Isten, a kegyetlen gonosztevő | Philip Roth: Nemezis

Írta: Kleyer Éva

Cantor tanár úr lelkét két dolog bántja rettenetesen: az egyik az alkalmatlansága, ami miatt nem vonulhatott be katonának, hogy barátaihoz hasonlóan az európai hadszíntéren harcolhasson, a másik pedig a New Jersey-i Newark városában dühöngő gyermekbénulás-járvány. 1944-et írunk.

A 23 éves ifjú tanár igen nagy tiszteletnek örvend kis pártfogoltjai körében, nemcsak testi ereje és sportbeli teljesítménye miatt, de azért is, mert mint egy igazi hős, el tudja zavarni a város másik végéről betolakodó olasz származású kamaszokat. Ők ugyanis gonosz céllal érkeztek: át akarják hurcolni a járványt a zsidó kerületbe, amelyet eddig elkerült a betegség.

Bucky Cantor, a kerületi sporttelep vezetője, a nyári rekkenő hőségben próbálja a szünidős gyerek sereg figyelmét és félelmét elterelni a betegség szörnyű fenyegetéséről, és fölös energiájukat levezetni a mozgással. Mindaddig hisz saját mindenhatóságában, amíg szembe nem kell néznie az első, kisfiát gyászoló családdal: ekkor feltámad benne a bűntudat.

Az egyre elharapózó járvány elől, vagy inkább saját, vélt felelősségének súlya elől egy idilli hegyi táborba menekül, ahol a kedvese is dolgozik. Lelke azonban háborog, s amikor ott is el kezdi szedni áldozatait a járvány, megint magára veszi a bűn terhét. Lehet, hogy ő maga a vírushordozó?

1944-ben még nem volt ismert a betegség terjedésének a módja, épp ezért ez a kérdés mozgatja az egész történetet. A fiatal tanár komoly önmarcangolással kénytelen végignézni, ahogy tanítványai, az ártatlan gyerek sorra megbetegszenek, megnyomorodnak, vagy meg is halnak. A szeretett nagyszülők által belé nevelt büszkesége, kitartása vezeti oda, hogy az alkalmatlansága iránt érzett dühét a járvány ellen veti be. Felelősségtudata, kiválósága határozzák meg cselekedeteit, és szigorúsága önmaga és az erkölcsi jó iránt.

Csakhogy nehezen felépített morális világa teljesen összeomlik, hiszen a tragédia, amelyet nem képes megakadályozni, feldolgozhatatlan bűntudattá válik benne. Bucky Cantor ebben a szélsőséges helyzetben eljut az alapkérdésig, hogy létezik-e Isten? Mert ha létezik, vajon hogyan engedheti meg, hogy ártatlan gyerekek szenvedjenek, meghaljanak? Hát nincs Istennek lelkiismerete? A kérdéseire nem kap választ, Isten számára egy kegyetlen, gonosztevő, igazságtalan és ellenséges lény marad. Aztán persze őrá is lesújt a végzet.

A feszes ritmusú kisregény közepéig jutva tudjuk csak meg, hogy a mesélő maga is egyike a városi gyerekeknek, aki bár megnyomorodva, akárcsak Bucky Cantor, de túlélte a járványt. Huszonhét év elmúltával, egy 1971-es találkozás, majd hosszú, elmélyült beszélgetések során ismeri meg a tanár úr teljes élettörténetét.

A regény számomra legmegrendítőbb jelenete az, amikor a betegségből lábadozó férfi eltaszítja korábbi szerelmét, felmentve őt ezáltal a testben és lélekben megnyomorodott emberrel való kötelék terhe alól.

Valami kétségbeesett düh rejtezik a Nemezisben. Philip Roth következetes keserűséggel vezeti végig az olvasót a történetén, tömör, tiszta nyelvezettel – Nemes Anna szép fordítása –, amely egymás után sorakoztatott kijelentések füzérének tetszik. Nem értékel, nem kalandozik el. Tényeket állapít meg, durva és kegyetlen módon érezteti az egyén tehetetlenségét a körülmények alakulásában.

A könyv címválasztása is beszédes, Nemezis (Nemeszisz, görögül Νέμεσις) a görög mitológia bosszúálló istennője, aki sokkal inkább a sors bizonytalanságát képviseli. Ad jót is, rosszat is, kiegyenlít és megtorol – és nem mindig a kiválasztottak érdemei szerint.

Olvass bele: Részlet a könyvből

Adatok: A könyv fülszövege

Philip Roth: Nemezis

Európa Könyvkiadó, 2011