Browsing All posts tagged under »scolar_kiadó«

Öröklődő minták | Czakó Zsófia: Távoli rokonok

november 18, 2025 Írta:

0

H. Móra Éva | Ki számít közelinek és ki távolinak? A közeli hozzátartozónak még jogi meghatározása is van: ide tartoznak az egyenes ági rokonok: szülő, gyermek, unoka, dédunoka, illetve testvér. Nos, Czakó Zsófia új regényében a közelinél is közelibbek ezek a „távoli” rokonok. Négy nemzedék: dédanya, nagyanya, anya és lánya életútját követhetjük itt, s még […]

Czakó Zsófia: Távoli rokonok (részlet)

november 18, 2025 Írta:

0

~ ~ 1 ~ ~ Nyirkos levegő kúszik be a nyitva felejtett bejárati ajtón, mint egy jóllakott óriáskígyó, és egészen Margitig merészkedik. Hűvös érintése olyan, mintha a Duna nyaldosná a lábát. Kifakult, bokáig érő, térdnél felsliccelt, skót kockás szoknyát visel. Nem illene már ilyet hordania. Ha belenézne most a tükörbe, szégyenkezne. A szoknyát combközépig érő […]

Szeret, nem szeret, bánt | Tisza Kata: Kékre szeretni

augusztus 18, 2025 Írta:

0

●    R E S T A N C I A *  ● Tóth Zsuzsanna | Tisza Katáról a kicsit is tájékozott olvasó tudja, hogy könyvei egyszerre segítőek és szépirodalmi igényűek. Nincs ez másként a Kékre szeretni című feldolgozásregényével sem. A könyv 2020-as megjelenésű, azóta a pszichológus-coach képzettségű író több könyvet is közre adott, s mondhatni […]

Tisza Kata: Kékre szeretni (részlet)

augusztus 18, 2025 Írta:

0

1. rész Hipnózis A hazugság összetéveszthetetlenül hideg, szürke, fémes érzés, de nem a szájban, hanem a gyomorban és a nyelőcsőben, ahol marni kezd, mint a sav, és úgy nyom, hogy émelyegsz, és eltelít, mintha daganat nőne benned, és nem fér beléd többé a világból semmi sem. – – – – Amíg hazudnak neked, és te […]

Per Petterson: Szájában hamu, cipőjében homok

augusztus 8, 2025 Írta:

0

Csernus Anikó | Per Pettersontól azóta tervezek többet is olvasni, amióta Budapesten járt a PesText fesztivál vendégeként. Kánikulában valahogy jobban csúsznak a rövid történetek, amiket akár egyhuzamban végig lehet olvasni. Ez a kisregény volt az első olvasmányom tőle, és az élmény: mintha egy szélcsendes tóba dobott kő hullámait nézném. Apró, zajtalan, mégis egy időre felkavarja […]

Per Petterson: Szájában hamu, cipőjében homok (részlet)

augusztus 8, 2025 Írta:

0

A cipő nélküli ember Apának olyan arca volt, amit Arvid szeretett nézni, de ami ugyanakkor nyugtalanította is, mert ez nem egyszerűen csak egy arc volt, hanem egy üregekkel, árkokkal barázdált erdei szikla is, legalábbis, ha sokáig nézte hunyorítva. Az ember nyilván kissé ideges lesz, ha az apját nézi, és a feje helyén egyszer csak ott […]

A kegyetlenség mérhetetlen bugyrai | Sofi Oksanen: Ugyanaz a folyó

augusztus 3, 2025 Írta:

0

kistibi | Sofi Oksanen tavaly megjelent kötete nem regény, hanem esszé, és a magyar olvasók számára több szempontból is fontos. Segít megérteni az orosz–ukrán háború lényegét, és segít megérteni a mai magyar belpolitikát is. A párhuzam nem véletlen, hiszen rendszeresen halljuk az orosz narratívát a magyar kormány által bitorolt, közszolgálatinak hazudott csatornákon. A kötet alcíme: […]

Elmentem, elvittük, azután | Karin Smirnoff Janakippo trilógiája

július 16, 2025 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Karin Smirnoff trilógiájának magyarul megjelent első részét (elmentem az öcsémhez) 2023-ban olvastam, és már akkor tudtam, hogy kivételes képességű íróval van dolgom. A regény, amelynek minden sora remek, mégis mindben érződik valamiféle napfény-hiány – alapvetően a családon belül erőszak feldolgozásáról szólt. Megismertük benne janakippo-t, általa ikeröccsét, és más embereket. Már a „főhős” Jana Kippo […]

Az újrafelfedezés öröme | Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

június 26, 2025 Írta:

0

H. Móra Éva |  A mai felnőtt generáció jó része bizonyosan olvasta Móra klasszikusát. Jó része, nem mindenki, hiszen a húszas-harmincas korosztály már kapott választási lehetőséget kisdiákként, s nem kellett „kötelezően” elolvasni a Kincskereső kisködmönt. S ha nem volt kötelező, hát nem olvasták. Kár. (Az okokról hosszasan beszélhetnénk, érvelhetnénk pró és kontra – nem teszem.) […]

Születésünktől fogva magányosak vagyunk | Emi YAGI: Kihordott hiány

február 28, 2025 Írta:

1

Fazekas Erzsébet | Egy kitalált terhesség története a japán írónő, Emi Yagi bemutatkozó – és rögtön sikerré vált – regénye. Ennyiben összefoglalható is lenne a könyv tartalma, de ilyen egyszerűsítéssel teljesen hamis volna mindaz, ami a szövegből kiolvasható. Egyáltalán nem csak a magzati fejlődés folyamatának nyomon követéséről van itt szó. Sokkal többről. Az alaphelyzet csupán […]

Emi YAGI: Kihordott hiány (részlet)

február 28, 2025 Írta:

0

5. hét Hihetetlenül frissek voltak így délután a zöldségek; még a mizuna leveleinek vége is egészen másként kunkorodott, mint ahogyan este szokott. Az embereken megingathatatlan eltökéltség látszott, hogy márpedig ők most hazaviszik a vásárolt alapanyagokat, megfőzik és jól bepakolják a hasukba. Mintha nem is ugyanaz a bolt lett volna. Sehol egy szárazra aszott szasimi vagy […]

Szélcsendnyi örökkévalóság | Péczely Lajos: A láthatár áthatolása

december 12, 2024 Írta:

0

● K A R Á C S O N Y I A J Á N D É K N A K A J Á N L J U K ● Fazekas Erzsébet | „…Nyomorúságban tengődik a lélek és az értelem, ha folyvást egy helybe van zárva, és nem barangolhatja be ezt a mi végtelen világunkat…” […]

A nyílt színi nagy valóságshow | Bárkányi Noémi: Ciao, Velence!

december 6, 2024 Írta:

0

● K A R Á C S O N Y I A J Á N D É K N A K A J Á N L J U K ● Fazekas Erzsébet | (NYÁRI ÍRÁSUNK MÁSODKÖZLÉSE!) Lehet egy város (vagy annak bármelyik évszázada) pikáns, ahogy az alcím – Velence legpikánsabb évszázada – írja? Ez ötlik […]

»Tűzben fa parazsa« | Gerlóczy Márton: Fikció 3. – Az út

október 19, 2024 Írta:

0

H. Móra Éva | Két évet kellett várni arra, hogy a Fikció első két kötete után megjelenjen a harmadik, Az út. Azt gondoljuk, tudunk mindent: az identitáskeresés gyakorlati része véget ért, ismert dolog a valódi apa személye s a vélt apáé is – közben pedig dehogy tudunk mindent! Most jön a java. Megismerjük annak a […]

Gerlóczy Márton: Fikció 3. – Az út (részlet)

október 19, 2024 Írta:

0

A meg nem történt dolgok véget értek. A telefon még a kezemben volt, a fülemben még visszhangzott a labor munkatársának hangja, és a válaszom: ennyi is. Hát akkor ennyi volna, valami ilyesmit akartam mondani, ilyesmit szokás, gondolom, mondani, amikor az ember megtudja: az apja nem is apja, de én azt mondtam: ennyi is. Így van, […]

A nyílt színi nagy valóságshow | Bárkányi Noémi: Ciao, Velence!

július 21, 2024 Írta:

0

Fazekas Erzsébet | Lehet egy város (vagy annak bármelyik évszázada) pikáns, ahogy az alcím – Velence legpikánsabb évszázada – írja? Ez ötlik fel bennem, persze csak egy pillanatra. Mindegy is, hogy az erre adható válasz igen vagy nem. Ez még ebben a példátlan forróságban is valójában hidegen hagy. Sokkal fontosabb, hogy maga a könyv pikáns-e? […]