Sajtból van a Ho-o-old | John Scalzi: Csak a Hold az égen

Paddington |

Mi történne, ha egyszer csak kiderülne: a Hold valóban sajtból van? A Csak a Hold az égen című regényben éppen ez történik – és minden bizonnyal a legviccesebb apokalipszist kínálja nekünk sajttálon. A Hugo-díjas John Scalzi ismét bebizonyítja, hogy képes a legképtelenebb sci-fi alaphelyzeteket is úgy tálalni, hogy azok ne csupán szórakoztatóak, hanem meglepőek is legyenek.

Ez a regény egy különös újhold-ciklussal indul: az Újhold túlságosan is fényes és szokatlanul nagy. Ezzel egy időben a Föld különböző pontjain őrzött holdkőzetminták egytől egyig sajttá változnak. Ahogy a NASA fogalmaz, a Hold anyaga immár „szerves mátrix”. Ez a mondat egyben tökéletes példája Scalzi stílusának: okos, tudományosnak hangzó, mégis pimaszul abszurd, mivel semmire nem ad magyarázatot.

Mielőtt azonban jobban belemennénk a történetbe, érdemes megemlíteni a magyar kiadás egy elsőre szokatlannak tűnő, ám működőképes megoldását: a könyvet négyen fordították. Első hallásra ez kissé riasztónak tűnt, hiszen még a legjobb szerkesztő mellett is előfordulhat elütő hangnem, stílusbeli törések, esetleg széteső szöveg. De Scalzi regényének szerkezete miatt ez a sokszínűség inkább erény. Mivel a könyv napokra bontva, különböző karakterek nézőpontjából meséli el a sajt-Hold okozta káoszt, a váltakozó fordítói hangok inkább erősítik a történet polifonikus jellegét, semmint zavarnák az olvasót. Minden nap más nézőpont, más sors, más viselkedés – és egy kicsit más hang is. Ez nemcsak technikai bravúr, hanem újabb példája is annak, hogy a jó szerkesztés és fordítói munka még a legfurcsább megoldásokat is sikerre viheti.

Ahogy az Scalzitól megszokott, a történet nem is annyira a „hogyan történt?” kérdésére koncentrál – arra ugyanis nincs válasz, és nem is próbálkozik vele –, hanem arra, hogy mi történik utána. Hogyan reagál a világ? Mit tesz egy milliárdos techguru (kicsit Elon Musk, kicsit rajzfilmfigura), akinek az új helyzet korlátlan lehetőségeket kínál? Mi történik a politikusokkal, a vallási vezetőkkel, az egyszerű kisemberekkel? Mi történik a sajtkészítőkkel? A tudósokkal? Hogyan reagál Hollywood – miközben az égen egyre csak nő a sajtkorong?

A könyv zseniálisan használja ki az alaphelyzet abszurditását, hogy különböző társadalmi rétegek, nézőpontok és emberi reakciók sorát mutassa be. Olykor elgondolkodtató, néha szatirikus, máskor egyszerűen csak mulatságos. Politikai szexbotránytól sajtként viselkedő holdkőzetmintákig, összecsapó sajtszaküzletektől az összeesküvés-hívőkig mindenki megkapja a maga kis történetét. Aki pedig nem akar foglalkozni a sajttal, azt szerencsétlenségére Vanessa Gruyere-nek* hívják. (Bevallom, itt hangosan röhögtem.)

Fontos megjegyezni: a regény nem ad választ arra, miért lett a Hold sajtból. Ez elsőre frusztráló lehet, főleg ha valaki technikai sci-fit vár, de Scalzi világában ez mellékes. A Hold sajtból van – ennyi elég. A hangsúly a reakciókon van. A szerzőnek ezt a narrációs trükkjét már ismerhetjük: kicsit ilyen a Vörösingesek és a Vének háborúja sorozat is. A Kaidzsú Állatvédő Társaság és az Állati gonosz szintén ezt az eszközt alkalmazza – Scalzi szándéka szerint a sajt-Hold laza trilógiát alkot velük. A grandiózus sci-fi alaphelyzete alapvetően csak a forgatókönyvírásban használatos, ún. plot device, vagyis a történetet előremozdító elem, miközben a fókuszban mindvégig a reagálások maradnak.

• Olvass bele az oldal alján!

Ez a megoldás pedig óhatatlanul hagy az olvasóban némi hiányérzetet. Talán éppen ez az író eredeti szándéka, hiszen az eseményeket akkor is meg kell élnünk, akkor is reagálunk rájuk, ha nem ismerjük az okokat. Ám a szereplők esendő és bosszantó pillanatai, a szatirikus fricskák és az alapos emberismeretről uralkodó karakterábrázolás emléke sokkal tovább megmarad, mint a kérdés, hogy „de miért éppen sajt?”

A Csak a Hold az égen hangulatában és stílusában sokban emlékeztet Scalzi egyik olyan művére, az Agent to the Starsra, amelyik magyarul sajnos (még?) nem jelent meg. Ebben a regényben egy hollywoodi PR-ügynök próbálja bemutatni a Föld lakóinak az első földönkívüli faj képviselőit,… akik bűzlenek. De rettenetesen. Ott is egy abszurd helyzet szolgál alapul, amelyre gyakran nevetségesen, mégis életszerűen reagálnak. Scalzi mestere annak, hogy a legbizarrabb alapfelvetésekre építkezve is végig tudja gondolni: az emberi természet abból mit hozna ki – és mindezt intelligens humorral tálalja.

Ahogy már említettem a Csak a Hold az égen nem a tudományos-fantasztikum azon rajongóinak lesz a kedvence, akik minden történetben a kvantummechanikai magyarázatot keresik. Nem. Ez a társadalom elé állított tükör, groteszk komédia – és gyengéd, elnéző vállveregetés az emberiségnek. Ahol mindig akad, aki próbálja megérteni, elfogadni, feldolgozni a megmagyarázhatatlant. Ahogyan biztos lesznek – talán még többen –, akik megélnek a jég hátán is, akik bármilyen helyzetben megtalálják: nekik az mitől lehet jó. Bár a világvége lehetősége mindannyiunk feje fölött lebeg, midőn (!) egy hatalmas sajtdarab kirobban a Holdból és elindul a Föld felé, Scalzi nem azt akarja, hogy féljünk – hanem hogy nevessünk. Magunkon. A helyzeten. A világ rendjén, amit egy darab sajt is képes felborítani.

Ajánlom mindenkinek, aki szereti a szatírát, az intelligens humort, és hajlandó elfogadni, hogy néha az univerzum válaszai helyett a mi reagálásaink sokkal érdekesebbek. És végül: nem, nem akarjuk, hogy a Hold sajttá változzon. De ha egyszer megtörténne, John Scalzi majd azt is legyen szíves megírni.

* Az írásmód a regényben amerikaias, ékezet nélküli. A Gruyère meg tehéntejből készülő, félkemény svájci sajt,

John Scalzi: Csak a Hold az égen
Fordította: Farkas István, Pék Zoltán, Sárpátki Ádám, Tót Barbara
Agave Könyvek, Budapest, 2025
336 oldal, teljes bolti ár 5280 Ft,
online ár a kiadónál 4752 Ft,
e-könyv változat 3780 Ft
ISBN 978 963 598 3421 (papír)
ISBN 978 963 598 3674 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A Hold sajttá változott. Az emberiségnek pedig ezt most fel kéne dolgoznia. Egyeseknek ez lehetőség. Mások kénytelenek megkérdőjelezni a hitüket: Istenben, a tudományban, mindenben. Megint mások megpróbálják irányban tartani a világot az abszurditás és a kiszámíthatatlanság ellenére. És van az a sok milliárd ember, akik az égre nézve azon töprengenek, vajon hogyan történhetett valamivel, ami mindig is ott volt, valami tökéletesen lehetetlen.
Asztronauták és milliárdosok, humoristák és bankvezérek, professzorok és elnökök, serdülők és halálos betegek egy teljes holdhónap során mindannyian megkapják a saját pillanataikat a holdfényben. Hogy megrémüljenek, hogy tervezzenek, hogy imádkozzanak és csodáljanak, hogy nevessenek és gyászoljanak. Mindent ebben a kaleidoszkópszerű regényben, ami elrepít mindenhová, ahová várnánk, és sok olyan helyre, ahová nem is gondolnánk.
John Scalzi legújabb regénye vad, holdkóros álmodozás a szerzőre jellemző képtelen humorral. Repülj velünk a holdrakétán!