Porlefújás | Háy János: Szerelmes, istenes, okosos

H. Móra Éva |

Háy János legújabb könyvében is a rá jellemző szokásos fanyar humor köszönti az olvasót. A cím egyik furcsán – gyerekesen? – továbbképzett szava is ilyen: okosos. Mindenesetre figyelemfelkeltőbb, mintha filozofikust vagy bölcselkedőt írt volna. A fülszöveget a gyakorlott Háy-olvasók gondolatban azonnal idézőjelbe teszik. Az alcím is tartogat meglepetést: Háy-kódexként aposztrofálja a könyvet, rendben. A 4. oldalon viszont egyenesen „a 2022-ben felfedezett Háy-kódex”-ként említi…

Miről is van itt szó, miféle ez a verseskötet, amiben „rendes versek vannak”?

A szerző nyilatkozata szerint régóta tervezgették még Térey Jánossal és Kemény Istvánnal együtt, hogy a 17–18. századi, régen elfeledett költők verseiről „lefújják a port”, azaz olvashatóvá teszik a mai ember számára is. Végül ő valósította meg az elképzelést. Alapul a Régi Magyar Költők Tára címet viselő irodalomtörténeti könyvsorozat szolgált, (számomra) áttekinthetetlenül sok kötettel – köszönhetően a szakaszos megjelenéseknek. Háy János szerint ezek a versek archaikus nyelvezetükkel a mai embernek semmit nem mondanak, ezért azokat a darabokat, amelyek őt magát megszólították, megkísérelte mai nyelvre átültetni. Az, hogy megengedhető-e ez a mód, meglehetősen megosztó irodalometikai kérdés – ha létezik egyáltalán ilyen fogalom. Jó néhány éve az iskolai kötelező olvasmányok „korszerűsítésére”, rövidítésére vállalkozott néhány kortárs írónk, vegyes reakciókat váltva ki a közvéleményből.

Bárhogy is nézzük, Háynak igaza van abban, hogy ha nem frissítünk, ha nem irányítjuk a figyelmet ezekre a szerzőkre és alkotásaikra, valóban örökre bezárva maradnak a poros könyvek lapjai közé. Végigolvasva a kötetet, egyértelművé válik: kár lenne értük.

Többféleképpen foghatunk neki. Átengedhetjük magunkat a csodaszép, modernebbé tett, de mégis régies nyelvezetnek, fordulatoknak, képiségnek. Én is így tettem. Ám munkál az emberben a kérdés: mi az, ami eredeti, és mit változtatott rajta Háy? Vettem a fáradságot, és kikerestem néhány eredetit – jó néhányuk már digitálisan is hozzáférhető –, s összevetettem a mai változattal. Örömmel tapasztaltam, hogy nemcsak a szerző számára, hanem számomra is van mondanivalója a legtöbbnek. Különösen a második rész, az „okosos”, elmélkedő, kisebb írásokat közlő rész tartalmaz ilyeneket. A maga korában igen népszerű költő volt Beniczky Péter, főként gnómaköltészete jelentős. (A gnóma a latin szentencia görög megfelelője.) Beniczky szoros követője volt e műfajban Fráter István; íme kettejük gnómáiból egy csokor – előbb az eredeti, majd az átírt változat.

Orczad szennyet tükör szokta meg mutatni, Nem kitsiny böltseség magadat ismerni.

Orcád szennyét tükör tudja megmutatni, magadat magadban csak te tudod felkutatni.

Az új változatban talán plasztikusabb a gnómára nagyon jellemző ellentétre építettség; figyelemre méltó még a hatásos tőismétlés is.

Kit sokan rettegnek vagy reszketve néznek, meltan felhet másoktul, Mert ha félelembül és nem szeretetbül tiszteltetik sokaktul, Gyakrabban sok egynek árt, mintsem edgy többnek, meg gyözetik azoktul.

Kitől rettegnek, kit reszketve néznek, maga is félhet. Mikor hatalma nem lesz, szívében tőr lesz, s kifolyik belőle az élet.

Tisztán felismerhető a korban rendkívül kedvelt Balassi-strófa. Háy változata tömörebb – és mennyire időszerű minden korban!

Az kit belöl furdal lelkiismereti, Csak level zörges is aszt hamar rettenti.

Mikor a lelkiismeret belülről rág, megrettensz akkor is, ha roppan egy ág.

Igazi bravúr Háy átirata, az effélék hitelesítik az egész vállalkozást.

Alacsony kunyhóban szabadsággal élni Jobb, mintsem anélkül aranyházban lakni. Idegen fal alatt jókkal bővölködni Ízetlenb kunyhódban hogysem szűkölködni

Alacsony kunyhóban szabadon élni jobb, mint anélkül kincsek között félni.

Persze sok-sok megmosolyogtató életmódtanács is szerepel a válogatásban, ilyen például Tolvay Ferenc tanítása a viselkedésről. Felhívja a figyelmet az illedelmes nevetésre, arra, hogy felesleges nyálunkat a földre köpjük és ne másra; a zsebkendő használatára (az asztalterítő helyett), a tüsszentés-köhögés diszkrét módjára, a jól szelelő orrjáratokra, az üde leheletre, a szellentés szégyenletességére.

• Olvass bele!

Egyetlen női költő verseivel találkozunk a gyűjteményben, ő Rákóczi Erzsébet. Az ő panaszdalának eredetijét is megtaláltam, s turpisságra jöttem rá! Erzsébet asszony korán megözvegyült, s második házassága igen boldogtalan volt. Rossz nyelvek szerint mély barátság fűzte Esterházy Pálhoz, aki maga is műkedvelő költő, zeneszerző volt. Egyes elemzők úgy tartják, a költőnő hozzá intézi siránkozó sorait, Háy átiratában az Istenhez, viszont… Ő merészen továbbgondolja a néhai asszony sirámait, s egészen konkrét óhajt fogalmaz meg férjével kapcsolatban:

Bárcsak a jóisten annyit tenne értem,
őt veszejtené el előttem tíz évvel.

Erős… De lehet, hogy Háy János leírta, amit Rákóczi Erzsébet nem mert leírni? Pedig levelezései alapján valószínűsíthető, hogy megfordulhatott ilyen a fejében.

Ez a vers egyébként a kötet első, szerelmes részében szerepel. Ebben a fejezetben jobbára sokak számára ismerős, balassis hangulatú dalok szólalnak meg, balassisan zengő nyelven, képgazdagon. Mint írtam, a második rész az okosos, ezt az istenes követi, s van még egy, a címben nem említett egység, ez az elmúlással, a halállal, a végső elszámolással foglalkozik. A végkicsengés egyértelmű: „Okoson kell azért ez élettel élni”, vagyis tisztán kerülni majdan az ítélőszék elé.

Stílszerűen egy búcsúzó verssel köszön el az olvasótól, ebben is a teremtett világ s az emberi élet mulandóságáról szól, s egy szép útravalóval zárul – ami sokaknak meglepő lehet, akik felületesen ismerik a magát sokszor cinikusnak mutató szerzőt:

tegyél, míg tehetsz,
míg lehet, szeress!

Különleges a kötet, különösen bánik Háy a formákkal is. Rímei a kornak megfelelő ragrímek, de olykor elég nagyvonalúan kezeli a sorvégeket, így: örök-öröm; földön-töltöd; barátod-bátor; világ-silány. „Kárpótlásul” viszont remekül eljátszik a belső rímekkel:

S leszel akkor legfőbb kincsem,
fogvatartó szívbilincsem,
hol kilincse másnak nincsen.

A klasszikus Balassi-strófák hét szótagos sorai nála rendszerint hat (néha nyolc) szótagosak. Viszont gyakran bámulatosan szép, valódi érzéseket, mély gondolatokat fogalmaz meg, a ma emberét is megszólítva.

Ínyenceknek való irodalmi csemege ez a könyv. Szerzője ismét új oldalát mutatta meg, s ismét hatalmas háttérismeretről, műveltségről tett tanúbizonyságot.

Háy János: Szerelmes, istenes, okosos. Háy-kódex
Európa Kiadó, Budapest, 2023
232 oldal, teljes bolti ár 4599 Ft,
kedvezményes webshop-ár a kiadónál 3449 Ft,
ISBN 978 963 504 7581

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Végre egy olyan kötet, amiben rendes versek vannak. Végre! Végre olyan versek, amiket meg lehet érteni. Végre! Végre olyan könyv, amiben benne van a mindenség, én és te. Végre! Végre olyan versek, mint régen, amiket mégsem írhattak volna meg régen. Végre olyan végre, ami tényleg végre. Végre!