A második szín az ötből: Jégkék | A Pannon Filharmonikusok a Müpában

A Pannon Filharmonikusok a budapesti bérlet­sorozatának második koncertjét adja január 24-én a Művészetek Palo­tájában. Akár az elmúlt évben is egyetlen alkalommal, ismét egy színpadon láthatja a közönség a Bogányi fivéreket.

A hangzás és a színek világának össze­párosítására épül a Pannon Filharmo­nikusok – Pécsett is bemu­ta­tásra kerülő – sorozata. A műsorban két – a köz­gondolkodásban hideg­gel, hóval, téllel, sok-sok vízzel asszociált – ország komponistáinak műve szólal meg. Csajkovszkijnak, az orosz romantika hatalmas alak­jának b-moll zongora­versenye hangzik el Bogányi Gergely előadásában.

A koncert műsorán szereplő másik zeneszerző, a finn Sibelius munkásságának kapcsolódási pontja is az önálló nemzeti hang megtalálásának és zenei kifejezésének vágya.

Műsor:

Pjotr Iljics Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny
Jean Sibelius: I. szimfónia (e-moll)

Vezényel: Bogányi Tibor

Közreműködik: Bogányi Gergely – zongora

* – * – * – * – *

Megesik, hogy egy zenemű első bírálója nagyot téved. Csajkovszkij első zongoraversenyét korának egyik leghíresebb művésze, Nyikolaj Rubinstein első hallásra értéktelen, játszhatatlan, vulgáris alkotásnak minősítette, s azt javasolta a szerzőnek, egy-két rész kivételével dobja el, és írja újra. Szerencsére Csajkovszkij hitt annyira saját magában, hogy változtatás nélkül sor került a bemutatóra, igaz, nem Moszkvában, ahol eredetileg tervezte, hanem az Egyesült Államokban. Azonnal sikere lett, amely napjainkig változatlan: a b-moll zongoraverseny az egyik legismertebb, legtöbbet játszott műve.

Csajkovszkij három zongoraversenye közül ez a legismertebb és a legnépszerűbb (1874-75). Romantikus pátosztól és szenvedélyektől izzik az első tétel. A háromtagú második tétel két szélső tagja érzelmes románc hangját szólaltatja meg, középrésze szellemesen cikázó scherzo és könnyed keringő elegye, benne a zeneszerző egy népszerű francia dalocskát dolgozott fel. Tüzes orosz táncot jelenít meg a zárótétel, a romantikus zongoraversenyek fináléiban szokásos, szélesen ívelő második témával és a szólóhangszer szinte megvalósíthatatlannak tűnő technikai bravúrjával. Hogy a bravúr mégis megvalósítható, azt első ízben Hans von Bülow bizonyította be 1875-ben, a mű bostoni bemutatóján. A koncert ajánlása is neki szól. (Pándi Mariann Hang­ver­seny­kala­uza nyomán.)

Jean Sibelius I. szimfóniája (1899) a késő romantika gyümölcse. Finnország akkoriban orosz elnyomás alatt állt. Már ez a fiatalkori darab is megszólaltatja azt a sajá­tos, a szerzőre jellemző költői nyelvet, amelyben a ter­mé­szet, a havas táj, ég, fenyők, szél finoman, érzé­ke­nyen, szemléletesen – finn módon – jelenik meg.

A Bogányi fivérek különösen érzékenyen idézik fel a két zeneszerző munkáit. Bogányi Tibort a finn karmester-generáció legérdekesebb és legtehetségesebb tagjaként tartják számon. Az összes nagy finn zenekart dirigálta már. Gordonkaművészi diplomájának megszerzése után a híres Sibelius Akadémia karvezető osztályában tanult tovább. Karmesteri diplomaszereplése Aulis Sallinen Hobbit című operájának világpremierje volt a Finn Nemzeti Operában.

Bogányi Gergely a Liszt Ferenc Zeneakadémián, az egyesült államokbeli Indiana Egyetemen, majd  a helsinki Sibelius Akadémián tanult. 1996-ban a világ egyik legrangosabb versenyén, a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyen győzött. A világ hangversenytermeinek egyik legkedveltebb művésze. Repertoárján több mint harminc zongoraverseny és a zongorairodalom jelentős része szerepel. Liszt-díjas (2000), 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

A jegyek nagy része bérletben elkelt, de érdemes néhány utolsó jegyért még próbál­kozni, akár a koncert előtt is.

2014. január 24. péntek 19.30 óra,
Művészetek Palotája (1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.)
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A bérlet következő hangversenye

Öt szín: Üvegzöld – 2014. március 7., péntek;
Müpa (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem)

Műsor

Wolfgang Amadeus Mozart: g-moll szimfónia K.183
Terényi Ede: »Jazz« –  hárfaverseny
Robert Schumann: III. »Rajnai« (Esz-dúr) szimfónia

Közreműködik: Vígh Andrea – hárfa
Vezényel: Ola Rudner