Egy lelkiismeret-furdalás anatómiája | Breier Ádám: Hetvenegy farkas

Somogyi András |

A regény főszereplője, Stern Gábor maga beszéli el a saját történetét. A vezérmotívum az ő lelkiismeret-furdalása, de Breier Ádám tág teret ad Gábor emlékeinek, családi és baráti kapcsolatai megjelenítésének, megszakítva a jelen eseményeinek vonulatát.

Stern a harmincas éveiben jár. A spanyol nyelvű – jelesül a dél-amerikai – irodalom szakértője és egyetemi oktatója. Asszimilálódott zsidó család sarja, de családtagjaihoz hasonlóan megrögzött ateista. (Ennek oka sok zsidó családban a holokauszt átélésének több generáción átörökített élménye.) Bár vallását nem gyakorolja, vélhetően identitásának megőrzése érdekében fordul időnként rabbihoz tanácsért, pészah ünnepén nagy családi ebédet rendez, kovásztalanítja a háztartást és imákat tanulmányoz.

Gábor boldog párkapcsolatban él barátnőjével, Zsófival, és nemsokára apa lesz. Csakhogy azon morfondírozik, hogy még nem érett meg rá. Bizonytalanság, határozatlanság jellemzi az egyéniségét. Mielőtt döntene, számos forgatókönyvet gondol végig, és nem mindig a legjobbat választja.

Minél mélyebbre hatolunk a lelkivilágába, annál többet tudunk meg a gyerekkoráról, a családtagjairól, a lányokhoz fűződő gyerekkori viszonyáról, meg arról a félelméről, hogy vajon képes lesz-e jó apává válni. Ezek mellett szinte eltörpül – de Gábor életét alaposan felkavarja –, hogy egyetemi kollégáját szexuális zaklatással vádolják és elbocsátják.

• Olvass bele!

Tulajdonképpen itt lép be a múlt egy jelenete: sok éve, még egyetemista korában egyszer lefeküdt egy lánnyal, aki – mivel mindketten részegek voltak – aztán üvöltözve kirúgta. Gábor a dolgai között megtalálja ennek a Fruzsinak a fényképét, de még a vezetéknevére sem emlékszik. Arra pedig végképp nem, hogy vajon mit követhetett el ellene. Lelke annyira érzékeny, annyira megviseli a halvány emlék, hogy elhatározza, felkutatja a lányt és bocsánatot kér tőle. Ez rengeteg energiáját leköti, miközben az egész történetet megpróbálja Zsófi elől eltitkolni. Végül baráti segítséggel megtalálja Fruzsinát, de a lány is igyekezett kitörölni magából az ominózus este történetét. A Gábor által elkövetett „bűnről” később is csak utalásokból értesülünk: Fruzsi csak féltékennyé akarta tenni akkori barátját.

Ez a történetvázlat azonban csak töredéke a Gáborban lezajló, valóban fontos érzelmi hullámzásoknak. Töprengései, rágódása a múltján, önmaga minősítésének újragondolása a legfontosabb elemei a képszerű és olykor ironikus párbeszédekben megjelenő történetnek. (A közelmúltban mutatták be Breier Lefkovicsék gyászolnak című filmjét, nagy sikerrel. A filmes múlt – és technika – átsüt a regény szövetén is.) Sok könyvet olvastam az elmúlt években (részint azért, hogy írjak róluk), és gyakran találkoztam olyan regényalakokkal, akiknek előbb a saját félelmeiket kellett legyőzni, problémáikat megoldani, és csak „megtisztulva” tudtak ráfordulni a rájuk váró, bármilyen jellegű feladatra. Persze legalább annyiszor a hős akciókba lép be (s onnan ki), nem foglalkozik önmagával, gyors döntéseket hoz, és ha hibázik is, már a következő lépés foglalkoztatja. Vannak, akik az önreflexió előbb vázolt jelenségét idejétmúltnak gondolják. Gábor a töprengéseivel kétségtelenül elüt a környezetétől. Ettől azonban még rokonszenvesnek találhatjuk ezt a sokszor tétova férfiembert. A regény legvégén talán még az istenhithez is megtér. Mindenesetre a könyv pozitív jelenettel zárul, megszületik Gábor és Zsófi kislánya, és hősünk a jelek szerint vélhetően jó apa lesz.

Vannak ebben a sztoriban olyan mozzanatok, amelyeknek nem találtam a megfejtését. Az indításban Gábor szeretett nagyanyjának nyitják fel a sírját, mivel át akarják temetni oda, ahova még életében kívánkozott. A sír azonban üres, a koporsó sehol – és erre nem is kapunk magyarázatot. Talán García Márquez egyik regényrészlete adott ihletet a különös jelenethez. Mindenesetre ezt is hozzáírhatjuk Gábor érzelmi problémáihoz. Még a cím is csak akkor fejthető meg az olvasó számára, ha már minden szereplővel (és tetteikkel) megismerkedett.

Mindennapos családi tapasztalataim azt igazolják, hogy az elbeszélés nyelvezete valóban a mai harmincasoké: olykor vaskos és trágár. De ez csak a felszín. Nem könnyű regény a Hetvenegy farkas, de érdekes és értékes olvasnivaló. Ráadásul azzal, hogy bepillantást kínál egy lélek kavargó mélységeibe, újabb jól megrajzolt figurát ad az önvizsgálatot tartó regényhősökhöz.

Breier Ádám: Hetvenegy farkas
21. Század Kiadó, Budapest, 2025
272 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft,
online ár a kiadónál 4190 Ft
ISBN 978 963 568 6261

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A könyv főhőse azért vállalkozik önvizsgálatra, hogy élete új fejezetének kezdete előtt szembenézzen azzal a régi bűnnel, amelynek emlékét addig sikerrel fojtotta el.
Stern Gábor harmincas egyetemi oktató, a párkapcsolata stabil, barátnőjével nemsokára megszületik első gyerekük. Mégis mi a gond? Sokasodnak körülötte a krízisek: barátnőjének testvére párkapcsolati drámán megy keresztül, a munkahelyén pedig szexuális zaklatás miatt elbocsátanak egy hatvanas professzort. Gábor múltja is ingoványos terep: évekkel ezelőtt tett valamit, és a lelkiismerete nem hagyja nyugodni.
Érzi, tiszta lappal kell indulnia, muszáj a múltbeli epizód nyomába erednie. De mégis miért olyan fontos ez? Túlmozgásos a lelkiismerete? Zsidó származása és ateista értékrendje vívna harcot egymással?
Breier Ádám első könyve a megbánás regénye. Friss értelmezést ad a mai harmincasok nyelvén egy érzésre, amit alaptalanul hittünk idejétmúltnak.