Subscribe:
RSS hírcsatorna
A KULTÚRAKIRAKAT
Browsing Archives of Author » «
Neal Shusterman: Kaszás (részlet)
Első rész ~~ Köpeny és gyűrű A törvény kimondja, hogy listát kell vezetnünk azokról az ártatlanokról, akiket megölünk. És ami engem illet, mindegyikükre ártatlanként tekintek. Még a bűnösökre is. Mindenki bűnös valamiben, és mindenkiben ott a gyermekkori ártatlanság nyoma, nem számít, hány rétegnyi élet rakódott rá. Az emberiség ártatlan. Az emberiség bűnös. Mindkét állítás tagadhatatlanul […]
»Nem veszítheted el azt, amit már egyszer elveszítettél« | Susannah Nix: A randizás elmélete
2025.04.25.
Fazekas Erzsébet | Szerintem nem is létezik ember, akit egy ilyen cím meg ne fogna. A leendő olvasó szeme megakad rajta, utána a tudata is, majd beindul a fantáziája. Bizonyára sok és mély tapasztalatra építő szakember írhatta. Nosza, ismerjük meg a részleteket! A felajzott könyvbarát belefog, nagy tempóban lapoz, majd ugyanilyen tempóban lombozódik le. Itt […]
Susannah Nix: A randizás elmélete (részlet)
2025.04.25.
Első fejezet Valaki benne hagyta a ruhát a szárítógépben. A fene vigye el! Esther Abbott elfújta a frufruját a homlokából, és csípőre tett kézzel meredt a bűnös ruhakupacra. Utálta, ha mások cuccaihoz kellett hozzáérnie. A mosás anélkül is épp elég nyűgös feladat, hogy idegenek ázott zoknijait és alsógatyáit kelljen fogdosnia. De muszáj lesz, ha nem […]
Tetemes tabudöntögetés | Caitlin Doughty: Megeszi a macskám a szememet, ha meghalok?
2025.04.24.
Ládonyi János | A könyv címe egyértelművé teszi, hogy mellébeszélésről szó sem lehet. Az alcím eloszlatja a maradék kétségeket is: holttestekről fogunk olvasni. Caitlin Doughty ledönteni szándékozik kultúránk egyik legkomolyabb tabuját, a halált meg az elhunyt maradványaival történő folyamatok misztériumát. Doughty ugyanis a világ legismertebb temetkezési vállalkozója – és igen népszerű figura a közösségi médiában. […]
Caitlin Doughty: Megeszi a macskám a szememet, ha meghalok? (részlet)
2025.04.24.
Eltemethetjük a nagymamát viking módra? Á, szóval a Nagyi viking temetést akart? Tényleg? Mennyire menő már! Szinte sajnálom, hogy nem ismerhettem. Attól tartok azonban, hogy szörnyű híreim vannak számotokra. Egyből kettő is: a Nagyi halott, ráadásul a „viking temetés” – legalábbis annak hollywoodi formájában – nem valóságos. Elképzelhetjük a véres csatában hős harcosként elesett Nagyi […]
»A múltat csak akkor lehet szeretni, ha biztosan tudjuk, soha nem tér vissza« | Marina Sztyepnova: A kert
2025.04.23.
kistibi | Az orosz irodalom irdatlan tengeréből néha a vulkán erejével felmagasodik egy-egy alkotó, aki művével fölé emelkedik ennek a hatalmas óceánnak. Ha csak a 21. század klasszikusait sorolom: Szorokin, Pelevin, Jerofejev, Ulickaja, Jahina (tatár származású, de oroszul ír), Abgarjan (aki örmény, de oroszul ír) és a sort még hosszan lehetne folytatni… Ezek a nevek […]
Marina Sztyepnova: A kert (részlet)
2025.04.23.
Tuszja születése után három hónappal, júliusban, egy este Nagyezsda Alekszandrovna a legszerencsétlenebb nőnek érezte magát a világon. És miért érzett így? Azért, mert valóban a legszerencsétlenebb nő volt. A foltos, poros és félig ősz kétségbeesés fürtökben lógott le róla, elnyúlt mögötte, és megtöltötte a szobát. Nem hagyta lélegezni. Élni. Minden hazugságnak bizonyult, az első szótól […]
A veszedelmes jelentés | Lee Child, Andrew Child: A másik oldalon
2025.04.21.
Somogyi András | A huszonnyolcadik magyar nyelven megjelent Reacher-kötetet volt szerencsém olvasni, de már a huszonkilencedik is vár rám. Lee és Andrew Child hőse régi, kedves ismerősünk, nem is kell bemutatnom. A tizenhárom évig katonai rendőrként szolgált és őrnagyi rangban leszerelt Jack Reacher változatlanul busszal vagy autóstoppal járja a hatalmas ország útjait, zsebében lejárt útlevelével, […]
Kémromatika | Jean Reno: Emma
2025.04.17.
Paddington | Jean Reno színészként igen népszerű a magyar közönség előtt. És nem az első, aki a színpad és a filmvászon világa mellett irodalmi babérokra is pályázik. Reno elsősorban akciófilmek és vígjátékok sztárja. Az olvasó pedig nyilván részben azonosítja a játszó személyeket szerepeikkel, így alapvetően ezekben a műfajokban vár tőlük alkotásokat akkor is, ha épp […]
Jean Reno: Emma (részlet)
2025.04.17.
Azelőtt November van, alig 10 fok lehet a nagy, kéklő ég alatt. A négysávos autópályán szinte senki, csak egy kamion imbolyog a láthatáron. A sebességmérő százharminc fölötti értéket mutat. Emma tovább gyorsít. Az út mámorítóan suhan tova. A kormány remeg az ujjai alatt. Habozik, hogy bekapcsolja-e a CocoRosie-t, a mostani kedvenc CD-jét, de Jeanne, az […]
Pedagógia, nem középiskolás fokon | Szatmári-Nagy Anikó: Trencsényi László
2025.04.16.
Sváb Ági | A könyv egyik lektora, Kellei György a fülszövegben monográfiának nevezi ezt a kötetet. És abból a szempontból igaza van, hogy a tanítvány és szerző, Szatmári-Nagy Anikó részletesen bemutatja, elemzi Trencsényi László életét és munkásságát. Ugyanakkor többet is kapunk: megismerhetjük azt a szellemi közeget, ahol Trencsényi felnőtt, de még azt a hatást is, […]
Szatmári-Nagy Anikó: Trencsényi László (részlet)
2025.04.16.
A rendszerváltás és vidéke (részlet) „A Nemzeti alaptanterv a 80-as évek vége felé fogant, hosszú »kihor-dási idő« után 1995-ben jelentették be megszületését. (…) Az alaptanterv sokszerzős, sok szakértős mű volt, hosszú viták után döntött a miniszter (Fodor Gábor volt éppen), hogy megszerzi a törvény előírásai szerint a Kormány bizalmát, s törvényben hirdeti ki. A szerzői […]
Winnetoutól III. Károlyig (és vissza) | Dolák-Saly Róbert: Madáretető
2025.04.15.
Bedő J. István | Dolák-Saly Róbert (továbbiakban DSR) minden egyes művében igyekszik meggyőzni nézőjét és/vagy olvasóját, hogy őt komolyan kell venni. Ami azt is jelenti, hogy nagyon komolyan kell venni azokat az agyficamokat és verbális eltűrhetetlenségeket, amelyeket előre megfontolt szándékkal (olykor állandó jellegű tettestársaival együtt) elkövet. Ennek van jó oldala. Ti. hogy nem fegyveresen követi […]
Olvass bele 
2025.04.29.
0