Egészen különleges kötet kerül az olvasó kezébe a Multiverzum Kiadó Retrofuturista könyvek sorozatában, ha az Új korszak című regényt választja. Azt gondolom, hogy ebben az esetben inkább kuriózumról, mint irodalmi értékről van szó. A 20. század elejéről származó szöveg sutasága ellenére nagyon érdekes korképet rajzol a birodalmi státuszát elvesztő Kínáról – Kínából nézve.
Ugyanis az egyik első kínai tudományos-fantasztikus regény Biheguan Zhuren (az akadémiai átírás szerint: Pi-he-kuan Csu-zsen) könyve, ami a szó legszorosabb értelmében tudományos és fantasztikus. A szerző a kor technológiáját figyelembe véve merészelt nagyot álmodni, továbbá elképzelni, hogyan alakítaná át a(z akkori) jövő a technikát, elsősorban a haditechnikát.
A magyar olvasó kezébe kerülő szöveg nem egyszerű fordítás. Tokaji Zsolt sinológus sűrűn ellátta lábjegyzetekkel, amelyek nem csupán a megértést segítik. Természetesen erre is szükség van, hiszen még a tájékozottabb magyar olvasók esetében is feltételezhető, hogy nem szereztek alapos ismereteket a korszak kínai viszonyairól, amelyekre a regény épül. A lábjegyzetekből lassan kibontakozik az a komoly kutatómunka is, amely a fordításhoz kellett az európai nevek kínai átírásának visszafejtésétől a regényben sűrűn hivatkozott különböző 20. század eleji találmányok eredetijének felleléséig. A kötetet tudományos igényű esszé zárja, amelyből az is kiderül, azt sem tudjuk pontosan, ki lehetett a Zhuren nevet használó szerző. Ennek a folyamatnak a követése olvasás közben számomra legalább annyira izgalmas volt, mint maga a regény.
A történet aránylag egyszerű. Egy európai ország, amit a fordító – jó okkal – Magyarországgal azonosít, egy Wesselényi királysága alatt konfliktusba keveredik más „fehér fajú” országokkal egy jelentéktelennek tűnő ügy miatt. Nevezetesen arról van szó, hogy használható-e a Kína által bevezetett új időszámítás vagy sem. Lássuk be, ehhez mérhetően nevetségesnek tűnő casus belli egy világháború kirobbantásához valami bagatell merénylet egy trónörökös ellen…
Bárki volt is Zhuren, aki 1908 körül a történetet papírra vetette, sajnos látnoknak bizonyult, ugyanis világháborút látott felderengeni. Egy olyat, ami azonban a későbbi valódi világégéseknél sokkal rövidebb ideig tart, és sokkal kevesebb áldozatot követel. Az Új korszak világháborúja erősen emlékeztet a későbbi valóságra. Nem érinti a polgári lakosságot (szerencsére), ám olyan pusztító fegyverekkel vívják, amelyek az olvasóban felidézik az első világháborúban használt harci gázokat, sőt a jóval későbbi atom- és hidrogénbombákat is. A szerző azt is megsejtette, hogy szükséges lesz olyan nemzetközi megállapodásokat kötni, amelyek korlátozzák a rendelkezésre álló haditechnika alkalmazhatóságát – igaz, azt is, hogy egy ilyen egyezmény nagyjából annyit ér, mint a papír, amire írják.
A regény szerkezete nagyon szoros és szabályos, követi a korabeli kínai elvárásokat. A csaknem pontosan egyforma hosszúságú húsz fejezet mindegyike kicsit emlékeztet egy meseregény vagy fejezetekben megjelenő regény szerkezetére, ám a Netflix sorozataira is. Valamennyi epizód (használhatjuk a tévéfilmes terminológiát) – még az utolsó is, amelyik majdani folytatást vetít előre – hasonlóan zárul. Valami olyasmivel: „hogy mit vacsorázott az admirális, majd a következő fejezetből derül ki.”
Mai szemmel nézve a regényben felsorakoztatott technológiák zöme elképzelhetőnek tűnik, bár vannak benne megmosolyogtató elemek. Kedvenceim az egyiptomi hadak krokodil vontatta hajói. A technicistákat meglepheti, hogy 1908-ban mennyire nagy potenciált látott a szerző az elektromosságban, míg a társadalmi kérdések iránt érdeklődők számára figyelemre méltó, milyennek látta a világ fejlődését.
Kicsit eltúlzottnak találtam a hadi eseményekre fókuszáló leírásokat (erre számítson a majdani olvasó), de a mű még a sokat olvasók horizontját is szélesíti – és üdítő különlegesség az angolszász és európai szerzők által uralt könyvpiacon. Különösen érdekes lehet azok számára, akik az elmúlt néhány évben követték a nemzetközi figyelem előterébe került kortárs kínai sci-fi szerzők munkásságát Liu Cixintől Ken Liuig és Hao Csing-fangig.
A szakértők szerint a sci-fi műfaja ott virágzik, ahol az embereket érdekli a jövő (akár jót ígér, akár rosszat). Valószínűleg ennek tulajdonítható a műfaj világszerte elért népszerűsége. A világ más részein a tudományos-fantasztikus szerzők nagyon gyakran helyezik Földön kívüli helyszínekre regényeik cselekményét. A kínaiak a huszadik század elején igyekeztek a jövőbe nézni, ám a jövőt elsősorban itt a Földön képzelték el. Úgy tűnik, napjaink kínai szerzőit is jobban érdekli saját bolygónk jövője.
Tokaji Zsolt, a kötet fordítója
Biheguan Zhuren: Új korszak – A világ, amit Kína diktál
Fordította és magyarázatokkal ellátta: Tokaji Zsolt
Multiverzum Kiadó, Budapest, 2024
244 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3200 Ft
ISBN 978 615 666 2064
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
„Kínának jogában áll Magyarországot megvédeni.” Ez az 1908-ban megjelent regény nem csupán azért különleges, mert egyike a legkorábbi kínai tudományos-fantasztikus műveknek, hanem azért is, mert hazánk, Magyarország kitüntetett szerepet kap benne.
Az 1999-ben játszódó történetben a hun gyökerű Magyarország súlyos konfliktusba kerül a Német–Francia Dualista Monarchiával meg az egész Nyugattal, s csak abban bízhat, hogy a rokon népek lakta Kína a segítségére siet. A kínai császár útnak indítja a világ legfejlettebb és legpusztítóbb flottáját, majd hamarosan a szárazföldön, a tengeren és a levegőben is dúl a civilizációk közötti háború.
De vajon ez az olykor „csodafegyverekkel” megvívott küzdelem elhozza-e az új korszakot, és sikerül-e Kínának megvédenie Magyarországot? Ennek a sokáig Kínában is elfeledett regénynek ez az első idegen nyelvű fordítása, amely Tokaji Zsolt sinológus, műfordító munkáját dicséri.
Olvass bele 
Posted on 2024. június 28. péntek Szerző: olvassbele.com
0