Szenvedélyek – Juan José Campanella: Szemekbe zárt titkok (film)

Posted on 2011. november 28. hétfő Szerző:

0


Írta: Nádudvari Anna

Szemekbe zárt titkokRégen láthattunk már annyi közelképet filmben, mint a magyar mozikban nemrég bemutatott Szemekbe zárt titkokban, Juan José Campanella (Campanilla) argentin rendező alkotásában, amely elnyerte a 2010-es legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat.

Fejek, arcok, s persze, a szemek. Mely utóbbiak magukba rejtik, ugyanakkor, különösen némely rendkívüli pillanatban, fel is tárják titkukat.

Több idősíkban játszódik a film. Leginkább 1978-ban, majd jó húsz évvel később, amikor a már nyugdíjas szövetségi nyomozó, bírósági alkalmazott, Benjamin Esposito regényt szándékozik írni élete legkülönösebb, s még mindig, bármilyen sok idő telt el közben, lezáratlannak érzett ügyéről.

Elmegy a volt munkahelyére, ahol mintha semmi sem változott volna. Kedélyesen eltársalognak Irenével, hajdani főnökével, s noha észrevehetnénk, hogy örömtől lángol az arcuk, amiért ismét látják egymást, még nem vesszük észre. Vagy ha mégis, nem tulajdonítunk különösebb jelentőséget neki. Jó kollégák voltak: ennyi.

Bizony, azokban a régi szép időkben, 1978-ban! Az 1976-ban puccsal hatalomra került katonai junta uralta az országot, emberek ezrei tűntek el szőrén-szálán, s bármikor megtörténhetett bármi józan ésszel felfoghatatlan gazság. Csakhogy ahol zsarnokság van, ott sincs mindenütt zsarnokság. Ott is létezik barátság, szerelem, jókedv, öröm, boldogság.

Szemekbe zárt titkok

Peregnek a napok, egyik a másik után, a Buenos Aires-i nyomozóhivatalban folyik a munka, amit ugyan, ha egy mód van rá, mint mindenütt másutt, szívesen elbliccelnek. Hát hogyne, kellemesebb az irodában kávézgatni – argentin kávé, képzeljék! – , mint mindenféle gyilkosságoknál helyszínelni. A film hőse, Esposito huzakodik egy darabig, hogy most nem ők, a 25-ös csoport, hanem a 18-as van soron, hogy kiszálljon a legújabban bejelentett bűntényhez, de végül megadja magát, s mennek.

Esposito megszállottjává válik aztán az ügynek, melybe belecsöppen. Egyre inkább belekeveredik. Nem adja fel. Hogy a még hullaként is gyönyörű nőt az a két kőműves erőszakolta és gyilkolta meg, aki a közelben dolgozott, de mivel akkor, a bűntény idején éppen esett az eső, nem folytathatták a falazást, hát ezzel múlatták az időt? Nem, nem veszi be. Beismerték? Találkozik velük, látja – amire számított is –, hogy rettenetesen összeverték őket, így csikarták ki a vallomásukat.

Szemekbe zárt titkokHogyan működik az ember? A filmben megjelenő kapcsolatok, feldobott ötletek, merész akciók, ellenszegülések és beletörődések sorra az emberi természet rejtett oldalainak felfedezésével ajándékozzák meg a film nézőjét. Az alkoholista létére is éles eszű kolléga, Pablo kulcsmondata nyomán, azt megfogadva sikerül elcsípni a valódi gyilkost, s a doktori címmel rendelkező főnöknő, Irene is megmutatja, hogy nem aludttej csordogál az ereiben, kiugrasztja a nyulat a bokorból, látványos beismerésre bírja az illetőt.

Azonban hiába volt minden, hiába végeztek kiváló munkát. A zsarnokság kinyújtja karmait, s a gyilkost, mivel éppen rá van szüksége, éppen rá és a hozzá hasonlókra támaszkodik, kiemeli az igazságszolgáltatás markából. A kocka fordul: az igazság szolgálatára felesküdöttek, az abban hívők kerülnek halálos veszélybe; egyiküknek be is teljesedik a sorsa.

Ez a történet regényért kiált, érzi évtizedek múlva Esposito. Csakhogy a regénynek megoldással kell zárulnia. A kiérdemesült, megőszült ember ismét munkához lát. Felkeresi a dráma még élő szereplőit. Összerakosgatja mindazt, amit tud. Felelevenednek benne a valaha hallott mondatok, bízik benne, hogy megtalálja a kulcsmomentumot, amitől az emlékfoszlányok kerek egésszé állnak össze. Egy kísérteties éjszaka végre megnyugvást hoz számára.

A film krimi, ugyanakkor egy szemérmes, majdnem elszalasztott szerelem bemutatása, a történelem és a kisember egymásnak feszülő, egymásnak ellentmondó viszonyáról való beszámoló egyaránt. A legfontosabbat, a lényeget mindvégig leginkább a filmvásznon látható tekintetek árulják el, a szereplők egymás tekintetéből olvasnak igazán. Teljék bár az idő, legyenek 1978-ban vagy máskor, a szemekben, aki odafigyel, felfedezheti, amit a másik mégannyira rejtegetni próbál.

Juan José Campanella

Juan José Campanella

Olvastam, hogy Eduardo Sacheri hasonló című (A kérdés a szemükben) regénye alapján készült a film. A nagyszerű szereplők, Ricardo Darín, Soledad Villamil, Carla Quevedo számunkra ismeretlenek. (Voltak eddig.) Messze van Argentína. Vagy mégsem?

Juan José Campanella: Szemekbe zárt titkok (El secreto de sus ojos), 2009 – argentin-spanyol krimi

Magyarországi bemutató dátuma: 2010. október 21. (Forgalmazó: Mokép)

Rendező: Juan José Campanella
Forgatókönyvíró: Juan José Campanella, Eduardo Sacheri
Zeneszerző: Federico Jusid, Emilio Kauderer
Operatőr: Félix Monti

A főbb szerepekben:

Ricardo Darín (Benjamín Esposito)
Soledad Villamil (Irene Menéndez Hastings)
Pablo Rago (Ricardo Morales)
Guillermo Francella (Pablo Sandoval)

Posted in: Film, NÉZŐ