Browsing All posts tagged under »tragikomédia«

Hideg van, a pénz elfogyott, nagy borravalókat adunk, az élet savanyú | A. P. Csehov: Meggyeskert

szeptember 30, 2020 Írta:

0

Bíró Zoltán István | Ha csak a címet fordították volna félre… De nem: a Meggyeskert már az első, korabeli moszkvai előadásán mondhatni gellert kapott, s aki legutóbbi időkig Csehov-darabot látott a színen, meglehet, nem igazán Csehovot látta. Legtöbben úgy gondolunk a Csehov-művekre, hogy azokban kopott deszkákon magányos lelkek sóhajtozva susogják a távoli orosz nagyváros nevét, […]

A demencia poézise | Florian Zeller: Apa / Belvárosi Színház

február 22, 2015 Írta:

0

Bedő J. István | Vajon fogja-e vonzani közönségét Florian Zeller darabja a Belvárosi Színházba? Hiszen az időskori elbutulás, az Alz­heimer-kór nem de­rű, nem komédia. Ennek a betegségnek, az aggkori (néha korábban kezdődő) el­tom­pu­lásnak a tünetei kis adagban figyelve talán mu­lat­ságosak, nagy adagban – a beteggel együtt élve – tragikusak. Lukáts Andor Andréja, a címbeli Apa, […]

Gondoskodás apáról | Lukáts Andor új szerepéről

február 22, 2015 Írta:

0

Csicsely Zoltán | Alzheimer-kórban szenved az Apa című darab főszereplője. A lánya számára kérdés, meddig képes saját maga gondoskodni róla, meddig adja fel a saját életét, és mikor kell külső segítséget kérnie. Az előadás főszereplőjével, Lukáts Andorral beszélgettünk. Mennyire van szüksége arra színészként, hogy pontosan, orvosilag ismerje az Alzheimer-kórt a szerep eljátszásához? Valamennyit tudtam már […]

Nádgarnitúra | Andrusko Marcella (majdnem) monoestje

február 16, 2015 Írta:

1

Bedő J. István | Parairodalom. Valami olyan, ami a literatúra mellett lapul, létezik, ámbár létét szégyelljük. (Már aki.) A dilettáns szerzőről tudnivaló, hogy meg van győződve – és el van ájulva – saját nagyszerűségétől. A tehetség eget kér! A tehetségtelenség fórumot, kiadó/nyomdát, színpadot. Csőben fedezném fel a likat, ha értelmezni próbálnám Parti Nagy Lajosnak azt […]