Browsing All posts tagged under »picasso«

A nő, aki magának akarta Indiát | Szunyogh Szabolcs: Máglya Indiában

szeptember 12, 2025 Írta:

0

Riedl Annamária | „Élvezem a szépségemet, mert az egy rövid időre megadatott nekem, és a jó dolgok bizony rövid életűek” – vallotta Amrita Sher-Gil, a magyar-zsidó-indiai festőművész, aki Párizsban diadalt aratott, Indiában megtalálta saját hangját, és mindössze huszonnyolc évesen, tragikusan fiatalon érte a halál. Szunyogh Szabolcs könyve nem csupán művészéletrajz, hanem lenyomata egy szenvedélyes, ellentmondásokkal […]

Szunyogh Szabolcs: Máglya Indiában (részlet)

szeptember 12, 2025 Írta:

0

Amrita és Viktor, a házaspár 1939. június 21-én hajózott ki Genovából. Július 2-án szálltak partra Ceylon fővárosának, Colombónak a lombos mangófákkal övezett kikötőjében. Egy helyi gőzhajó vitte át őket Indiába. Július 5-én indult el a vonatuk észak felé. Útközben megnézték a gyönyörű, egyetlen sziklatömbből kifaragott elefánt- és oroszlánszobrokat Mahábálipuramban, az irdatlan magas toronytemplomokat Madurájban és a […]

Hölgy a zöld Bugattiban | Grzegorz Musiał: Én, Tamara

május 4, 2025 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Mielőtt ennek a nagyszabású regénynek az ismertetésébe fognék, előbb kénytelen vagyok a szerzőről beszélni. Grzegorz Musiał az orvos-írók sorát gyarapítja, hiszen mestersége szerint szemész szakorvos, ugyanakkor hazájában elismert költő, író, fordító. Sajnálatos módon eddig nem találkoztam műveivel, de ez a mostani könyv felkeltette a kíváncsiságomat iránta. Ráadásul éppen akkor találkoztam vele, amikor […]

Jó kívánságaink

december 21, 2024 Írta:

0

Az Olvassbele.com (A kultúrakirakat) ismét ezzel a művészettörténeti összefoglalóval kíván kellemes ünnepeket minden munkatársának és olvasójának, továbbá az alkalomszerűen betévedő vendégeknek. Az ideinél sokkal boldogabb 2025-es év reményében találkozunk még a két ünnep között, majd ismét január 3-án.

Szüfrazsettek a szépségiparban | Charlotte Jacobi: A Douglas-nővérek

június 30, 2022 Írta:

0

Laczkó Ilona Adél | Milyen a könyv? – kérdezte kis unokahúgom, amikor kézbe vettem Charlotte Jacobi történetét. Elmeséltem neki, hogy a címlapon látható nővérekről szól – s mikor meghallotta, hogy parfüm és Douglas, azonnal rávágta, melyik nagy plázákban van üzletük. Meghökkentem, fogalmam sem volt erről. Rákerestem és tényleg – persze nem a kislány, hanem a […]

Charlotte Jacobi: A Douglas-nővérek (részlet)

június 30, 2022 Írta:

0

Prológus 1897 Marie Carstens törékeny orrocskáját a hamburgi nyári égbe fúrta, és mélyeket szippantott. Mennyi illat! Fűszerek, kávé, a nagyvilág, virágok, kaland és szabadság. A tizenegy éves lányka a család szakácsnőjével, Fehling asszonysággal indult vásárolni ezen az 1897-es, meleg júliusi napon. Alig bírta felfogni szerencséjét: reggel örökké aggodalmaskodó mostohaanyja közölte, a húgát orvoshoz kell vinnie, […]

A boldog család és egy szürrealista szoborterv találkozása a boncasztalon | Barta Lajos: Túlélési stratégiák / Fővárosi Képtár

június 12, 2019 Írta:

0

Rózsa Gyula | Lássuk be, az már önmagában is szürreális, hogy Barta Lajos negyvenkilencre találja meg az egyéni hangját. Ezerkilencszáznegyvenkilenc: szovjet példakiállítás a Nemzeti Szalonban, készülés az I. Magyar Képzőművészeti Kiállításra, kiadott témalista, és Barta Lajos érett nonfiguratív lesz. Otthon, a műterme mélyén – hogy van-e ekkor műterme, nem tudom. De lennie kell, mert valahol […]

Maya hajója | Parti Nagy Lajos Picasso-meséje / Stúdió K

január 12, 2015 Írta:

0

Iskolásoknak írt magyar mesét Parti Nagy Lajos egy nagy spanyol/francia festő, Pablo Picasso híres festménye (Maya hajóval, 1938) ihletésére. A tízéves kis­lánynak és barátainak humoros kaland­jairól szóló animációs játékot a Stúdió K Színház mutatja be a tatabányai Jászai Mari Színházzal közös produk­cióban. Amikor a Stúdió K 1995-ben Ferencvárosba költözött, a színházat a gyerekeknek készült, Flandriai […]

A bábról és színészről | Részletek a Fodor Tamással készített interjúkból

január 12, 2015 Írta:

0

Sándor L. István | „…a színészek nem vesznek fel olyan kontaktusokat egymással, amelyek az »emberszínházban« kötelezőek. Ahol arra van szükség, hogy szem találkozzon szemmel, itt viszont az a rossz, ha a szem valóban találkozik a szemmel. A színész nálunk soha nem a partnert nézi, hanem azt a figurát kíséri, amelyikkel játszik. Úgy kíséri, mintha táncban […]