Jeges-Varga Ferenc | Akár hisznek benne, akár nem, a túlvilági lények létezése örök beszédtéma az élők körében. A legtöbben valószínűleg telecsinálnák a gatyájukat, ha közülük akár csak eggyel szembetalálkoznának. Mert az emberek az ismeretlentől legalább annyira tartanak, mint amennyire kíváncsivá is teszi őket. Talán e szorongás oldása miatt van, hogy az emberi ruhát levetett szellemeket […]
április 18, 2015 Írta: olvassbele
Ősidők óta éldegélt Bagolykő várában egy kis szellem. Az a fajta kísértet volt, aki a légynek sem árt, csak ha felbosszantják. Napközben egy súlyos, vasalt tölgyfaládában aludt, mely a padláson, jól eldugva egy vastag kémény mögött hevert, és senki emberfia nem sejtette, hogy ki lakik benne. A kis szellem csak akkor ébredt fel, mikor a […]
május 22, 2014 Írta: olvassbele
A piros galléros ember Paprika Jancsi nagymamája épp a tűzhelynél állt, és kolbászt sütött. A serpenyő mellett nagy lábosban savanyú káposzta párolódott. Közeledett az ebédidő. Halkan pöfékelt a káposzta, sercegett a kolbász, és az egész házat valami leírhatatlanul gyönyörűséges illat lengte be. Akárki kitalálhatta, hogy ma bizony csütörtök van, mert csütörtökönként Nagymamánál az ebéd mindig […]
május 22, 2014 Írta: olvassbele
Jeges-Varga Ferenc | „Ha kedd van, akkor Belgium” – mondja az idegenvezető az Európa több országán végigszáguldó amerikai turistáknak Mel Stuart 1969-es vígjátékában, amikor már végképp nem tudnak tájékozódni, merre hány ország. Otfried Preuβler paprikajancsis és vitézlászlós történetének folytatásában a következőképp adaptálhatnánk a szállóigévé vált mondatot: Ha csütörtök, akkor sült kolbász meg párolt savanyú káposzta. Épp akkor csöppenünk bele a Torzonborz […]
április 18, 2015 Írta: olvassbele
0