Tiltakozom! | M. C. Beaton: Agatha Raisin és a balszerencsés boszorka

Bodó Viktória Booklány

Ezúton tiltakozom M. C. Beaton alulértékelése ellen! „Könnyed” meg „nyaralós” és ehhez hasonló jelzőkkel ille­tik ezt a sorozatot, ami semmi mást nem jelent, mint egy legyintést a könyvpiac újabb jópofa limonádéja felett, ezt valljuk be egymás között. Azonban az biztos, hogy M. C. Beaton ennél sokkal több elis­merő szót érdemel.

Sőt! Kizárólag elismerő szavakat. Megalkotta ezt a tökélet­len­sé­gében tökéletes, atipikus krimihősnőt, aki:
– középkorú,
– enyhén túlsúlyos,
– szebb napokat látott,
– valahai karrierjét feladó,
– reménytelenül magányos,
– az alsóbb munkásosztályból származó,
– malacszemű,
– nem túl szép,
– nem túl kedves,
– nem túl gazdag,
– és igazából barátai sincsenek.

Nem tipikus hősnő-alkat, ezt azonnal be kell látnunk. Nem is kívánkozik könyvek lapjára, egyszerűen csak meg akarja kaparintani magának a szomszédját, abban a kis faluban, ahová visszavonult. Esetleg némi elismertségre vágyik. Vagy arra, hogy megszabadulhasson végre a cigarettától. Ehhez képest a magánélete egy göröngyös csődtömeg, a társasági élet központjává sem tud válni, minden fogyókúra dacára, kötetről kötetre hízik egy keveset, a cigaretta sem tud eltűnni a gondolataiból… Egy szó, mint száz, ez a semmilyen, de mégis nagyon valamilyen nő kapott egy egész sorozatot, méghozzá krimiből. Ám ez is rendhagyó, hiszen dehogy akar ő hullákba botlani! Egyszerűen csak mindig kerül egy valahogyan, akihez ráadásul köze is van…

Mindezt természetesen fanyar, nagyon is brit hölgyhumor tetézi, karakán kiállással és kiváló, hevenyészett írói stílussal. Ennyi kell csupán és kész a harmadik évezred zűrzavaros elejének botcsinálta nyomozónője. Aki nem módszeres, mint Poirot, nem minden lében kanál, mint Marple, nem fontoskodó, mint Sherlock, egyszerűen csak emberi, s mint ilyen, esendőségében nagyon szerethető.

Az Agatha Raisin és a balszerencsés boszorka (…) az egyik legviccesebb része a sorozatnak. Agatha egy tengerparti, nyugdíjas pihenőhelyre kénytelen visszavonulni arra kis időre, amíg foltokban jelenleg kopaszodó feje (ami egy elvetemült gyilkos machinációi miatt lett olyan) vissza nem nő, tekintve, hogy így nem kerülhet sem a világ, sem a szerelme szeme elé. A helyi boszorkányhoz hajnövesztő szert vásárolni indul, de kerül a táskájába némi szerelmi bájital is. A boszorkányt holtan találják, Mrs. Raisin szokás szerint gyanúba, majd nyomozásba keveredik, a nyomozótiszt a bájital hatására (?) udvarlásba bonyolódik, egy bunda szétszaggattatik, egy foltos koponya kipelyhesedik, egy történet kiteljesedik.

Minden elismerésem ismét, Mrs. M. C.!

Fordító: Szűr-Szabó Katalin

Az írás teljes terjedelemben elolvasható a Booklány szereti… oldalon

• Olvass bele! 

M. C. Beaton: Agatha Raisin és a balszerencsés boszorka
Ulpius-ház, 2013
302 oldal, 3499 Ft
ISBN 978 963 254 8128

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Agatha mostanában rájár a szerelmi bájitalra.

Egy korábbi nyomozása során leleplezett gyilkos rossz­indulatú machinációi miatt Agatha fol­tok­ban kopa­szodik. Ezért a tengerparti Wyckhaddenben ke­res me­ne­­déket, amíg visszanöveszti a fürtjeit. A he­lyi bo­szor­kány­tól vásárolt hajszesznek köszön­hető­en a tincsei ismét lobogni kezdenek, csakhogy a boszorkányt váratlanul agyon­ütik.

Agatha elegánsan kopottas szállodájának különös idős vendégei eleinte ártalmatlannak tűnnek, de amint Agatha mélyebbre ás, olyan titkokat fedez fel, amiket jobb lenne elfeledni, és olyan erős indítékok nyomára bukkan, amelyek valakit bosszúra sarkallhatnak.

Jimmy Jessop rendőrfelügyelő a szerelmével üldözi, miközben a gyilkost keresve Agatha egyre ingoványosabb területekre téved, s végül tanácstalanságában kénytelen lesz maga is varázslathoz folyamodni.