Ha egy vonat elmegy, térj be egy könyvesboltba | Jagiszava Szatosi: A Moriszaki Könyvesbolt

Paddington |

Mindig különleges élmény japán szépirodalmat olvasni. Az Athenaeum Globál sorozatának legújabb, ötödik kötete egy ilyen csemegével örvendezteti meg az olvasókat. Hab a tortán, hogy a történetnek – ahogy az a címből is kiderül – fontos helyszíne egy könyvesbolt, pontosabban antikvárium. A könyvesboltok pedig varázslatos helyek, ezt minden olvasó pontosan tudja.

A japánok közismertek arról, hogy remekül tudnak tervezni. Aki tanult logisztikát, pontosan tudja, velük szoktak példálózni: egyes japán gyárakban a gyártáshoz szükséges alapanyagok beszállítását úgy tervezik meg, hogy azok nagyjából 10 percet várakozzanak, nem többet, a feldolgozás előtt. A Moriszaki Könyvesbolt főhőse, Takako jó japán. Mindent megtervezett az életében. Vidékről a fővárosba költözött, elhelyezkedett, kiszemelte magának leendő férjét egy munkatársa személyében, és már csak arra vár, hogy az esküvőt is megtartsák. Ám ez a vonat nem érkezik meg. Hideaki nem ér rá a következő közös vacsorára, mert esküvője lesz. Furcsa módja ez a leánykérésnek. Illetve az lenne, ha nem egy másik lánnyal, egy másik kollégával készülne összekötni az életét. Kész vasúti szerencsétlenség.

Takako teljes depresszióba esik – bár ezt a tényt sem akkor, sem később nem ismeri fel és be. Annak ellenére, hogy a munkahelyen senki nem tudott a kapcsolatukról, ahogy a másik lánnyal való viszonyról sem, Takako nem bír minden nap találkozni a csalfa férfival, így felmond. A lakásába zárkózva lassan feléli a tartalékait is. Eszébe sem jut, hogy másik vonat is jöhetne. Illetve csak az a vonat kerül egyre kézzelfoghatóbb közelségbe, amivel visszakulloghatna vidékre, a szüleihez.

A lány nem olvas, egészen pontosan utál olvasni. Ezért aztán nemcsak meglepődik, amikor nagybátyja, Szatoru felajánlja, lakjon a Moriszaki Könyvesbolt nevű antikváriumában, hanem azt sem érti, miből élhet meg egy ilyen üzlet. Könyvhegyek közé költözik be, a sok papírba zárt betű összedőléssel fenyegető Bábel-tornyot alkot. Csak a legszükségesebb holmijait viszi magával, és lényegében nem csinál semmi mást, csak alszik. Egészen addig, amíg egy nap véletlenül el nem kezd olvasni, és a könyvek ki nem menekítik a depresszió kútjából.

A 2022 nyarán útjára indított Globál sorozattal az a kiadó célja, hogy megmutassa a kulturális sokszínűség értékét, de azt is, hogy a hétköznapi életben az érzelmek mégiscsak azonosak Londontól Tokióig. A Moriszaki Könyvesbolt egészen hétköznapi történet. Szereplői egyszerű emberek, akik szeretnek, csalódnak, vigasztalódnak, barátságokat építenek, bizalmatlanok, kíváncsiak, szeretnek jókat enni és szeretik a kávét. A helyszínek úgy hétköznapiak, hogy tökéletesen oda tudjuk magunkat képzelni – ám mégis különösek, egzotikusak.

• Olvass bele!

Még nem jártam Japánban, így fogalmam sem volt, hogy Tokiónak van egy antikvárium-negyede, a Dzsinbócsó. De könnyen magam elé tudom képzelni, mert számtalan órát töltöttem már régi könyveket böngészve Londonban a Tottenham Court Road környékén vagy Párizsban a Szajna partján. A tokiói antikváriumok mind szakosodnak valamire – tudtam meg a regényből. Ilyet is láttam már. Ám utána a szerző elkezdi sorolni azoknak a fontos japán szerzőknek a nevét, akiknek a műveire a Moriszaki koncentrál. Én pedig rájövök, hogy menthetetlenül nyugati a műveltségem, a nevek zöme nem mond semmit. Így aztán nem tudom, pontosan mi is lehet azokban a kötetekben, amelyek végül segítenek Takakónak. De sejtem, mert az irodalom mindenhol irodalom. A leírt szöveg pedig minden olvasónak minden élethelyzetben mást és mást jelent.

A regény egy fontos pontján Takako egy hegyi menedékházba megy kirándulni nagybátyja feleségével, aki korábban elhagyta Szatorut, majd egyik pillanatról a másikra ismét előkerült. A két nő a menedékházból egy sintó szentélybe látogat. Ez az elem is univerzális, ám mégis sajátos. Nem véletlen, hogy minden vallás épített templomokat, kolostorokat hegyek tetején, nehezen megközelíthető helyeken, és nem véletlen az El Camino népszerűsége sem. Ezekbe eljutni még akkor is erőpróba, ha Takakóék egy darabon már felvonóval utaznak. A nagy feladat közelebb hozza egymáshoz az együtt küzdőket, a szent helyeken pedig – függetlenül attól, hogy a hely és a befogadó milyen vallású – sokszor érzi azt az ember, hogy minden egy kicsit más, és könnyebben nyílik meg mások előtt – ahogy ebben a történetben is.

Takako és barátainak története valóban mindennapi történet, amit Jagiszava laza kézzel húzott ecsetvonásokkal fest meg az olvasó számára. Könnyű olvasmány, a nehéz élethelyzetek ellenére könnyed is, akár egy este is elolvasható. Nem akar oktatni, ám tökéletesen megfelel annak a célnak, amit a Globál sorozat útnak indításával a kiadó kitűzött. Egy Murakami kapcsán készült beszélgetésből tudom, hogy japán irodalmat fordítani nem könnyű feladat. Fogalmam sincs, milyen lehetett ezt a kötetet eredetiben olvasni, ám Nagy Anita fordítása könnyed és gördülékeny, élvezetes olvasmány.

Végül még engedje meg az olvasó, hogy vitába szálljak a kiadó marketingeseivel. Ők azt írják, azoknak ajánlják a könyvet, akik szerették a Mielőtt a kávé kihűl című japán bestsellert. Olvastam azt a könyvet, és egyáltalán nem értettem, mitől lett akkora siker. Talán a japán szerző és a kávé kombinációja ihlette őket, hiszen egy kávézónak ebben a történetben is fontos szerepe van. Engem mégis inkább egy másik történetre emlékeztetett, így most az én ajánlásom így szól: szívből ajánlom azoknak, akik szerették Muriel Barbery jó tíz évvel ezelőtt megjelent különleges regényét, A sündisznó eleganciáját.

Jagiszava Szatosi: A Moriszaki Könyvesbolt
Fordította: Nagy Anita
Athenaeum Kiadó, Budapest, 2023
192 oldal, teljes bolti ár 4299 Ft,
online ár a lira.hu-n 3439 Ft
e-könyv változat 2999 Ft
ISBN 978 963 543 2455 (papír)
ISBN 978 963 543 3353 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A huszonéves Takako élete fenekestül felfordul, amikor csalódik a szerelmében, ráadásul a munkahelyén is felmond. Segítségére rég nem látott nagybátyja, Szatoru siet: felajánlja, hogy költözzön be a családjuk által működtetett antikvárium, a Moriszaki Könyvesbolt emeleti szobájába. Takako vonakodva ugyan, de elfogadja a meghívást, és átköltözik Tokió Dzsinbócsó negyedébe, az „antikvárium-csodaországba”, ahol egymást érik a könyvesboltok és a könyvkiadók.
Takako számára a környék kétszeresen is idegen, egyrészt azért, mert soha nem járt arra, másrészt pedig azért, mert nem szokott olvasni. Lassanként mégis megszereti a városrészt, barátokat szerez, az olvasás pedig a szenvedélyévé válik. Amikor úgy érzi, az élete végre egyenesbe került, felbukkan egykori szerelme, Hideaki…
A Moriszaki Könyvesbolt üde és derűs japán regény, amelyből film is készült 2010-ben. Egy jelenet erejéig maga az író, Jagiszava is szerepel benne a Moriszaki Könyvesbolt egyik vásárlójaként.