Minden olvasni tudó művelődőnek | Victor Escandell, Victor Sabaté: Rejtélyes történetek

Fazekas Erzsébet |

Ez a viszonylag kis terjedelmű könyv alaposan feladja a leckét az olvasónak is, de az ajánlónak még inkább. Hiszen a könyv határozottan agytágító célzatú, a nyolcévesnél idősebb korosztály számára. Ezért én is kicsit messzebbről kezdem.

A mai felnőtt korosztály – jó esetben – még hallotta hírét az ókori világ hét csodájának. Látni már csak töredékét láthatta, hiszen az egyiptomi piramisokon kívül a legtöbbjüket felfalták/felmorzsolták az évezredek, csupán a Kairó mellett még ma is látogatható gízai piramis-együttes áll négyezer év viharait át- és túlélve ma is Egyiptom egyik leghíresebb látványossága. (Mert azért akad ott még egy s más.) Csodának azért nevezték ókori lejegyzői, mert olyan építészeti teljesítményeknek tekintették őket, amelyeknek megvalósítása meghaladta az emberi képzeletet.

A többi hat különlegességet is a végtelenül gazdag és bölcs (ám némelykor pontatlan) Wikipédia idézheti elénk. A könyv elolvasása előtt érdemes kicsit böngészgetni, együtt a gyerekkel, akit a könyvvel meglepni készülünk. De azért fölsorolom e világcsodákat.

Ezek egyike Szemiramisz függőkertje volt, ami csak a fordításban lett függő, hiszen a valóságban hatalmas, lépcsőzetes építményről van szó, melynek teraszain alakították ki a gazdag növényzetű kerteket. Az ephezoszi Artemisz-templommal tűz végzett, Hérosztratosz gyújtotta fel, így akarván hallhatatlanná tenni magát. A főistenről elnevezett olümpiai templom négy emelet magas Zeusz-szobrát az ókori hellén világ leghíresebb szobrásza, Pheidiász alkotta. A történészek szerint tűzvészben semmisült meg, más források szerint bontás közben, amikor Caligula római császár őrült parancsára Rómába szállították volna. Szintén az ókor hatalmas műve volt a Mauszólosz perzsa királyi helytartó és felesége számára épült mauzóleum Halikarnasszoszban. A síremlék 1600 éven át maradt fenn, mígnem földrengések sorozata romba döntötte. A többihez nem is fogható – és egyben leghíresebb – egy hatalmas emberalak volt: Héliosz napisten 33-35 méteres bronzszobra (a kolosszus) világítótoronyként is szolgált Rodosz szigetén. A korabeli feljegyzések szerint 18 tonna bronzot, 5 tonna vasat használtak fel hozzá. Az Égei-tenger körzete földrengés-góc volt és ma is az: ezt a nagyszerű művet is a rázkódó földkéreg döntötte le. (Nyolc évszázaddal később, az arab hódítás idején a szobor maradványait szétdarabolva egy szíriai zsidó kereskedőnek adták el. Az újrahasznosítás ötlete nem korunk leleménye…)

A csodák listáján szerepelt még az egyiptomi Alexandria kikötője előtt, Pharosz szigetén álló egykori világítótorony. A fehér márvánnyal borított 115–135 méter magas építményt 956-ban kisebb földrengés rongálta meg, három évszázaddal később egy nagyobbtól már súlyos károkat szenvedett. Maradványait elbontották, anyagát erődépítésre használták fel. De töredékei megmaradtak a víz alatt, harminc évvel ezelőtt búvárok fedezték fel a kikötő előtt.

A kultúrát, a múlt értékeit tisztelő szerzők, kiadók újabb keletű, ma is látogatható építménycsodákkal kívánják kiegészíteni a valaha létezett hét világcsoda listáját. Játékos formában próbálnak az érdeklődő, a világról minél többet tudni vágyó gyerekek, felnőttek elé újabb ’csodákat’ állítani. Ez a szándék szülhette azt a vonzó külsejű, szép kiállítású okosító könyvet is, amelyben kalandjátékként ismerkedhetünk meg az épített világ több, napjainkban ikonikusnak tartott épületével. Ezek a helyszínek, nevezetes lelőhelyek jelentik a terepasztalt. Az album szerzője/szerkesztője e neves épületekkel kapcsolatos kérdésekkel, hozzájuk fűződő rejtélyes történetek megfejtését célzó fejtörőkkel fogta meg az érdeklődő gyerekek, diákok – továbbá a szellemi kihívások elől el nem ugró szülők –, a családi szellemi tornákat kedvelők figyelmét.

Sokan vélik úgy, hogy ideje volna összeállítani a napjainkra érvényes listát. A jelölők abban mind egyetértenek, hogy e modern kori csodalistán Párizs látványossága, az Eiffel-torony biztosan helyet kap. Beugrató kérdés az első fejtörő. Filmforgatás zajlik Párizsban, kiszámíthatatlanul rigolyás hollywoodi színész közreműködésével. Minden igényét teljesíteni tudják, de ezek közül kiemelkedik az, hogy olyan helyen akar ebédelni, ahonnan zavartalanul szemlélheti az általa nagyon kedvelt Mars-mezőt, de úgy, hogy a látványt ne rontsa el az Eiffel-torony számára ellenszenves képe. És képzeljék el: az asszisztens ezt is parádésan megoldotta. Hogy miként, azt derítse ki magának az olvasó… Ahogy a modern tankönyvek, ez az album is közli a megoldást. Duplafedelű ötlettel: a szöveget ’dekódolni’ kell, feltéve a könyvhöz mellékelt papír-szemüveget. A színes lencséken át el lehet elolvasni a nem is túl bonyolult megfejtést.

De a rejtvények poénját nem lövöm le. Kellemes családi szórakozásnak meghagyom a közös agytorna örömét. Maradjon töprengeni, tanulni, memorizálni való feladat a kisebb-nagyobb gyerekek és nevelőik számára a vakáció alatt is. Érdemes tehát a könyvet végiglapozva kísérletet tenni – egyedül vagy a többi családtaggal közösen – a rejtvények megfejtésére…

Sok mindent tudhatunk meg az új csoda-lista szereplőiről. És bevallom, nagy kedvvel lapozgattam a könyvet, melyet szívesen ajánlok az alap- és középszintű oktatási intézmények történelemtanárai számára is. Belefér a listába például a Húsvét-szigeteken álló kőszobrok története, amelyekről még azt sem tudjuk, mikor állították fel őket. (Pedig a nádtutajon hajózó, norvég Thor Heyerdahl 1957-es [magyarul 1960-ban megjelent] könyve elég sok mindenbe beavatta olvasóját – de hát olvasók milliói születtek azóta…)

Igen tetszetős például a delphoi jósdára vonatkozó feladvány. Lüdia királya, Kroiszosz (Krőzus) attól tartott, hogy keletről, Perzsia felől veszély fenyegeti. Ezért az Apollón-szentély jósnőjétől azt kérdezte, jó ötlet-e előtámadást indítania a perzsák ellen. A sejtelmes (kettős értelmű) jóslat így hangzott: „Ha sereged átkel a Halüsz folyón, egy nagy birodalmat döntesz romba.” Így aztán azonnal megindította seregét. A jóslat persze bevált, no de hogyan?!

A fejtörők olykor nagyon izgalmasak, máskor a hozzájuk csatlakozó épület tud igazán érdekfeszítő lenni. Néhány történet esetében a szereplők ravaszsága vagy leleményessége olyan, hogy az olvasó elégedetten csettint a megfejtésre. Például ilyen a lengyelországi Malbork (a Német Lovagrend székhelye) várában egymással megvívó két harcos esete. Itt a nagymester eszelt ki agyafúrt trükköt, hogy miként maradhat sértetlen mindkét lovag a párbaj során.

Miközben az olvasó a megfejtendő feladványokon töri a fejét, közeli ismeretségbe kerül a világ nevezetességeivel. Tudást kap, élményt szerez olyan – az albumban szépen ábrázolt – helyszínekről, mint a perui Aguas Calientes, a Machu Picchu hegyei, a szamarkandi Regisztán tér, a mexikói Chichén Itzá – Kukulkán templom, aztán még Anglia egyik nagy látványosságáról, az óriási kőszálakból i. e. 600 körül emelt építményről (Stonehenge, Amesbury), a moszkvai Vörös térről, a prágai Károly hídról.

Szellemes és lenyűgöző az a geometriai találós kérdés is, amivel (legalábbis a könyv szerzői szerint) kiválasztották a gízai piramisok felépítésére a megfelelő építészt. Azt találták alkalmas szakembernek, aki megfejtette, hogy a két háromszög kirakásához használt 6 pálca, hogyan tud 4 háromszöget is kiadni.

A barcelonai Sagrada Familia templom külsejénél számomra jóval csodálatosabb Antoni Gaudí kedvenc építészeti megoldása: a láncgörbe. Ami más szakembereken is kifoghatott, mert Gaudí a makett képét alulról tükröztetve magyarázta el segítőinek a szerkezet lényegét.

A kötet elutaztatja olvasóját a törökországi Hisszarlikba is, ahol az antik korban a szép Helénáról meg a falóról elhíresült Trója állt. (Kiásója, az egyébként leginkább amatőr Schliemann már akkor világgá kürtölte Trója felfedezését, amikor még messze járt a bizonyosságtól.) Az 1961-ben épített berlini fal nem volt ugyan építészeti világcsoda, de a kötet terepasztalán negatív emlékű különlegességként ez is szerepel. Tegyük hozzá: a spanyol szövegíró Sabaté és a grafikus Escandell közös munkáján érdemben nem változtathatott a kiadó, s a magyar változat fordítója, Pethő Dóra.

• Olvass bele!

Ha nem is sorolok fel minden építményt, akkor is leszögezhető: nagyon hasznos tudás szerezhető a megoldások figyelmes végiggondolásából. Ez a kötet már a negyedik a HVG-könyvek ismeretterjesztő sorozatában. A könyv ajánlójaként ezért nem csupán megismétlem a jámbor óhajt: bárcsak lenne több ehhez hasonlóan szórakoztatva tanító, a tudáshoz kedvet csináló olvasmány – hanem a korábbiakra is felhívom a figyelmet. Sőt örvendetes lenne, ha oktatási háttéranyagként minél több tanár venné kezébe ezeket, és egy-egy történelmi korszakról tanítva, innen, az imént felsoroltakból is hozna példát diákjainak. A fejtörők ugyanis sokat segíthetnek abban, hogy a tanulás élvezet legyen.

Victor Escandell, Victor Sabaté:
Rejtélyes történetek.
25 fejtörő a nagyvilágból
(játék, fantázia, logika)
Fordította: Pethő Dóra
Hvg Kiadó, Budapest, 2024
64 oldal, teljes bolti ár 4800 Ft,
online ár a kiadónál 3600 Ft,
ISBN 978 963 565 5090
– – – – –

A sorozat további kötetei:
Rejtélyes történetek – 25 furfangos fejtörő
Rejtélyes történetek – 25 tudományos fejtörő
Rejtélyes történetek – 25 fejtörő az emberi testről

* * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Miből jön rá Heinrich Schliemann, hogy hamis a segédje által talált trójai érme? Miért nem látja senki Vlagyimirt, amikor átsétál a moszkvai Vörös téren, ha nem láthatatlan? Hogyan sikerül Hakimnak kisétálni a híres Robben-szigeti börtönből? Tedd próbára nyomozói képességeidet a Rejtélyes történetek legújabb feladványaival!
Ez a könyv elvezet a világ leghíresebb építményeihez, és olyan kihívások elé állít, amelyek a legképzettebb nyomozóknak is feladják a leckét. Készítsd elő a hátizsákodat és a varázs-szemüveget, használd a logikád vagy épp a képzeleted, és oldd meg mind a 25 rejtélyt!