Browsing All posts tagged under »Várkonyi_Zoltán«

A mellőzöttség fájdalma | Pap Éva: Valamikor, valami kor

november 4, 2025 Írta:

0

Toronyi Attila | Figyelemre méltó az egykori színésznő visszaemlékezéseit tartalmazó kötet, főleg azoknak, akik még látták őt színpadon, fülükbe cseng szinkronhangja. Ám ez bizonyára csupán egy viszonylag szűk közönség; idősebbekből vagy inkább hajlott korúakból áll, akikben még lobog a betű- és színházszeretet. A pápai születésű Pap Éva (1939–2023) ahhoz a generációhoz tartozik, amely nem sokkal […]

Emléktűz | Marton László, Orosz Ildikó: Összpróba

július 20, 2017 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Élő személy memoárját olvasgatni furcsa érzés, mintha már lezárta volna önmaga életét, épp ezért, s talán még a szelektív emlékezet csapongásai miatt, nem is kedvelem különösebben az ilyen műveket. Ám határozottan más a véleményem Marton László új könyvéről – amit persze Orosz Ildikó érdemének is betudhatunk. Az Összpróba egy olyan, lassan már […]

Marton László, Orosz Ildikó: Összpróba (részlet)

július 20, 2017 Írta:

0

Várkonyi Zoltán az egyik legfontosabb személy az életemben: mesterem, igazgatóm, később barátom – és egy „szellemi” apafigura számomra. Egész pályafutása alatt megőrizte villódzó, szabad, rakoncátlan, az ismert megoldásokat megvető és elvető természetét. Sokoldalú művész: kiváló színész, ihletett színház- és filmrendező. 1945-től 1949-ig – politikai-ideológiai okból történt feloszlatásáig – a legendás és progresszív Művész Színház igazgatója. […]

Homo ludens | Lázár Egon: Visszapillantó

június 28, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Az önéletrajz egy hiteles, érvényes élet leirata – lehet-e kételkedni benne, netán hiányosságokat fedezni fel benne? Egyáltalán, írásműként miképpen elemezhetjük? Úgy kell olvasnunk, mint egy sajátos emberi realityt? S vajon mennyit szépít rajta a szelektív emlékezet? S azok, akik megemlítődnek benne, egyetértenek minden szavával? Ilyen kétségek között kezdtem olvasni Lázár Egon Visszapillantó […]

Lázár Egon: Visszapillantó (részlet)

június 28, 2015 Írta:

0

Várkonyi és Jákob tizenkét fia 1976. február 15-én léptem be először a Vígszínház kapuján. Emlékszem, majd kiugrott a szívem a helyéről. Életem vágya volt, hogy a Vígszínház tagja lehessek. Amikor Várkonyi felhívott, hogy jöjjek el és beszéljünk, a világ legboldogabb embere voltam. Hihetetlen jó érzés, hogy ezt én csinálhatom. Szóval beléptem – senkit nem ismertem […]

Ágyról ágyra, egyre feljebb | Donnellan & Ormerod: Bel Ami

július 1, 2012 Írta:

0

Írta: Bedő J. István Csordogál, csordogál a történet, és ahogy nézegetjük, bámészkodunk a sötét moziban, vajon a szomszéd éberen figyel? Maupassantnak a Bel Ami című, 1885-ben írt regénye botránykő volt megjelenésekor. Botrány, pedig a kánkán, az érdekházasságok, a megcsalt férjek és feleségek világa csupán a Belle Époque ténye volt. A regényírók meg – jó riporter […]

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.