Vagy mese, vagy nem az – egy apa történetei | Barna Imre: Kérdezd meg tőle

●   R E S T A N C I A *  ●

Tóth Zsuzsanna |

Meglehetősen szokatlan dolog hetvenévesen előrukkolni az első regénnyel, miközben az író élete során végig az irodalom közelében volt. A József Attila-díjas Barna Imre irodalomszervezői munkássága mellett az 1970-es évek óta publikál műfordítóként, több más jelentős mű mellett Umberto Eco regényeit fordította magyarra, majd kritikákat, esszéket is írt. Regényt most először. Kérdezd meg tőle című debütáló műve 2021-ben jelent meg az Európa Kiadónál.

Témáját illetően háborús regénynek és családtörténetnek egyaránt mondhatjuk, hangvétele izgalmasan, mesemondósan személyes. A történet több ponton ütközteti a mesélő és fia nézőpontját, idősíkjain a múlt felidézése és jelenünk zajlik. Nem igazán újdonság ez a szerkesztési mód, de a sodró erővel mesélő apa, Barabás Endre „igaza”, és az ő történeteit közre adó fiú kétkedései most mégis érdekes fénytörést eredményeznek.

Miközben megismerkedünk vegyes hátterű (zsidó, orosz, magyar) mesélőnkkel, aki csecsemőként érkezik Magyarországra (a hadifogoly nagypapa fiaként), leszűrhető, hogy egész életén szinte kívülállóként haladt át. Orosz anyától született Moszkvában (valami titkos arisztokrata háttér is átsejlik a családi legendáriumon), az éppen hadifogoly, zsidó apától, de ő maga már Magyarországon nő fel, többnyire magyarként tekint magára – egészen a jogfosztó törvények megjelenéséig. Idős korában furán keveredik történeteiben a sokféle emlék meg a valóság, a fia voltaképpen ezek igazságtartalmát szeretné megtudni. Vagy inkább arra kíváncsi ő is, hogy saját identitáskeresését miképpen befolyásolják a sokféle traumával terhelt családi történetek.

• Olvass bele!

Hogy mi igaz és mit varázsol „igazzá” a pontatlan és szubjektív emlékezet – nem derül ki pontosan. Annyi bizonyos, hogy az apa kalandos életútját szokatlan mértékben kísérte a szerencse. A második világháborúba zsidó munkaszolgálatosként sodródott. Ráadásul – mint egy vérbő kalandregényben – félig-meddig oroszként, egy orosz fogolytáborban kötött ki. Vajon tényleg megélte Barabás Endre a szokatlan láger-karriert, vagy csak kitalálta, s afféle Háry Jánosként meséli az egészet lenyűgöző sodrással? És ha az apa ilyen nagyotmondó, kiismerhetetlen, ráadásul töredezett identitású – vajon a fia hogyan „rakja össze” saját magát?

A nagy lendülettel, az átélt nehézségek ellenére sok humorral, meglehetősen pontos korrajzokkal mesélő apa, meg a történeteket lejegyző és közzé tevő fiú – aki időnként adatokkal, tényekkel szembesítené apját, tegyük hozzá, sikertelenül – izgalmas életutat tár elénk. Mi pedig rácsodálkozhatunk a már-már kivételes, mégis hétköznapi életre, elgondolkodhatunk azon, hogy fér meg benne a háború és a szerelem, az aknamezők borzalma és az életösztön ereje.

Barna Imre kiváló érzékkel rajzolja elevenné Barabás Endre figuráját, történetét pedig könnyen befogadható, élvezetes nyelvezettel tálalja. Remek olvasmány volt.

Barna Imre: Kérdezd meg tőle
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2021
359 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2000 Ft,
e-könyv változat 2799 Ft
ISBN 978 963 504 3910 (papír)
ISBN 978 963 504 4665 (e-könyv)

Interjú a szerzővel

* RESTANCIA | E rovatban jelennek meg írásaink azokról a művekről, melyek a megjelenéskor valamiért a könyvkupac aljára csúsztak, de nem végleg…

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

„Nem ​tudta, mire készülök. Egy ideig terveztem ugyan, hogy előbb-utóbb elmondom (vagy inkább bevallom?) majd neki, mert hát hogy venné már az ki magát, ha véletlenül tudná meg, de csak célozgatni mertem, halogattam a dolgot. Féltem, hogy tiltakozna, én meg persze megmakacsolnám magam, és ezzel újabb árulást követnék el.
Holott ha már egyszer muszáj kijátszanom őt – gondoltam egyre határozottabban –, a kettőnk kibeszéletlen viszonyát is rendezve így mintegy az utolsó pillanatban, még mielőtt meghalna, akkor ez az egy árulás is elegendő. Ha ugyan árulás megbékélnem vele. Nekem nem az. Így aztán lassan letettem a színvallásról. És nem is tudta meg végül, sem azt, hogy tehát könyvet írok róla, sem pedig azt, hogy miért olyan fontos ez. Meg a többi, ami kiderült még.
De hát nem róla van szó persze (és pláne nem rólam vagy rólunk), hanem egy történetről. Azt kell megírnom valahogy. A Barabás nevű elbeszélő történetét.”
Talányos és rendhagyó történet ez. Barabás (az atya fia) útja Szibériától Szentendréig, majd Budapesttől Moszkváig, születés és halál, orosz, magyar és zsidó sors között vesz hihetetlennek látszó kanyarokat aknamezőkön innen és túl, oda és vissza. A történetek azonban – az ilyenek is – ismétlődni szoktak. És akkor tehát, a talányaik ellenére, tanulságuk is van talán.