Rudolf Péter tévésorozatot rendez | Elkezdődött a Kossuthkifli forgatása

A Kossuthkifli, Fehér Béla 2013-ban Aegon-díjra jelölt regénye alapján forgat tévésorozatot Rudolf Péter. A hatrészes széria főszereplői Lengyel Tamás, Nagy-Kálózy Eszter, Trokán Nóra, Kálloy Molnár Péter, Reviczky Gábor, Haumann Péter és Kőszegi Ákos. A XIX. századi »road movie« 2014 őszén kerül majd képernyőre.

A napokban kezdte meg a szentendrei Skanzenben Rudolf Péter, rendező-forgatókönyvíró-producer a Fehér Béla lebilincselő regényéből készülő hatrészes tévésorozat, a Kossuthkifli forgatását. A történet az 1848/49-es szabadságharc idején játszódik. Swappach Amadé (Lengyel Tamás), Kossuth seregének ifjú őrnagya és frissen megszöktetett szerelme, Estilla (Trokán Nóra) egy delizsánszon Pozsonyból indul útnak egy kotnyeles grófnővel (Nagy-Kálózy Eszter), egy kocsihajtóval (Kálloy Molnár Péter) és egy láda bejglivel Debrecenbe, hogy leleplezzék az őrnagy által feltételezett hazaárulást. Nem sejtik, hogy üldözőbe veszi őket egy halottaskocsi, amelyen viszont Swappach apja (Reviczky Gábor), a császári kémszervezet egyik vezetője utazik, vele együtt Estilla apja, a cukrász Vödric Demeter (Haumann Péter) és a besúgó, Dalfalvi (Kőszegi Ákos).

A sorozatban a kisebb szerepeket is neves színészek alakítják: Törőcsik Mari, Básti Juli, Kéri Kitty, Lukáts Andor, Szacsvay László, Nagy Ervin, Szabó Győző és Fenyő Iván. A július és október között 72 napig tartó forgatásnak 107 helyszíne van, és több mint száz színész működik közre benne.

„A regény végtelen szabadságát, »szem­telen­ségét«, sokrétegűségét kell vissza­ad­nunk a film nyelvén, a legmoder­nebb filmes megoldások teljes tárházát felvo­nul­tatva. Van egy több szálon futó kaland­filmünk. Egy XIX. századi »road movie«-­nk, megspékelve a magyar mesevilág mítoszaival, »gyalog galoppos« játékos­sággal. Ennek az eklektikának a felválla­lása, és persze túlzásoktól mentes kibontása lehetőséget teremt egy új, egyedi forma­nyelv megteremtésére. A Kossuthkifliben minden romantikus fordulat, ármány, dörrenő lövés és misztikum, nyelvi lelemény rólunk szól, magyarokról. A 48-as forradalom által egyszerre felemelt és sújtott, hősies és szánalmas, megosztott és összekapaszkodó magyarokról. Szeretettel. Öniróniával” – nyilatkozott Rudolf Péter. Hozzáfűzte még: ebben a kalandregényben nem csak hősök vannak. A kis emberi kompromisszumokról is szó esik, hogy a cukrász a pozsonyi patkót Kossuthkiflinek nevezi át, mert azzal a névvel jobban el lehet adni, majd a szabadságharc bukása után császármorzsa néven folytatja a forgalmazást – mert valahogy csak meg kell élni…

A történelmi kalandfilmek egyik utolsó darabja, A névtelen vár 1981-ben készült, Jókai regénye alapján. Rudolf Péter most a Várkonyi Zoltán által nagyszerűen művelt iskolát készül követni, olyasfajta nehézségekkel, hogy ma már például aligha tudná rögzíteni, amint egy lovascsapat végigvonul Esztergom főutcáján. Egyébként az is Várkonyi eszköztárát idézi, hogy egy zászlóaljnyi katona statisztál a csatajelenetekben. A jelenetek igen nagy részéhez a szentendrei Skanzen ad helyet a filmeseknek.

A három nagyjátékfilm idejét kitevő – hatszor 52 perces – sorozat az Omnibus Film produkciója. A rendező-producer Rudolf Péter Hársing Hilda dramaturggal együtt készítette a Kossuthkifli forgatókönyvét. Az operatőr Kapitány Iván szintén részt vett az írásban. A széria költségvetése 740 millió forint, melyből 480 milliót az MTVA finanszíroz, a fennmaradó összeg szponzori támogatásokból áll össze. Ezek közül az egyik legjelentősebb hozzájárulást a Richter Gedeon Nyrt. adja. A gyógyszercéghez, mely hazánkban száztíz éve van jelen, közel áll a sorozat hazafias szellemisége.

A XIX. századi „road movie” befejezéséhez nagyon sok utómunkálatra lesz szükség, a filmsorozat 2014 őszén kerül a Magyar Televízió képernyőjére.