A befejezetlen világ és ami mögötte van | Tolkien-megjelenések és Befejezetlen regék

Írta: Abonyi Barbara

Könyvkritikát szinte soha nem kezdenek kezelési útmu­tatóval, most azonban mégiscsak célszerűbb ez az út. Ne úgy üljünk neki, mint egy regénynek. Tolkien Befejezetlen regék… című mérhetetlenül vaskos kötetét nem lehet, de nem is szabad elejétől végéig elolvasni. Inkább talán úgy: tanulmányozunk benne egy kor­szakot, vagy népet, vagy eseménysort. Vagy csak lapoz­zunk bele véletlenszerűen. Olvassuk történeten­ként, bön­gésszük a jegyzeteket, engedjük át magunkat ennek a fajta mű­élve­zetnek. Keressünk kincset benne, biztosan találunk.

De először tekintsünk kicsit vissza. Régi adósságot törlesztek, mikor a közelmúltban megjelent J. R. R. Tolkien kötetekről írok. A Magyar Tolkien Társaság január eleji rendezvényén, a Tolkien Napon kaphattunk részletesebb információkat a frissebb megjelenésekről. Azaz: a még tavaly megjelent Elveszett mesék könyvéről és az Európa Kiadó két friss kötetéről (Befejezetlen regék… és A Hobbit művészete című albumról, továbbá a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a Magyar Tolkien Társaság közös gondozásában megjelent tanulmánykötetről (Fantázia és erkölcs).

Előtörténetek és egységesítés

Az Elveszett mesék könyve eredetileg 1996-ban jelent meg itthon, két kötetben (Holló és Társa kiadó), meglehetősen alacsony példányszámban jelent meg, tehát ma már ritkaságértékű. Annál is inkább, mivel a mostani kiadás már egy másik, javított változat.

A Cartaphilus Kiadó 2012 szeptemberében adta ki egy kötetben ezt az eredetileg kétkötetes munkát, mely egyébiránt a Középfölde históriája című 12 részes sorozat kezdődarabja. A sorozatot Christopher Tolkien, a fia, állította össze apja jegyzeteiből, értelmező, tisztázó megjegyzésekkel. A fordítás Tandori Dezső munkája maradt, a versbetéteket viszont Ürmössy Zsuzsanna fordította újra.

A most megjelent kiadás már átesett azon a terminológiai felülvizsgálaton, amellyel a Magyar Tolkien Társaság szakértői folyamatosan egységesítik az író hazai fordításait. Erre azért van szükség, mert az eddig megjelent műveket sok különböző szerző fordította, akik nem vették figyelembe egymás munkáit sem, így nagyon sok esetben egy fogalomra vagy kifejezésre eltérő verziók léteznek magyarul. Az is a közelmúlt vívmánya, hogy a fordításnál tudatosan használják azt az esszét, amit maga a professzor állított össze arról, hogyan is kéne az ő dolgait fordítani, és ha germán, akkor hogyan, és ha finnugor, akkor hogyan… A munka kezdete óta már létezik egy egységes, kb. 3000 tételes terminológiai jegyzék is, ami a jövő fordítóinak könnyítheti meg a dolgát.

Természetesen szó sincs róla, hogy az eddigi Tolkien-fordítások rosszak lettek volna, önálló művészi értékükhöz nem férhet kétség. Azonban bárkinek, aki egy kicsit is el akar merülni a világban, könnyebb, ha nem kell azon gondolkodnia, hogy az aktuális lény, amiről olvas, vajon az-e, akiről korábban máshol mást hallott, vagy éppenséggel olyat nyomokban sem tartalmaz. Mindenesetre a munka folyamatos, jelenleg is zajlik a Szilmarilok felülvizsgálata – az pedig az Európa Kiadó ún. fekete borítós sorozatában fog megjelenni, ahogy a később tárgyalt Befejezetlen regék is. (Figyelem, gyűjtők, az új kiadás még ebben az évben várható!)

Olvass eredetiben?

Ami a Középfölde históriája sorozatot illeti, a folytatás egyelőre bizonytalan. A szándék nem hiányzik, azonban a Tolkien Estate, és élén a derék Christopher, akik a jogokat birtokolják jelenleg, finoman szólva is rigorózusan állnak a további fordítások kérdéséhez. Szerintük a továbbiakban, aki Tolkien munkásságát akarja tanulmányozni, az tanuljon meg szépen angolul, és olvassa eredetiben, mert minden fordítás csorbítja az eredeti finomságokat. (Ami ugyan tény, de ettől még Tolkient eredetiben olvasni még a nyelvet bíróknak is kihívás, legalábbis azzal soha senki sem sértegette volna a professzort, hogy könnyű lektűrt írt volna.) Mit is mondhatnánk… de legalább nem hajhásszák a pénzt a jogdíjakból ész nélkül, és ez is valami. Mindenesetre ezzel együtt eddig egy feltételes beleegyezés érkezett tőlük, miszerint nem állnak egyértelműen háttal a dolognak, úgyhogy a helyzet korántsem reménytelen. A nagyobb bajt az okozza, hogy ha és amennyiben beleegyeznek a fordításba, a História köteteivel csak sorban lehet haladni. Így a következő lefordítandó kötet a Lays of Beleriand (Beleriand énekei) lenne, ami viszont szinte teljes egészében verses mű. Ez pedig jóval nehezebbé teszi a fordítókeresést, ugyanis kevesen mutatnak fel olyan kvalitásokat, hogy költőileg és formailag is pontosan tudják visszaadni az eredeti művet.

Szerencsére jóval könnyebb volt a fordítása A Hobbit művészetének, ami lényegében a professzor saját grafikáiból szerkesztett album. Ennek a kötetnek a tulajdonképpeni előzménye egy 1995-ös kötet, amit a mostani kiadvány szerzőpárosa, Wayne G. Hammond és Christina Scull állított össze, és ami általános áttekintést ad J. R. R. Tolkien képalkotói tevékenységéről. Ám 2011-ben kiadtak egy másik kötetet is, amiben specifikusan A hobbithoz kapcsolódó grafikákat gyűjtöttek össze, és abban látható néhány eddig soha sehol nem publikált munka is. Ezt a kötetet vehetjük kézbe az év eleje óta magyarul is, Bonácz Ágnes fordításában.

2013 elején jelent meg Fantázia és erkölcs címen a nyári tudományos Tolkien-konferencia tanulmánykötete is. A kötetet Nagy Gergely esszéje nyitja a magyarországi Tolkien-kutatás helyzetéről, a konferencián is elhangzott húsz előadás zárásként pedig összefoglalót olvashatunk a Magyar Tolkien Társaság elmúlt tízéves tevékenységéről. A kötet azért jelentős, mert eddig itthon még soha nem jelent meg eredeti, Tolkiennel foglalkozó tudományos tanulmánykötet, amely nem korábbi külföldi anyagok átvétele – remélhetően, nem is ez lesz az utolsó.

A legsúlyosabb: Befejezetlen regék

És most lássuk a legsúlyosabb darabot, ez (teljes hosszúságban) a Befejezetlen regék Númenorról és Középföldéről címet viseli (Európa Kiadó, 2012).

A könyv önvédelmi fegyvernek is elmegy, ha ezzel fejbe találnánk vágni valakit, az alighanem épp olyan dicstelenül omlana össze, mint Sauron tornya a Gyűrű katlanba juttatása után. (Az említett rendezvényen el is hangzott a kérdés, miért nem szedték két kötetre, ha már ekkora. Erre a kiadó képviselője két választ is adott: a fekete borítós sorozat – melyben ez a munka megjelenik – köteteinek grafikai tervét a szöveggel együtt kapja Angliából, tehát ahhoz kell alkalmazkodni. És mivel ott ez egyetlen kötet volt, rajta Tolkien jogvédett grafikáival, az új borító terveztetése nehezebb feladat, mint gondolnánk. A másik ok: ha az ember egy többkötetes munkában keresgél, a válasz többnyire mindig abban a kötetben rejtőzik, amelyik nincs kéznél. Egy ilyen böngészhető munkánál pedig ez fontos szempont, vagyis nem hátrány a kézikönyv jelleg.) A vastagsága, valamint a tény, hogy a címben legalább egy olyan földrajzi név szerepel, amiről az egyszeri filmnéző például nemigen tud, előrevetíti, hogy itt alighanem a Tolkien világát jobban megismerni kívánók kapnak csemegét.

A Befejezetlen regék ugyanis – hasonlóan a Középfölde históriája köteteihez, vagy a korábbi Szilmarilokhoz – Tolkien halála után könyvbe rendezett jegyzeteinek, munkáinak vagy befejezetlen történeteinek gyűjteménye. Leszögezném, hogy munkásságának nagy százaléka ebbe a kategóriába tartozik. A professzor ugyanis előszeretettel csiszolgatta, finomítgatta megjelent műveit, akár a végtelenségig. A Szilmarilokat már nem is jutott ideje befejezni. Mivel maximalista volt, olyan írásokat szeretett volna nyomdában látni, amelyek teljes egészében koherensek önmagukkal, és pontosan illeszkednek az általa kitalált világba. Viszont ez a világ folyamatosan változott, hiszen több évtizeden át folyamatosan kerültek hozzá újabb és újabb ötletek, szövegvariánsok, új nyelvtani szabályok, események.

Tolkien egész egyszerűen nagyon sokat gondolkozott ezen, és lelkiismeretesen mindent fel is jegyzett. Ez az oka annak is, hogy a mai napig sem beszélhetünk teljes korpuszról. A hagyaték feldolgozása folyamatban van, és könnyen elő­fordulhat, hogy az Estate előás például egy szalvéta­dara­bot, ahol egy eddig ismeretlen szelete található annak az el­képesztő nagyságú kirakós játéknak, ami Tolkien világa.

Tekintve, hogy a professzor által ténylegesen jóváhagyott írások csak a jéghegy csúcsát alkotják, igazán hálásak lehetünk Christopher Tolkiennek azon munkájáért, amit folyamatosan végez apja munkáival kapcsolatban. Ő úgy gondolta – nagyon helyesen –, hogy nem ír hozzá és nem egészíti ki apja jegyzeteit, hiszen mivé is lenne a világ, ha netán téves etimológia miatt bárkinek hiteltelen képe lenne arról, hogyan is képzelte pontosan Tolkien – mondjuk – a sindarin múlt időt. Skandalum! Viszont a rengeteg párhuzamosság és befejezetlenség miatt magyarázatokra, és valamiféle pótlásra mindenféleképpen szükség volt. Ezért Christopher terjedelmes jegyzetekkel és szerkesztői megjegyzésekkel látta el a szöveget, amit egyébként eredeti állapotában hagyott. És mivel mi a magyar fordítást tartjuk a kezünkben, ráadásként további lábjegyzetek is kapunk (néhány, a fordításból fakadó specifikus magyarázat kedvéért), továbbá a más kötetekre való utalásokat is a magyar kiadásokhoz igazították.

Szöveggyűjtemény (szintén befejezetlen)

Bizonyos értelemben tehát valóban inkább tudományos forrásmunkához hasonlít az Európa fekete kötete. Lényegében szöveg­gyűj­­temény. Hiszen a történetek töredé­kesek, és aki esetleg A Gyűrűk Ura után ezzel kezdte volna a mélyebb ismerkedést a világ­gal, az levegőt sem tud majd venni a jegy­zetek nélkül. Illetőleg, ha őszinték aka­runk lenni, a többieknek is lét­fon­tosságú a meg­értéshez. Az ilyen, keresz­tül-kasul hi­vat­ko­zott történethalmaz­ban mu­száj rendet ten­nie valamilyen szerkesztő elv­nek. Ekkora mennyiségű információval szembe­sül­ve le­he­tetlen észben tartani, hogy a szövegtől el­térő tudásunkért átkozzuk-e rossz emlékeze­tünket, vagy tényleg változott-e valami.

Apropó, emlékezetünk. Már az Európa kiadványának fülszövege is figyelmeztet, hogy ez a könyv is megjelent korábban (1995, Szukits Kiadó), akkor még A Gyűrű keresése címen. Az eredeti címet valószínűleg A Gyűrűk Ura miatt változtatták meg, ezt most visszaállították. A fordítás maradt az eredeti, Szántó Judit és Koltai M. Gábor munkája, ám ahogy a többi új kiadvány, ez is szövegrevízión és terminológiai egyeztetésen esett át. Vagyis a régihez képest pontosabb, szöveghűbb verzió a mostani, nem csak gyűjtőknek ajánljuk a beszerzését.

Ha a fentebbiek alapján felmerül a kérdés, hogy az ilyen határozott szerkesztés, és a jegyzetek tömege meghagyja-e azért az olvasás, és a történetek élvezetének lehetőségét, arra szerencsére határozott igennel felelhetek. Két jegyzet között ugyanis ott van minden, amiért ezt az egészet szeretjük – nemcsak elismerjük, hanem ami megszólít. A Mese. Megkockáztatom, hogy a befejezetlenség még jót is tesz neki, hiszen melyik görög mítosz vagy magyar népmese létezik csupán egyetlen hiteles, lezárt, gondosan szerkesztett történetként? A jó történeteknek sok változatuk van, némelyikben balladai a homály, de az igazi mesét pont ez a rugalmasság teszi élővé. És ahogy a professzor egy levelében írta, teret akart adni „más kezeknek és elméknek is, hogy festékkel, zenével és drámával töltsék ki a hiányzó helyeket.”

A szöveg pedig, akárcsak Tolkien többi művénél, olvasmányos, ám van benne abból a „magasb stílből”, ami a történetek hangulatát – a szerző elképzelésének megfelelően – megadja. Tudniillik ő a hiányzó angol mitológiát óhajtotta megteremteni műve által. Egy világot hősöknek és gonoszoknak – egyfajta romlatlanabb állapotot, ahol még létezik az Egyenes Út, és a világ színei még a tündenépek számára sem fakultak meg.

J. R. R. Tolkien: Befejezetlen regék Númenorról és Középföldéről
Európa Könyvkiadó, 2012

»J. R. R. Tolkien: Befejezetlen regék… – megvásárolható a polc.hu webáruházban«

• Olvass bele!
• Fülszöveg

Az írásban említett további művek:

J. R. R. Tolkien: A Hobbit művészete
Európa Könyvkiadó, 2012
142 oldal
ISBN 978 963 079 5036

J. R. R. Tolkien: Elveszett mesék könyve
Cartaphilus Kiadó, 2011
726 oldal
ISBN 978 963 266 1629

J. R. R. Tolkien: Fantázia és erkölcs
Magyar Tolkien Társaság, 2012.
ISBN 978 963 085 6676