Kis magyar Chicago | Kondor Vilmos: A budapesti gengszter

Bodó Viktória Booklány |

Néhány évvel ezelőtt hatalmas sikerrel robbant be Kondor Vilmos (takarjon bárkit is e név) Budapest Noirja a köztudatba. Azóta regényciklussá nőtte ki magát Gordon Zsigmond kalandjainak sorozata, és e sorok írója kifejezetten rajongott az ötletért. A könyvekért, melyek megidézték a harmincas évek Budapestjét, és követték a karcos modorú hőst egészen 1956-ig.

Az új regény előzménykötet. Divatos műfaj mostanában, egyes filmkészítők lassan ebből élnek. Ugyan a műfajnak nagy rajongója nem vagyok, kíváncsi örömmel kezdtem olvasni A budapesti gengsztert. A regény az Egyesült Államokba röpít minket, a szesztilalommal sújtott országba és korba, ami akkoriban alaposan átrendezte a vagyoni viszonyokat, nemkülönben a bűnüldözési stratégiákat. Hatalmas vagyonok nőttek ki a semmiből, elég volt csak beszállni a szeszkereskedelembe, s ha eléggé könyörtelen volt az illető, akár Al Capone is válhatott belőle; vált is. Gordon Zsigmond, mint a Philadelphia Inquirer riportere beépül ebbe az alkoholgőzös és vérben tocsogó világba, egy alkoholcsempész banda tagjává válik, persze csak azért, hogy anyagot gyűjthessen legújabb (ok)nyomozó cikkéhez. Le akarja leplezni a legkeményebb bűnözők és a politikai elit összefonódását. Ez kis híján az életébe kerül, valamint újra igazolást nyer a mondás: a világon mindenki magyar. Izgalmas a történet, váratlan fordulatokkal.

• Olvass bele!

Ezen a ponton illene elhelyezni A budapesti gengsztert a ciklusban, és felvázolni, hogyan illeszkedik a karakter, a történet a soron következőkhöz, de nem teszem. Írok inkább kicsit arról, hogy miért lóg ki a sorból a könyv, ami, véleményem szerint inkább stílusbravúr, mint Gordon története. A szerző végtelen magabiztossággal kezeli a karaktert, ettől azonban az érdessé, élessé, sokkal harsányabbá válik, mint eddig bármikor. Egyszerűen elveszíti azt a békebeli bájt, eleganciát, ami a többi kalandban sajátja, és karakterének fontos jellemzője. Apropó, füstös elegancia. Kondor Vilmos abban igen kiváló, hogy megadja az olvasóknak a kalapos, felöltős, füstös és kávéillatú Budapestet, annak minden korabeli árnyoldalával együtt, a munkásnegyedektől a pesti éjszakáig, és azon is túl. Végre, nekünk, magyar olvasóknak is lett egy világunk, amiben a bűnöket mindig cigarettaszagúan leplezik le, kávéházakból kilépve, és a kuplerájokba igenis járnak arisztokraták és főtanácsosok is. Ismerős macskaköveken kopog a történet, ismerős utcanevek, kávéházak köszönnek ránk, és szinte halljuk az onnan kiömlő zenét…

De éppen ez a baja ennek a könyvnek. Egyszerűen az, hogy nem budapesti történet, s mint ilyen, lehetne bárkié, szólhatna bárkiről. Jópofa történet lenne, egy a sok közül, de semmi más. Az egyediség íze veszett ki a történetből, s mintha a szerzőnek sem állna ez olyan jól. A főhős karakterét túl biztos kézzel vezeti, ettől lesz kissé… milyen is? Elnagyolt? Idegen? Vagy egyszerűen csak más, mint az eddig megszokott. Egy biztos: Gordon Zsigmondnak nem áll jól Amerika, Kondor Vilmosnak pedig sokkal jobban állt Budapest. Az igazán az övé volt, ezt pedig írhatta volna akárki más is.

Az írás teljes terjedelem­ben elolvasható a Booklány szereti… oldalon

Kondor Vilmos: A budapesti gengszter
Bűnös Budapest-ciklus
Libri Könyvkiadó, Budapest, 2019
432 oldal, teljes bolti ár 3699 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 3144 Ft,
e-könyv változat 2490 Ft
ISBN 978 963 433 2046

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

1929 kora tavaszán Gordon Zsigmond, a Philadelphia Inquirer újságírója váratlan feladatot kap: cikket kell írnia a várost behálózó szeszcsempészetről és az abból táplálkozó korrupcióról, ám a cikk csak úgy ér valamit, ha belülről gyűjt anyagot hozzá.
Ellenérzéseit legyőzve és kalandvágyának engedelmeskedve beépül a város leghírhedtebb szeszcsempészbandájába. A sikerhez és a cikkhez vezető út azonban vértől és alkoholtól bűzlik, és Gordon napról napra olyan döntésekre és tettekre kényszerül, melyekért rendes körülmények között éveket tölthetne rács mögött Amerika legkeresettebb bűnözői – a kegyetlen gyilkos, Frank McErlane, Philadelphia vaskezű ura, Vare szenátor és Al „Hasított képű” Capone – társaságában.
Az anyaggyűjtés során váratlanul összeesküvésre bukkan, és hamar olyan helyzetbe manőverezi magát, amelyben, ha rosszul keveri a kártyákat, soha többé nem fog semmilyen cikket sem írni. Pedig nem történt más, csak meghallott egy magyar szót. Amit nem kellett volna.