A bűnözők is emberek (?) – Daniel Espinosa: Instant dohány (film)

Írta: Kleyer Éva

Svédország, Skandinávia – ez a világ eddig a békés, nyugodt jólét szinonimája volt mindenki számára. Mostanság azonban a svéd krimik átütő sikere mintha egy más képet rajzolna erről az idilli tájról. Az Instant dohány című film Jens Lapidus azonos című, nagy sikerű könyvének adaptációja. Az ifjú szerző sikeres sztárügyvéd, mi több, a svéd alvilág keresett védőügyvédje, így gyanítható, hogy egészen testközeli tapasztalatai lehetnek erről a rideg valóságról.

Mit tudunk az alvilágról? Maffiacsoportok, akik különböző riasztó helyekről származnak, mármint arab világ, balkáni országok, Dél-Amerika. Kemény fiúk, kegyetlenek, marconák, nincsenek érzelmeik, és a bandaharcok során minden eszköz megengedett. Hogy ez nem egy babazsúros álomvilág, azt mindnyájan sejtjük, de az valahogy ritkán derül ki, hogy ők is hús-vér emberek, mamájuk van, testvérük, vagy éppen kicsi lányuk, aki magára marad. Igenis vannak érzéseik és kötődéseik, szeretnek és szenvednek, sőt néha a lelkiismeretük is megszólal.

Hogy vannak vágyaik, melyek erősen motiválják őket, az bizonyos, de a gazdagság illúziója tévútra csábítja az ingatag egyéniséget. Így jár JW [Johan „JW” Westlund] is, a jóképű, nagyon „svéd” egyetemista (Joel Kinnaman), aki még középosztálybeli szüleit is megtagadja, hogy a felső tízezerből jött, szép Sophie családja elfogadja. Nagy a kihívás, a könnyűnek tűnő zsákmány reménye egyre mélyebben sodorja az addig felületes maffiakapcsolatba.

Jorge, a chilei drogdíler (Matias Padin) épp a svéd börtönből lép meg, hogy aztán ne csak a rendőrök, hanem az alvilág egymással harcoló csoportjai elől is szöknie kelljen. Csak egyszer, még egyszer kéne egy nagy fogás, és akkor végleg kimenekítené anyját, nővérét és annak születendő kisbabáját egy boldogabb jövőbe.

Mrado, a szerb rosszfiú (Dragomir Mrsic) hirtelen apai feladatokkal találja szemben magát, nyolcéves tündéri kislányát kell „munkába” cipelnie magával. Akcióról akcióra. Hm.

Hármuk útja keresztezi egymást, a lelkiismeret, az apai szeretet és a beilleszkedés utáni vágy motiválja őket egy utolsó nagy durranásra: egy csapásra meggazdagodni, egyúttal megszabadulni a bűnös és nyomasztó múlttól. Az alvilágtól. A valóság azonban nem egészen terveik szerint alakul.

Tanulság: nem lehet csak egy kicsit belekeveredni a maffia dolgaiba. Aki közel kerül a kokainbizniszhez, azt beszippantja a közös bűn, a nagy pénz és a még nagyobb fogás lehetősége. Mindig ki van téve az árulásnak és az elárultatásnak.

Itt téved JW, amikor azt hiszi, megmaradhat a partvonalon, fehérgallérosként, picit besározódva, de elegánsan – majd felmarkolja a nagy zsákmányt, leporolja a zakóját, és huss! Új élet kezdődik. Bűn azonban nem marad büntetlenül. Az árulás pedig nagy bűn, bizony.

A film feszes tempója végig fenntartja az izgalom szintjét, ehhez hozzájárul zenéje is. A kézi kamera, amint a tetőn követi a  két fiú menekülését, nagyon jól átadja a halálos iramot. A karakterek egymáshoz való viszonya, a viszonyok változása néha nehezen követhető, néha nem egyértelmű, ki a jófiú, akiért izgulunk, s ki a rossz, akiért nem annyira.

Szerencsére a Park Kiadó gondozásában megjelent a könyv is, így olvasva újra átélhetjük a stockholmi kalandokat.

Daniel Espinosa: Instant dohány (Snabba Cash), 2010 – svéd thriller

Magyarországi bemutató dátuma: 2011. május 5. (Forgalmazó: Mokép)

Rendező: Daniel Espinosa
Forgatókönyvíró: Maria Karlsson, Jens Lapidus
Zeneszerző: Jon Ekstrand
Operatőr: Aril Wretblad

A főbb szerepekben:

Joel Kinnaman (Johan ‘JW’ Westlund)
Matias Padin (Jorge)
Dragomir Mrsic (Mrado)