Browsing All posts tagged under »könyvjelző«

Valaki. Szeret. Minket. | Krzysztof Varga: Mangalicacsárdás

május 29, 2015 Írta:

0

Nagy Gergely* | | Átvéve a Könyvjelző magazinból | Igen, itt valaki szeret minket. Pont úgy hangzik, mint egy popsláger refrénje, pedig nem az: tényállítás, amelyben minden egyes szó fontos. A lengyel Krzysztof Varga nem az első könyvét írta rólunk, de ez most olyan, amit nem emésztünk meg egyhamar. Nem tesszük ki az ablakba? Nem […]

Vissza a jövőbe – 13 év után | Milan Kundera: A jelentéktelenség ünnepe

május 13, 2015 Írta:

0

Kovács Andrea* | | Átvéve a Könyvjelző magazinból | Négy barát, sok kérdés és még több történet. Az egyik legnagyszerűbb kortárs író! – lelkendeztek egy francia lapban közel két évvel ezelőtt, amikor megjelent Kundera kisregénye. De vajon joggal? „A jelentéktelenség, barátom, a létezés veleje. Mindenütt, mindenkor jelen van. Ott is, ahol senki nem kíváncsi rá: […]

Don Felícito nem fizet | Mario Vargas Llosa: A diszkrét hős

április 27, 2015 Írta:

0

Fehér Tamás | Micsoda kaland, Armida! – csodálkozik rá a közelmúlt eseményeire a regény egy pontján az egyik diszkrét hős, és csakugyan; nehéz lenne e felkiáltásnál lényegre törőbben leírni mindazt, amit Vargas Llosa tár elénk ebben a művében. Kalandok sora, vagy inkább megpróbáltatások vég nélküli kálváriája veszi kezdetét, amikor Felícito Yanaqué, a Narihualá Szállítóvállalat tulajdonosa […]

Egy csodás történet története | J. R. R. Tolkien: Beowulf. Fordítás és kommentár

április 21, 2015 Írta:

0

Nagy Andrea | A Beowulf óangol nyelven íródott hősköltemény. Szerzője ismeretlen, még csak azt sem tudjuk, pontosan mikor vagy hol keletkezett. Egyetlen kéziratban maradt fenn, amely 1000 körül készült. Tolkien nem relikviaként nyúlt hozzá, hanem élő szövegként. Fordítása viszont csak nemrégiben jelent meg. Már az eredeti kézirat sorsa is kalandos: a gyűjtemény, amelyben tárolták, 1731-ben […]

Milyen hosszú egy kilométer? | Cheryl Strayed: Vadon

március 11, 2015 Írta:

1

Isztray Simon | Magabiztosan sugározza magáról a szuper­civilizáció képét az Egyesült Államok: a pi­aci társadalom, a technikai innováció, a fel­hő­karcolók, az űrtechnológia, az infor­matika hazája. E kép alapján nem is sejt­hetnénk, hogy Amerikában él egy ezzel éppen ellentétes hagyomány is, amit civi­lizációkritikának nevezhetnénk. En­nek talán legfontosabb alapító atyja a 19. szá­zadi David Thoreau, aki egy […]

Működteti a WordPress.com.