november 26, 2012 Írta: olvassbele
Kleyer Éva | Az idegenvezető: kulcslyuk, amelyen keresztül a kíváncsi idegen bepillanthat egy másik ország kultúrájába. Ő mesél a győzelmekről, vesztes csatákról, szokásokról, furcsa hagyományokról, büszkeségeinkről. Azután egyszer csak, legkésőbb a Hősök terén nekünk szegezik a kérdést: Na, de kik is ezek a magyarok? És aztán a többi kérdés: honnan származnak? honnan ez a semmihez nem […]
november 26, 2012 Írta: olvassbele
Nemzet és történelem (…)Az előző fejezetben kiderült: a hun–szkíta–finn rokonság hosszú éveken át békében megfért egymással, a 19. század közepére viszont jórészt megszűnt ez a kegyelmi állapot. A türelmes időszak kialakulásában jelentős szerepe volt a reformkor liberális tudományfilozófiájának, megszűnéséért pedig egyrészt a szabadságharc leverése utáni elkeseredett bezárkózás, másrészt viszont a magyar nyelvészetben egyre inkább teret […]
október 18, 2012 Írta: olvassbele
Írta: Cserhalmi Imre Feltéve, hogy a recenzens olvasó is (ez nem evidencia!?), az első benyomása a bosszúságé, mert a kiadó teljes bizonytalanságban tartja a szerző személye felől. Tájékozottsága a Bevezetés olvasása közben sem nő, mert a szerző nyilvánvalóan azoknak írja, akik első, Japánról szóló könyvét (Levelek Japánból – Paprikáskrumpli, evőpálcikával), életútját, munkáját, családját e könyv […]
október 15, 2012 Írta: olvassbele
Ez a könyv nem útikönyv, nem is visszaemlékezés, ennél jóval több. A szerző, aki számtalanszor járt Japánban, történeteket mesél az országról és az ott élő emberekről. Mindeközben arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért nem érthetők meg a japánok európai észjárással. Vegyük például a fugut, vagyis a halálosan mérgező gömbhalat. Ne gondoljuk, hogy csak […]
október 15, 2012 Írta: olvassbele
| A fugu | Hallottatok-e már a fuguról? Magyarul gömbhalnak nevezik, alakja pedig megfelel a nevének. Ez a hírhedt-híres halfajta sok idegességet képes kiváltani. Nem is csoda, hiszen ártatlan külseje ellenére nagyon mérgező. A bőre alatt helyezkednek el azok a mirigyek, amelyek halálos mérget termelnek. A húsa viszont nagyon finom. Szeretik is a japánok, dacolva […]
június 8, 2012 Írta: olvassbele.com
Írta: Szeifert Natália Mi szükség van a festmények, műalkotások magyarázatára? Miért pazarolja valaki arra az idejét, hogy megpróbáljon megfejteni egy képet? ‒ kérdezheti az egyszerű szemlélő, akinek már az iskolában is bőven elege volt a Mire gondolt a költő típusú elemzésekből. Mire gondolt a festő? Miért úgy ábrázolta a dolgokat, ahogy; miért szerepeltetett a képein […]
május 29, 2012 Írta: olvassbele.com
A csiga tekintete Látom már, mivel fog jönni: megint azt mondja majd, hogy túlzok. Hogy jól szórakozom, de túlinterpretálok valamit. Nem vitás, valóban igyekszem jól szórakozni, de hogy túlinterpretálnék – itt Maga az, aki túloz. Az igaz, hogy sok mindent látok ebben a csigában, de végső soron, ha a festő így festette le, biztosan azért […]
május 29, 2012 Írta: olvassbele.com
A könyv a nagy sikerű Festménytörténetek folytatása. Daniel Arasse (1944-2003) az EHESS (École des Hautes Etudes en Sciences Sociales: Társadalomtudományi Felsőfokú Iskola) művészettörténeti és elméleti kutatócsoportjának vezetője, nagy jelentőségű művek szerzője volt. Jellemzésképp legjobb, ha őt idézzük: – Egyszerűen csak megpróbálom nézni a képet. Elfelejteni az ikonográfiát. Rájönni, hogyan működik… – Ez nem művészettörténet. – Fogalmazzunk úgy, hogy […]
április 9, 2012 Írta: olvassbele.com
Írta: Nádudvari Anna Az ausztrál kultúrszociológus és kultúrfilozófus szerző saját meghatározása szerint „újrameséli” Márk evangéliumát, s valamennyire, amennyire a mondanivalójához szüksége van rá, kitér a János evangélium néhány részletére is. Az evangélium: örömhír. A keresztény Szentírás, másképpen Újszövetség kanonizált szövegébe négy evangéliumot foglaltak bele, szerzőjük vagy feltételezett szerzőjük nevével jelölve ezeket: van a Máté, a […]
március 9, 2012 Írta: olvassbele.com
Hatodik fejezet | Az üres sír Amikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Salome illatszereket vásároltak, s elmentek, hogy bebalzsamozzák. Vasárnap kora reggel, napkeltekor kimentek a sírhoz. Egymás közt így beszélgettek: „Ki fogja elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?” De amikor odanéztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, jóllehet igen […]
március 9, 2012 Írta: olvassbele.com
Jézus a nyugati világ szellemi atyja. Milyen ember lehetett ő valójában? Vajon megállná a helyét a modern világban, melyet megrendített az értelmi zűrzavar? Az egyházak főként azt sugalmazták róla, hogy Jézus gondoskodó, vigaszt nyújtó, jámbor és alázatos, ő a gyengék barátja. Ez a Jézus a Jó Pásztor, aki a bűnről és a megbocsátásról prédikál. Ő […]
február 6, 2012 Írta: olvassbele.com
Írta: Jónás Erika Majdnem kétszáz oldal két festményről (plusz húsz oldalnyi jegyzet)? Egy detektívregény számára éppen ideális dimenziók. Ha olyan különleges módon váltakoznak és rétegződnek egymásra a különböző nézőpontok és műfajok, mint Orosz István A követ és a fáraó című könyvében, akkor akár a detektívregénynek is tekinthetjük. A nyomozás tárgya két reneszánsz festmény. Hans Holbein […]
február 2, 2012 Írta: olvassbele.com
Írta: Gágyor Péter Egyszerű történet Tomasz Lem apa-könyve, a Földközeli kalandok. Őszinte, olykor ironikus, olykor kritikus, de mindig szeretettel visszatekintő írás a nem hétköznapi, bizony bogaras, különc apára, Stanisław Lemre. „Ha az embernek híres apja van, az se nem különös átok, se nem Isten áldása, mindenesetre közülük én egyik végletet sem tapasztaltam.” Tomasz nem irodalmár, […]
február 2, 2012 Írta: olvassbele.com
Stanisław Lem gyermekét, Tomaszt fizikusnak szánta, a Stanford-i Egyetemre küldte. Tomasz sikeresen letette vizsgáit, majd iró és műfordító lett Lengyelországban. A család börleszkbe illő történetein, a világhírű apa hóbortos szokásain a mindenkori szocializmus abszurditásán jókat derülhetünk. Stanisław Lem a science fiction műfaj egyik legnagyobb alakja volt, az irányzat megújítója és klasszikusa egy személyben. Tudományos-fantasztikus írásai […]
január 22, 2012 Írta: olvassbele.com
Írta: Gágyor Péter Giorgo Agamben tanulmányfüzére nem kínál könnyű szellemi kalandot. A szerző ezért kezdi kötetét gondolkodási rendszerének alapjaival, mondhatnók: az axiómáinak tisztázásával, értelmezésével. Sőt ezzel foglalkozik elsősorban kötetének nagyobbik felében. Ezáltal közös mérlegelésbe hív, mintegy olvasóját előkészítendő a kötetzáró tanulmányok kristályosodó témája a profanáció összetevőinek és jelenségeinek, illetve e jelenségek társadalmi összefüggései megértésére. „A […]
december 8, 2012 Írta: olvassbele
0