Még szerethetőbb ez a Sándor | Miklya Luzsányi Mónika: Szabadság, szerelem

H. Móra Éva |

Miklya Luzsányi Mónika igazán ért a gyerekek, a fiatalok nyelvén, ezt számos ifjúsági regénye, gyermekeknek szánt könyve igazolja. (Sőt – talán kevesebben tudják – férjével közösen szerkesztett munkafüzetei és társasjátékai is szép számmal vannak!) A Petőfi-témához sem először nyúl: 2023-ban, a bicentenárium évében jelent meg Petőfi, a sztár című újszerű, nagyon nagy sikerű könyve. Ezúttal is a kiskamaszokat szólítja meg, de másként: a nagy költő életének tizenkilenc csomópontja köré szervezett epizódok füzére a kötet. Ezeket követve végigkísérhetjük Petőfi életét kisgyermekkorától kezdve egészen eltűnéséig, illetve kicsit tovább…

Általános trend figyelhető meg az elmúlt évekre visszatekintve. A korábbi nemzedékek számára valamiféle piedesztálra állították íróinkat-költőinket: az oktatás csupa makulátlan erkölcsű, kifogástalan jellemű szellemóriásról beszélt, akiket egytől egyig példaképként állítottak az ifjúság elé. Ehhez képest manapság inkább az ellenkezője történik. Leemelik, olykor lerántják a szobrokat a talapzatról. Úgy hozzák közel hajdanvolt nagyjainkat, hogy megmutatják: ők is hús-vér emberek voltak kisebb-nagyobb hibákkal, rengeteget tépelődtek, alkalmanként rossz döntéseket hoztak, de amit alkottak, az kiemelkedő és értékes. (Ilyen például Nyáry Krisztián sorozata, amely a három kötetet kitevő Így szerettek őkkel kezdődött, ilyen a meglehetősen megosztó fogadtatású Háy-könyv, a Kik vagytok ti? vagy Milbacher Róbert Szobordöntögetője, ide illik a Grancsa Gergely szerkesztette Költővel nem járnék válogatás, de Lackfi János Így él Petőfije is.)

Miklya Luzsányi is így jár el: egy, a labdajátéktól kipirult, nagy hangú, eleven kisfiút ismerünk meg az első fejezetben, később a huncut diák csibészkedéseinek is tanúi lehetünk, alaposan megismerjük a serdülő Sándor gyorsan szerelmesedő (és csapodár) természetét, majd meglehetősen árnyaltan ír a felnőtt férfi konokságáról, hirtelen indulatairól, önfejűségéről, a kritikát nem tűrő személyiségéről.

• Olvass bele!

De persze nem ebből áll a kötet. Nagyon is tudatosan, biztos kézzel vezet végig a fő nyomvonalakon: a kissé vehemens természet megnyilvánulásait rendszerint valami nemes elképzelés motiválja. A játékból csatázó kisfiúkban már ott van az eltökélt császárellenesség, a felnőtt Petőfi kirohanásaiban a mérhetetlen, ellentmondást nem tűrő igazságszeretet, a rendíthetetlen hazafiság. Bevallom, először csodálkoztam a címadáson: Szabadság, szerelem. Annyit idézték már ezt a verscímet, nem lehetett volna valami különlegesebb, figyelemfelkeltő címet választani? Ám amikor eljutottam a könyv azon részéhez, amikor Petőfinek valóban választania kell: kis családjával marad Debrecenben, vagy hátrahagyva őket, a frontra megy – értelmet nyert minden. „Szabadságért föláldozom / Szerelmemet.” Nem üres szólamok ezek, hanem valódi, életre (halálra) szóló döntési helyzet, s kemény, elvhű döntés.

S ha már a verseknél, idézeteknél tartunk: egyik nagy erénye a könyvnek, hogy gazdag versanyagot foglal magában (kereken negyven költeményt vagy részletet!). Ezek szervesen illeszkednek az éppen elmesélt életepizódokhoz. Elmeséltet mondok, mert a szerző egyetlen pillanatig sem felejti, hogy gyerekeknek mesél. Mindvégig gördülékeny, olvasmányos beszédmódot alkalmaz. Rokonszenves az is, ahogy gyakran saját prózájába illeszti – vagyis hogy hősei szájába adja – a versek egy-egy sorát, szófordulatát. Az Egy este otthon című fejezetben a Fekete kenyérből ismerős szavakkal szólítja anyját: „lelkem, jó anyám”; apja így gúnyolódik vele: „azt megnéztem volna, ahogy bukfenceket hánysz”. Kisfia keresztelőjét forszírozná apósa, mire Sándor így csattan fel: „Minek ide pap? […] Örömkönnyeimmel magam fogom megkeresztelni a fiamat!” A fejezet végén olvashatjuk is a Fiam születésére gyönyörű sorait: „Kell-e még pap? Örömkönnyeimmel / Keresztellek én meg tégedet.” Másutt az Egy gondolat bánt engemet… fordulataival beszél a főhős: „Nem fogom én bakó keze által végezni, de ágyban, párnák között se! Hanem a harcmezőn! Ott az én végzetem!”

Rengeteg kutatómunka előzhette meg a könyv megírását: a kötet végén hosszú listát találunk a felhasznált irodalomról. Nemcsak a költőhöz kapcsolódó anekdotáknak, legendáknak, de még a korabeli labdajátékoknak is utánanézett Miklya Luzsányi – így tudott hiteles lenni például az első fejezet. Közismert (de nem igaz) a legenda, hogy Petőfi a Múzeumkertben szavalta el a tömegnek a Nemzeti dalt. Erről szerzőnk egy jelenetet komponált, amelyben Júlia „tesz helyre” néhány szóval egy fellelkesült rajongót. Több másik legenda is szárnyra kelt a költő eltűnése, feltételezett halála után – ezekről Júlia és Zoltán beszélget egy jóval későbbi cselekményidőben, az asszony új házassága idején. Nagyon okosan, finoman szövi bele ebbe a fejezetbe az író az összes vádat, átkot, rosszallást, ami Júliát érte második házassága miatt.

Az  is közismert, hogy korunk csemetéinek nem elég a tartalmas szöveg, Oravecz Gergelyt illeti az elismerés a grafikákért (ő közreműködött már a nagyszerű Petőfi, a sztár alkotásában is), és vele egyenértékűen fontos Győri Borbála tipográfusi munkája, aki kitalálta a szöveget képileg élénkítő megoldásokat: előugró, eltérő méretű és betűtípusú szövegrészek, irkafirkák tarkítják a könyvet.

A fülszöveg pedagógusoknak is ajánlja a könyvet, magam is ezt teszem. Sőt nem csupán egy-egy költemény hátterének megismerésére, de további játékokra is sarkall: írjanak a gyerekek egy nekik tetsző vers köré történetet, vajon milyen körülmények között íródhatott?

Minden korosztálynak hasznos és élvezetes könyv született, jó olvasni. Még szerethetőbbé vált ez a Sándor.

Miklya Luzsányi Mónika:
Szabadság, szerelem –
képek Petőfi Sándor életéből 
Lampion Könyvek Kiadó, Budapest, 2024
224 oldal, teljes bolti ár 3790 Ft,
online ár a kiadónál 2653 Ft
ISBN 978 963 6143947

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Eleged van már a kötelező Petőfi-versekből és -életrajzokból? Itt egy könyv, amiből végre megismerheted a művek háttértörténetét is!
Szeretnéd tudni, hogy Sándort tényleg elverték-e körtelopásért? Vagy hogy miként viccelte meg a barátaival az utált tanárukat? Valóban az egész ország zengte a verseit?! És vajon mit szóltak a szülei, hogy „fontos ember” helyett költő lett a fiukból?
A Miklya Luzsányi Mónika által megírt történetek nagy részét nem találod meg a tankönyvekben, mert Petőfi most úgy elevenedik meg előttünk, ahogyan azok láthatták, akik ismerték: az iskolatársai, a barátai vagy éppen a szerelmei. És ez a Petőfi nem is olyan sokban különbözött tőled!
A talán legismertebb magyar költő rendhagyó módon bemutatott életét ötéves korától egészen a csatatéren bekövetkezett eltűnéséig követhetjük nyomon. A kötetben harminckilenc, nagyrészt a tananyagban is szereplő költemény vagy annak részlete szerepel. A szerző tananyagfejlesztő pedagógus.
Az oldalakat Oravecz Gergely rajzolta tele a lehető legviccesebb, tankönyvfirka technikával.