváltó zene

A Tűzmadár és a Tavaszi áldozat egy trilógia első és utolsó részei, a – most nem játszott – középső a Petruska címet viseli. Ez a három mű hozta meg szerzőjük számára a világhírt. Sztravinszkij igazi világfi volt: Párizsban élt és alkotott, francia állampolgárságot kapott, majd – feleségének, lányának és édesanyjának halála (1938–39) után – Amerikába utazott, és hamarosan ott is megkapta az állampolgárságot. Jó kapcsolatot ápolt Picassóval, aki portrét is készített róla.

Tűzmadár

Tűzmadár

A zenéről megfogalmazott gondolatait a Zene költészete című könyvében foglalta össze. Ott írta le az azóta szállóigévé vált mondatát: „a zene önmagán kívül semmit sem képes kifejezni”. Komoly megpróbáltatást jelentett számára, hogy bármilyen népszerűségre is tett szert a világban, a Szovjetunióban minden műve tiltólistán volt. Csak 1962-ben rehabilitálták, és sok évtizedes távollét után látogathatott újra szülőföldjére.

Tűzmadár

A Tűzmadár zenéje pontos lenyomata Sztravinszkij első alkotói periódusának. Ekkor még mesterének, Rimszkij-Korszakovnak a hangszerelési technikáját követi, de már érezhetőek rajta a francia impresszionista zeneszerzők hatásai is. Jelentős szerepet kapnak a darabban az orosz népzenei hagyományok. E három elemtől válik a Tűzmadár igazán különlegessé, egyedi mesterművé.

Tavaszi áldozat

Sztravinszkij képzeletét már a Tűzmadár megírása után foglalkoztatta egy orosz, pogány kori szertartásra épülő mű gondolata, melyben a tavasz csak akkor köszönthet be, ha a közösség feláldoz egy fiatal emberi lényt. A mű megvalósítását azonban késleltette a Petruska komponálása.

Tavaszi áldozat

Tavaszi áldozat

A Tavaszi áldozatot 1913-ban mutatta be Párizsban az Orosz Balett. A várt siker azonban elmaradt. Óriási botrányba fulladt volt az előadás, a közönség végig kiabált, fütyült, a korabeli tudósítások szerint jószerével alig lehetett hallani a zenét. A nemtetszés fő oka az volt, hogy a közönség jelentős része kifejezetten barbárnak érezte a szimbolikus tartalmat, vagyis az emberáldozatot és a disszonáns zenét. A nem túl kedvező fogadtatás ellenére ezt a balett- és zeneművet szokás a modern balett megszületésének tekinteni.

Margitszigeti Szabadtéri Színpad – 2014. június 27.

Ízelítő az előadásokból

További információk