Ahol nincs végső határ | Natalia Sherba: Fenissa és az Álmos Ház

● K A R Á C S O N Y I
A J Á N D É K N A K
A J Á N L J U K ●

kistibi |

Az álom és a valóság kapcsolatát számomra Borges fogalmazza meg legköltőibben. Az Isten betűje című novellájának hőse egy homokszemről álmodik. Másnap kettőről… s a végén fuldoklik a börtöncellát ellepő homokhegy alatt. A Körkörös romok főszereplője egy embert akar megálmodni. Aztán rájön, hogy őt is álmodja valaki. És amikor megpillantottam Natalia Sherba regényének mottóját – „A valóság csak egy újabb álom. Az álom csak egy újabb valóság” –, már tudtam, hogy borgesi élményeim folytatódni fognak. Csak most egy nagyregény teljes terében és idejében bujkálunk álom és valóság határán.

A Fenissa… az ifjúságnak szánt fantasy. Sherba nem kezdő e területen. A már lezárult, hat kötetes Óramágusok sorozat hatalmas sikert hozott szerzőjének. Méltatói a Harry Potterrel emlegetik egy szinten, eladási mutatói az eget ostromolják. Nos, ez a mű egy trilógia első kötete, és profi módon hagy elegendő titkot és kalandlehetőséget a következő köteteknek is.

Sherba főhőse, Fenissa különös lány. Időnként elalszik úgy, hogy csak három-négy héttel később ébred fel. „Fenie éppen Görögországban jött rá, hogy attól merül mély álomba, ha egy lángcsóva – és egyáltalán nem fontos, hogy gyertyáé vagy gázlámpásé – tükörképét pillantja meg.” Itt kezdődik az igazi líra, igen! Az álmot a valóság tükreként ábrázolni: egyszerűen gyönyörű. És hogy a tükörkép és a valódi között mi a kapcsolat – az már filozófia.

A szülei rémülten viszik a kislányt orvostól orvosig, de azok csak azt állapítják meg, hogy makkegészséges. Mégis nagyon féltik, hogy egyszer akár iskolába menet is elalszik, ezért magántanuló lesz. Élete a „valóságban” nem túl izgalmas, ám amikor elalszik, egy új világban találja magát, ahol mások a törvények. Pontosabban bármi és bármikor megtörténhet. Ez nem azt jelenti, hogy ennek a világnak nincsenek törvényei, de nem azonosak Fenie éber életének szabályaival. Sőt: valamiféle hatalmas rendszer irányítja az álmokat, és mint mindenhol, ahol az ember nyomot hagy maga után, megjelenik a jó és a gonosz.

Ebben a történetben két dolog érdekelt igazán. Az egyik: mivel címkéje szerint ifjúsági regény, tényleg ajánlható-e ennek a korosztálynak. Meggyőződésem, hogy igen. Ez a nemzedék a gyorsasághoz szokott, nemigen tűri el a hosszú gondolatmeneteket, leírásokat. Sherba regénye rendkívül gyors, akció akció hátán. A főszereplő kora ideális a kamaszkorúaknak. Tizenöt éves, lázadó, aki már nem fogad el akármit kritika nélkül.

Emlékezzünk vissza: amikor a Harry Potter első darabjai megjelentek, sok pedagógus aggódni kezdett, vajon a Potter-történetek után fognak-e a gyerekek Egri csillagokat olvasni. És mi történt: sokkal inkább, mint előtte! Potter és Fenissa története megtanítja őket együtt érezni, együtt menni a szereplőkkel, megtanít szituációkat értelmezni, és a gyakorlott olvasó a lassabb tempójú könyvben is megtalálja az olvasás örömét. (Ne felejtsük azt sem, hogy Rowling és Sherba történetei igen terjedelmesek!)

A másik dolog, amire nagyon kíváncsi voltam, vajon milyen az átjárás az álom és a valóság között, van-e tétje? Mert ha csak annyi, hogy ha valami nem tetszik, vagy valamit nem tudok megoldani az álomban, akkor felébredek, és kész – az nagyon kevés lenne. Sherba magasra teszi a lécet. Az álomban részt vevő akár meg is halhat a valóságban, ha valami nagyon rosszul sül el. Nézzük csak, hogyan is működik ez: „Kikerülsz az Álomvalóságból. Örökre. Álomrózsát kapsz a szívedbe, és soha többé nem fogsz álmodni.” Nemcsak kegyetlen a dolog, hanem költői is. Álomrózsa: lenyűgöző! „Vagy, mondjuk, amikor álmodban speciálisan megigézett fegyverrel gyilkolsz, az áldozatod felébred a valóságban, és aztán képtelen lesz újra elaludni. Soha többé, érted? Tudod, hogy mire akarok kilyukadni, ugye? Néhány álmatlan nap, és az embernek vége...”

Ez állandó feszültséget teremt a történetben. A kamaszlány éli életét a valóságban – nyilván nem konfliktusmentesen –, és létezik egy másik világ, ahol még az élete is veszélybe kerülhet, és ahol tényleg önálló döntésekre van szükség. Mennyire más ez, mint ha csak arról lenne szó, hogy hármasra vagy ötösre írom a matekot. Itt válik igazi ifjúsági regénnyé Sherba története: az álomban a legmagasabbra emeli a tétet, és ez kihat a valóságra. Ettől valóban ifjúsági regény, és ebből a szempontból másodlagos a fantasy vonal. Olyan ez, mint egy kései Kuckó király, ahol a játékban vesztes személy a valóságban igazi hőssé válik.

• Olvass bele!

A fantasy irodalom alapkérdése, hogy az alkotói fantázia mennyire hiteles világot tud teremteni. Sherba alapképzettsége mérnök, és ezt a szakmai gondolkodásmódot Az Óramágusok sorozat már bizonyította. Hasonlóan precíz, pontosan, logikusan felépített világ az Álmos Házé is.

A GlobÁlmot az Álmos Házak hozzák létre. Minden Háznak saját uralkodója van, itt szövik a szebbnél szebb álmokat az álomszövők, de itt készülnek a rémálmok is. A GlobÁlom, vagyis a mindenre és mindenkire kiterjedő álom rendkívül bonyolult és összetett rendszer. Az öt Álmos Ház élén már az Új Uralkodók állnak, azt az egy Házat kivéve, amelyik saját akaratát érvényesíti. Ez választja uralkodónőjének Fenie-t. Az Új Uralkodók teljhatalomra törekednek, Fenie pedig önállóságra, és ez a konfliktus alapja. Csak néhány beavatott tudja, hogy az ötödik Ház úrnője Fenie, de azt senki sem sejti, hogy a Ház miért őt választotta úrnőnek, még Fenie maga sem. Az igazság a regény legutolsó mondataiban derül ki… (Nem ér előre lapozni!)

Úgy érzem, szükséges felhívnom a figyelmet Natalia Sherba főhajtására a nagy előd emlékezete előtt. Tolkien, a fantasy atyja-nagymestere hozta be a kósza (az angol eredetiben ranger, tünde nyelven: dúnadan) fogalmát a fantasyba. A kószák, vagyis vándorok nyughatatlan emberek. Frodó segítője, Toma így jellemzi őket: „néhányan még ma is folytatják a vándorlást: elfelejtett királyok gyermekei, magányosan járnak; és óvják a meggondolatlan embereket a gonosztól.” Sherba átvette a fogalmat, de új jelentést adott neki, ami teljesen megfelel az Álmos Házak világának:

„– Igen, kósza – hangzott a megerősítés a verandáról. – Kirepült a saját álmából, és eltévedt. Sok kóborol itt belőlük, a Csendes-völgy felől érkeznek ide. A drimek, az Uralkodók ragadozó madarai vadásznak rájuk, ismered őket? Néhány álmodó ellopja a kószák energiáját, hogy később a szövőmadarak új álmokat, új képeket szőjenek belőle…”

Nagyon bonyolult világ ez, és Fenie úgy bolyong benne, hogy folyamatosan kényszerül ráébredni az egyre újabb veszélyekre, de nem adja fel. A valóságban pedig nővérével és bátyjával kell küszködnie, hogy érvényesíthesse akaratát. Ebben a valódi világban egyetlen igazi szövetségese van, Liz néni, aki a szülők távollétében egyengeti a három kamasz életét, főz rájuk, rendben tartja a házukat. Az álomban pedig Fenie folyamatosan tanulhat, és ezeket a tapasztalatokat később a valóságban is használhatja. Amikor az Álmos Ház először engedi be, akkor találkozik a Füvésznővel. Sokat tud meg tőle. Elsősorban azt, hogy hogyan értelmezze a valóság és az álombéli valóság viszonyát:

„– Azt akarod mondani, hogy az emberek ugyanazokat a dolgokat máshogyan látják?
– Hát persze! Ezért érdekes annyira a világ. Különösen az álmokban, amikor az emberek saját képzeletük szüleményeivel találkoznak.”

Liz néni a valóság sokkal hétköznapibb dolgaira oktatja: „…de, tudod, a legtöbb embernek nincs saját kívánsága. Mindannyian egyszerű és divatos megoldásokat szeretnének…” Azt nem mondja, hogy ne légy ilyen, mert nem kell. Fenie önálló, makacs és kreatív személyiség.

A regényt Teleki Anna fordította, akárcsak a teljes Óramágusok sorozatot is. A fantasy regények fordításának az a legnagyobb buktatója, hogy a fantázia világának képződményeit kell átültetni, magyarítani: GlobÁlom, árnyragacs, drim, szövőmadár (bár ez nyelvünkben más jelentésű szó) és társai… Teleki Anna munkája nyomán egységes nyelvezet és egységes világ jött létre: köszönet érte.

Natalia Sherba: Fenissa és az Álmos Ház
Fordította: Teleki Anna
Szerkesztette: Rácz I. Péter
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2024
560 oldal, teljes bolti ár 5999 Ft,
online ár a kiadónál 5399 Ft
ISBN 978 963 504 9370

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A Veleson család új otthonról álmodik. Szűkös lakásukban nehezen férnek már el három tizenéves gyermekükkel és a velük élő, finomabbnál finomabb édességeket készítő cukrász nagynénivel. Egy napon aztán a legkisebb lány szó szerint az álmaiban akad rá a megfelelő házra.
A szomorú szemű teáskannákat, csíkos nadrágba bújtatott vázákat vagy saját párnáján szendergő díványt előszeretettel rajzoló, rendszeresen hosszú álomba merülő, kék haja miatt rendhagyó megjelenésű tizenöt éves Fenie-t egy, a születésnapját ünneplő Álmos Ház az Úrnőjének választja. Az élete ettől fogva visszavonhatatlanul és drámaian megváltozik. Az Álomvalóság Új Uralkodói ugyanis szeretnék megkaparintani az ősi varázserővel és saját akarattal bíró, rejtélyes házat. És a nagy hatalmú álomvarázslók ennek érdekében semmiféle sötét praktika használatától nem riadnak vissza – még a valóság átalakításától sem!