Heuréka! | Ben Gilliland: 100 rendkívüli ember világraszóló tette

Posted on 2013. november 24. vasárnap Szerző:

0


Gilliland_100_rendkivuli-bor180Tóth Zsuzsanna

A komoly emberek nyilván azzal söprik le majd ezt a köny­vet az asztalról, hogy felületes. S valóban. Az. Ám ez a felü­letesség, a minden-lében-kanálság izgalmakat ígér, és röpke kalandokra csábít.

A világ, amelyben élünk, legtöbbünk számára befogad­ha­tat­lanul sokszínű, számos olyan titkot rejt, amit megérteni soha nem leszünk képesek. Csakhogy a vonzás, hogy megközelítsük a megfejthetetlent, valamennyiünkben ott munkál. Akkor is, ha manapság – amikor információkat már nem könyvekből szerzünk, hanem többnyire a sokakat beszippantó elektronikus felületekről, ahol a tömérdek mennyiségű adat között alig lehet eligazodni, „érvényes” válaszokat pedig számtalan variációban kínálnak – nem is könnyű a dolgunk.

Hogy magam könyvpárti volnék, azt mondanom sem kell, s talán azt sem, hogy ez a kapcsolat idejekorán alakult, s máig tart. Emlékszem például, hogy gyerekkoromban is voltak kísérletek – színes képekkel teli gyerekenciklopédiák, és ezek, a világ kimeríthetetlen, csodálatos és titokzatos gazdagságát taglaló könyvek – anno – milyen izgalmat jelentettek számomra. Csak remélni tudom, hogy a ma gyermekének is megadatik még ez az élmény, a könyvre és világra rácsodálkozás lehetősége. Ehhez most itt egy kiváló lehetőség.

A HVG Kiadó „Okos könyvek” sorozatának jelen kötete 100 rendkívüli ember világraszóló tettére emlékeztet minket. Azt nem állíthatom, hogy ezeket be is mutatja, mert terjedelme ezt nyilván nem teszi lehetővé. De felvillant számos kiváló elmét, akikre érdemes odafigyelni, s jó, ha tetteik, alkotásaik, felfedezéseik nem merülnek feledésbe. Az eredeti könyv – merthogy adaptációról van szó – megjelent Londonban, New Yorkban, Melbourne-ben, Münchenben és Delhiben. Friss nyelvezetét Pásti-Kovács Nóra ültette át magyarra, s bizonyos vagyok abban, hogy a magyar (szöveg)lelemények izgalmasabbá tették, mint az eredeti volt. Ha csupán a remek alliterációs fejezet-címeket nézem, odavagyok: Fifikás feltalálók, Vagány vezérek, Kreatív koponyák – s ez is rendszerré áll össze. Mint ahogy a könyv grafikai megjelenése összhangban van a tartalommal. Játékos és csábítóan szellős. Az információk foltokat alkotnak, a szemlélődőt képek, térképek, gondolatbuborékok, mozgalmas tipográfia vezeti.

S hogy mi mindenről kapunk bonbonnyi információt? Szó esik a könyvben eszmékről, hitről, forradalmakról, vallásalapítókról és hadvezérekről és nemük kiválóságát reprezentáló asszonyokról, világrengető felfedezésekről és hétköznapjainkban már észre sem vett csoda-eszközökről. Marco Polótól Picassón át Elvis Presley-ig, sőt a ma e-világának megteremtőiig, sok emberről, eseményről, és még több dologról, a teleszkóptól a mikrosütőn át a legóig; forradalmárokról és az életünket forradalmasító találmányokról, eszményekről. Mindenttudó Apa legyen a talpán aki így el tud magyarázni valamit néhány mondatban.

Külön érdeme a nagyon tömör fogalmazású könyvnek, hogy valamiféle egységes áttekintést próbál nyújtani a kiválasztott 100 nagy szellemről, sőt! Mintegy lábjegyzetben utalást ad olyan összefüggésekre, miszerint ki(k)nek köszönhető, hogy ez az illető eljuthatott saját kiteljesedéséig, de arról is, hogy kik lettek a követői. Megtudhatjuk, hogy nem nagyon beszélhetnénk ma Nobel-békedíjról, ha nem élt volna Bertha von Suttner békemozgalmár, vagy azt, hogy hány nagy elme munkássága vezetett Henry Ford sikeréig, Evanstól (aki gőzhajtású szárazföldi járművet készített) Randsom E. Oldsig (aki először alkalmazott gyártósort az autógyártásban). De felfedezhetjük az összefüggést Martin Luther King és Mahátma Gandhi, Napóleon és Nagy Károly között. Elgondolkodtató, bár ez nyilván nincs benne a könyvben, hogy miféle csillagzatnak kell irányítani a szerencsét, hogy éppen a kiemelt név vigye sikerre az elődök munkáját, vagy ki inspirál követésre másokat. Ami a gondolkodást illeti – a könyv szűkszavú magyarázatainak némelyike úgy hatott rám, mint sok éve Öveges professzor kísérletei, egyszer csak megértettem valamit – igen szemléletes például a gravitációt példázó gumiszőnyeg hasonlat! (Bár, bevallom, sosem gondoltam, hogy összefüggnek a GPS-műholdak és a relativitáselmélet, és felfogni most sem tudom a mikéntet.) Kerül a könyvbe néhány művészet-szócikk is; zenészek, írók, festők – s egyéb haszontalan álmodozók.

Köszönet a könyv magyar szerkesztőjének, Türk Ritának, szerencsére nem sikkad el az a lehetőség sem, hogy a világ figyelmét méltán kivívó, közismert elmék mellett a „magyar dicsőségtábláról” is szólhasson – igaz, a könyv szerkesztési törvényei szerint igen-igen szerény mértékben.

Fogalomtár és névmutató segíti még a fiatal olvasókat, ugyan az előbbi aztán tényleg nagyon szűken mér – de ma már minden adott ahhoz, hogy a kíváncsiak utánanézhessenek a neten. S ki tudja, talán akad még gyerek, aki egy ilyen karácsonyi ajándéktól elmélyül egy kérdésben, netán más könyvek is felkeltik az érdeklődését. Így legyen. Kiindulópontnak tökéletes. S gyanítom, magam példáján tapasztalva, hogy a felnőttek is élvezettel böngészhetik, felidézve régvolt leckéket, olvasmányokat, sőt: néhány apró új ismerettel fel is frissíthetik azokat. Végkövetkeztetésként tehát kalandozásra ajánlom mindenkinek.

Ben Gilliland

Ben Gilliland

Ben Gilliland: 100 rendkívüli ember világraszóló tette
Junior HVG könyvek, 2013
128 oldal, 3200 Ft
ISBN 978 963 304 1284

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Ki a világ legnagyobb hódítója? Ki csinált a majomból embert? Kinek köszönhetjük a legót? Kik vitték előbbre a történelmet? Fantasztikus felfedezők, fifikás feltalálók, nagy vezetők és kreatív koponyák. Miről híres Marco Polo, Albert Einstein, Mahátma Gandhi vagy Steve Jobs?

Ismerd meg a hősöket, akik által más lett a világ, mert gondolataikkal, rendkívüli tetteikkel valóban maradandót alkottak!