Saly Noémi: A Macska történetei (részlet)

Minden rossz, de a végén
hagyom magam megsimogatni
2022. június 12.

Gazdámat, aki azon a reggelen a földön nyöszörgött, a Nő a Harmadikról (továbbiakban: Nemgazdám) megtámadta. Fogta a vállát, Janikámnak szólította, elrohant, visszarohant, ingerült hangon beszélt valami Láthatatlanokkal, majd kis idő elteltével beengedett a lakásba két büdös pirosruhást, teljes lett a káosz, hamarosan jött még kettő, a fotel alól kellett végignéznem, amint Gazdámat lekötözték és elhurcolták. Ez régen történt, még nagyon hideg volt.

Gazdámat azóta nem láttam. Nemgazdám tör rám naponta, utána étel és víz van a tányérjaimban, lehet, hogy ő csinálja.

Egyszer megpróbált hozzám nyúlni, de mivel nem voltam tisztában a szándékaival, fújtam neki, összekarmoltam, és rendesen megharaptam. Dőlt a karjából a vér, átkozódva elrohant, de a leckét megértette, azóta nem piszkált, csak beszélt hozzám, nem valami kedvesen. Nem is igen látott, persze, mert amint behatolt, elbújtam.

Pár hete azzal jött, hogy Gazdám parancsára ki fogja nyitni nekem az ablakot. Régebben mindig kijárhattam a tetőre, bár a varjak ezt elég rossz néven vették.

Innen nagyon jó a kilátás, a tetőtér magasan van. Körbe lehet járni az egész házat, Nemgazdám persze nem tudta, hogy el fogok jutni az udvar felőli oldalra, ahol nyitva van a lépcsőházablak.

Igaz, megmondta, hogy ha szél meg eső jön, a lakásban be kell csuknia az ablakot, akkor is, ha nem mutatom meg neki, hogy bent vagyok. (Többnyire nem mutatom meg, mi köze hozzá.)

Kint voltam, ez a lényeg, és nem mondom meg, hol mindenhol jártam – Nemgazdám ettől még minden nap felcaplatott, vizet cserélt, ablakot nyitogatott – , lényeg, hogy egy hét után már baromi éhes és szomjas voltam, és tegnap este odaültem a bejárati ajtóhoz. Amikor jött kifelé, ott voltam neki.

Nemgazdám, aki már szemlátomást letett rólam, valahogy örült. Kicsit nem mertem moccanni, mivel ott tornyosult a küszöbön, de aztán berohantam, mert éreztem, hogy ennivaló és víz van az asztalon. Látta, hogy rohadtul lefogytam, ezért kirakott egy adag pástétomos tápot is. Meg se vártam, hogy eltakarodjon, nekiestem, az finom.

Reggel megint feljött, megnézte, nem szartam-e a lakás közepére, és nagyon örült, hogy nem. Tulajdonképpen én is örültem neki, és most már biztos lettem benne: tőle jön a kaja. Láttam. Próbáltam elmesélni neki, hogy az első egy-két nap után már nem volt annyira jó szabad macskának lenni, de persze felét se értette. Viszont a maga módján kedvesen válaszolgatott:

– Kurva Macska, azt azér’ tudod, hogy belém basztad az idegöt, ilyet máskor ne csinálj, mert felnégyellek és megetetlek a varjakkal – mondta gyengéden.

Olyan jóba lettünk, hogy óvatosan nyávogva odatörleszkedtem a nadrágszárához. Nemgazdám leguggolt.

– Gyere ide, hüle Macska – biztatott.

Február vége óta nem simogatott meg senki. Életem kockáztatásával odamentem egész közel. Nem mozdította meg a kezét, kénytelen voltam odanyomni a fejemet. Nemgazdám mintha kissé meghatódott volna.

– Hüle nyavalyás, girhes Macska – állapította meg —, ki van az összes bordád. Így a varjaknak se adhatlak oda.

Majdnem doromboltam, csak aztán azt is gondoltam, jobb, ha tudja, hol a határ, és amikor már vagy ötödször simogatta végig a fejemet meg a hátamat, mégis inkább karmoltam és haraptam egyet, de sikerült elkapnia a kezét.

– NEM! – ordított fel, erre persze megijedtem, és berohantam a dívány alá, de ő is megijedt, és miután kinyitotta az ablakot, nagy dohogva lement oda, ahol lakik. Tudom, hol.

Azt ígérte, este visszajön.

Vele akarok menni !! 2022. június 14.

Körülbelül egy hétig voltam nemmmondommeg, hol, és ezalatt piszkosul lefogytam. Gyenge vagyok, fáradt és dühös. Nemgazdám, akit két napja – kapcsolatunkban először – rávettem, hogy simogasson meg, arról számolt be, hogy internetes oldalakon tájékozódik az előállt helyzet kezeléséről.

Nyugtalanította például, hogy bár már két napja itthon voltam, és rendesen ettem, az alomban nem talált semmit. Fontolgatta, hogy esetleg nem a tetőn szartam-e, és erősen remélte, hogy nem a lakás valami rejtett zugában. (Bár azt már tudja, hogy a bosszúszart mindig jól látható módon helyezem el, hátha bele is lép.)

Mint mondja, meglett a megfejtés: kalandozásaim során nemcsak lefogytam, de pokolian ki is száradtam, ezért lett székrekedésem. Szerinte azóta se iszom eleget. (Nem tudja a hülyéje, hogy pont annyit iszom, amenynyi nekem kell.) Megint szaítos pástétomot kaptam vacsorára, Nemgazdám jelenlétében tüstént elköltöttem az egészet, ittam is, és megint nem bántam volna, ha megsimogat.

Ezt hangjelzéssel is a tudomására hoztam, mire morogva leguggolt – azt már megfigyeltem, hogy utána nem tud felállni – , én pedig többször óvatosan körbejártam. (Ezzel le is tudtam az esti sétámat.) Nemgazdám többször megígérte, hogy ha megharapom, mégis o0daad a varjaknak, ezért, hogy nyugtalanságát eloszlassam, doromboltam neki. Így voltunk egy darabig, én égnek emelt farokkal, púpozott háttal fel-alá mászkáltam körülötte, ő simogatott, és szentségelt, hogy fáj a térde.

Amikor végül valahogy mégis fölkászálódott és elindult az ajtó felé, mentem mögötte, és behúzott karommal megpofoztam a bokáját, hátha megérti, hogy még maradnia kell. Meglepődött, de nem tett le szándékáról. Szorosan követtem, és hangosan, tagoltan próbáltam elmagyarázni neki, hogy ki akarok menni vele a lakásból. Mivel az ostoba fehérnép azt nem tudta kihámozni a mondókámból, hogy az ő lakásába akarok-e menni, vagy csak simán ki a lépcsőházba, visszazavart. A szél miatt az ablakot is becsukta.

Ma reggel visszatért, nagyon megdicsért, hogy teleszartam az almot, majd sűrű káromkodások közepette kitakarította, és egy péppé villázott nyers csirkemájat helyezett el a tálamban, amelyet habozás nélkül elfogyasztottam. Megint vele akartam menni, megint nem hagyta, azzal a hivatkozással, hogy nyitva van lent a kapu. (Az ablakot viszont nyitva hagyta, végeredményben ott is kimehetek a lépcsőház felé, mindegy.)

Este állítólag megint jön. A dorombolást még meggondolom.

Saly Noémi: Példabeszédek és A Macska történetei
Ab Ovo Kiadó, Budapest, 2023
212 oldal, teljes bolti ár 4950 Ft