Regényes söripartörténet | Iglódi Csaba: Dreher-szimfónia

Paddington/Salamon Eszter |

Vallomással kell kezdenem ezt a könyvajánlót: nem szeretem a sört. Viszont nagyon szeretem az olyan családtörténeteket, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy bepillanthassak a szereplők életén keresztül egy-egy történelmi korba. Az elsőkönyves Iglódi Csaba regénye pedig éppen ilyen. Az Ünnepi Könyvhéten ráadásul kézbe is vettem a kötetet, ami tárgyként is vonzó. Az élfestett, kemény borítós kiadvány szemet gyönyörködtető. (Aztán persze e-könyvként olvastam el, elsősorban azért, mert nézegetni szeretek keménytáblás, vastag könyveket, olvasni viszont már nem.)

A történet elején néhány évvel járunk a napóleoni háborúk előtt, a még erősen középkorias Ausztriában, a végén pedig a második világháború után, az államosítások idején Magyarországon. A Dreher-család négy generációját bemutató „családregény négy tételben” első tétele a dinasztiaalapító Franz Anton temetésével kezdődik, majd visszatekint a Fekete-erdő környéki Pfullendorfból szerencsét próbálni induló és szerencséjét megtaláló vállalkozó életére. Egy életre, amelynek voltak naposabb és borúsabb időszakai is, de legnagyobb szerencséje mégis az volt, hogy – különösen ebben a korszakban szokatlan módon – igen hosszúra, 85 esztendőre sikeredett, így az első sörös Dreher megérhette, hogy egyetlen fia eléri a kamaszkort. Így az öreg abban a tudatban hunyhatta le örökre a szemét, hogy lesz, aki majd örökébe lép.

A további három generáció, az idősebb és az ifjabb Antal, majd Jenő nem hoznak szégyent hosszú életű ősükre. Nem csupán megőrzik, hanem gyarapítják és fejlesztik is a cégbirodalmat – bár a szimfónia vége már a hanyatlás, aminek elsősorban a történelem az oka. Az évek alatt a Bécs melletti, ma a főváros repülőterének helyet adó Schwechat kis helyi sörfőzdéjéből sörgyár majd több országot átívelő sörgyár-hálózat épül, kiegészülve az azt kiszolgáló, elsősorban mezőgazdasági hátországgal, valamint a fogyasztókat közvetlenül elérő vendéglátóhelyekkel.

A regényből megismerhetjük ennek a jelentős polgárcsaládnak az életét. Tanulmányaikat, szerelmeiket, küzdelmeiket a munka világában, közéleti tevékenységüket és barátaikat. Normális gazdálkodóként a Dreherek alapvetően a nyugalmat szeretik. Franz Anton helyzetét nagyon megnehezíti például Napóleon ausztriai hadjárata, de Antal sem néz jó szemmel a 48-as békétlenkedőkre, a magyar és osztrák forradalmárokra, ugyanakkor örömmel látja az 1860-as évek közepére lassan formálódó megbékélést a Habsburgok és a magyarok között.

A háttérül szolgáló történelmi időszak különlegesen izgalmas. A 18-19. század fordulóján Ausztria fényévekkel van elmaradva Európa nyugati részétől, például Angliától és a Németalföldtől. A napóleoni háborúk utáni újjáépítés hatalmas lökést ad a modernizációnak, a fejlődésnek. A Habsburg-birodalom szíve lassan közeledni kezd a világ élvonalához. A birodalom számunkra kedvesebb ékköve, Magyarország jókora késéssel követi. Bár mindannyian tanultunk Széchenyi kezdeményezéseiről, talán arra is emlékszik mindenki a történelemóráról, hogy az igazi előretörés a Kiegyezés utáni nyugalmi időszakban történik meg. A sváb Dreher-család először az osztrák aranykor részese, majd – jól időzítvén a magyarországi terjeszkedést és felismerve, amire más nem jön rá, hogy mennyire értékes a kőbányai barlangrendszer a sörgyártás szempontjából – a monarchia másik központjában a magyarnak is.

• Olvass bele!

Egyértelmű, hogy Iglódi Csaba alaposan megismerkedett a korszakkal, lelkes érdeklődése is átsüt a kötet minden során. Ám a regénynek jó néhány kisebb hibája számomra sokat rontott a szép kötet élvezhetőségén. A nagyszabású, kutatásokat igénylő műveken még rutinos írók is több évig szoktak dolgozni, a Dreher-szimfónia viszont – a szerző honlapján szereplő információk alapján – kevesebb mint egy évvel a kiadása előtt kezdett el alakot ölteni.

Az első tétel, Franz Anton Dreher élettörténete szinte hibátlanul van felépítve. A temetéstől egy ugrással a főhős életének elejére érkezik, majd lassan végigvezet hosszú életén, két házasságán, megismertet azokkal, akik segítették a boldogulását, megmutatja számos sikerét és kevés kudarcát. A második tétel sajnálatos módon disszonánsabb. Ebben a tételben kezdtem érezni, hogy valami egyensúlytalan a regényben. Antal életének fontos állomásai csak nagyon érintőlegesen említődnek – szinte semmit nem tudunk meg például sorsfordító korai utazásairól –, máshol viszont túlírt részletek nehezítik el a történetet. Személyes (de persze vitatható) véleményem szerint némi érlelés (ami a jó sörnek is kell) nagyon jót tett volna neki, hiszen izgalmas kor- és vállalattörténettel ismerkedhettem meg – ez a regény tényalapja – a hozzá kapcsolódó, jól kitalált, fikciós családi és baráti beszélgetéseken, helyzeteken keresztül.

Akik szokták olvasni könyvajánlóimat, tudják, hogy gyakran teszem szóvá a szerkesztői munkát. Fenntartom a véleményemet: Iglódi Csaba igen érdekes – és mint hallom, igen népszerűvé vált – műve megért volna még legalább egy évnyi munkát.

Iglódi Csaba: Dreher-szimfónia.
Komlótól a koronáig
Athenaeum Kiadó, Budapest 2023
432 oldal, teljes bolti ár 6990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 5592 Ft,
e-könyv változat 4899 Ft
ISBN 978 963 543 2684 (papír)
ISBN 978 963 543 3391 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Iglódi Csaba a Dreher család négy generációjának sorsáról mesél kétszáz évet átölelő családregényében. (…)
„Ami rajtam múlik, az rajtam nem múlhat.” – Dreher Anton hitvallása állhatna akár a családi címeren is, annyira végigkíséri utódait. A fő szálat ugyan négy férfi sorsa szövi és köti a jelenig. A tehetség, a kitartás és a szerencse mágikus háromszögének a felejtés ellen íródott regénye ez, tradícióról és innovációról. Meg persze asszonyokról, egy férfiak uralta régi világban, akik nevét ugyan kisebb betűvel jegyzik fel az évkönyvek, de hatásuk maghatározóbb, mint a vérzivataros évszázadok összes kataklizmája.
A családregény mesél arról is, hogy miként építette fel – egymás után uralkodva, de az elődök gazdag hagyatékára támaszkodva – különleges világát az Alapítót követő Sörkirály, az örökébe lépő Innovátor, és az önhibáján kívül vesztessé lett Egyesítő. (…) Iglódi Csaba értő tolmácsolásában megelevenedik a napóleoni háborúk utáni Bécs belvárosa, inasként követve egyik hősünket elutazunk Európa fontos központjaiba, és eljutunk Angliába is, ahol az ipari kémkedéstől sem riadunk vissza. (…)