Andrej Gavrilov és a Pannon Filharmonikusok | Müpa, Kodály Központ: Gavrilov Párizsa

EE |

A világhírű zongoraművész, Andrej Gavrilov lesz a Pannon Filharmonikusok szólista partnere november 21-én a budapesti Művészetek Palotájában, november 22-én pedig a pécsi Kodály Központban

A pianista nem először játszik együtt a pécsi társulattal. Tavaly, a Pannon Filharmonikusok nyu­gat-európai koncertkörútján, Svájc és Német­ország első számú koncerthelyszínein több ízben fellépett a zenekarral, köztük a Berlini Fil­har­mónia nagytermében adott hangversenyen is. 2013 decemberében, a turné felvezetése­képpen pedig a pécsi közönségnek is megmutatta páratlan képességeit. Andrej Gavrilov kiváló kapcsolatot ápol a Pannon Filharmonikusokkal, a pécsi újrázásról a turnét követően azonnal megállapodást kötött az együttessel.

A virtuóz orosz pianista mindössze félévnyi felsőfokú tanulmányai után nyerte meg harminc évvel ezelőtt a Csajkovszkij-versenyt, pályája aztán rendhagyó módon ívelt felfelé. Néhány évvel később ugyanis ötéves házi őrizete vette kezdetét. 1984-ben – Gorbacsovnak köszönhetően – kapott újra útlevelet. Újabb öt év múlva, pályája csúcsára érve visszavonult a pódiumtól. Játéktechnikáját átdolgozva csak 1997-ben tért vissza a nyilvános szerepléshez – a világ zenei elitjének nagy örömére.

A novemberi koncerteken Gavrilov zongorajátékát Ravel balkezes zongora­ver­senyének előadásában és Prokofjev versenyművében élvezheti a budapesti és a pécsi közönség. Balkézre írott zongoraversenyek már az első világháborút megelőzően is léteztek, különös népszerűségre mégis azt követően tettek szert. Paul Wittengstein osztrák pianista ugyanis a háborúban elvesztette jobb kezét, ezért a kor számos zeneszerzőjét felkérte egykezes mű komponálására. Születtek darabok többek között Richard Strauss, a Monarchiában született és Amerikába menekült – ott pedig filmzenékkel is népszerűvé vált – Erich W. Korngold és Prokofjev tollából. A megszületett kompozíciók közül mégis a legnépszerűbb Maurice Ravel concertója lett, annak ellenére is, hogy Wittengsteinnek nem tetszett – ezért a bemutató előtt beleírt a partitúrába, s ezzel végleg magára haragította a szerzőt.

A koncertek műsora a századelő Párizsát idézi meg, mely rajongott a keleti kultúrákért, különösen a cári Oroszország produktumaiért. Az orosz kulturális inváziót mutatja, hogy Szergej Prokofjev is egy időben Párizst választotta lakhelyéül, Ravel és Saint-Saëns pedig otthon voltak ott. A szellemi pezsgés hatása valamennyiük alkotói pályájában tetten érhető.

Dukas La Péri című balettjét a párizsi Orosz Balett felkérésére írta. A mű egy fiatal perzsa hercegről szól, aki elmegy a világ végére, hogy megszerezze a halhatatlanság lótuszvirágát, amelyet egy tündér, a Péri őriz. Az elsőként elhangzó Fanfár ennek a zenei előjátéka.

Saint-Saëns nagyzenekari szimfonikus költe­mé­nyé­ben a sírokból kikelő csontvázak baljós hangú keringőt táncolnak, mígnem a zordon dáridó a kakas kukorékolásával ér véget.

A koncerteken a Pannon Filharmonikusokat Bogányi Tibor vezényli.

Fotók: Peter Adamik

Műsor

Dukas: Fanfár
Dukas: La Péri – táncköltemény
Prokofjev: I. zongoraverseny
Ravel: Zongoraverseny bal kézre
Saint-Saëns: Haláltánc

Közreműködik: Andrej Gavrilov – zongora
Vezényel: Bogányi Tibor

Gavrilov Párizsa

2014. november 21., péntek 19.30, Művészetek Palotája (1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.)
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2014. november 22., szombat 18.00, Kodály Központ (7622 Pécs, Breuer Marcell sétány 4.)

A helyek nagy része elővételben elkelt, de érdemes néhány utolsó jegyért még pró­bál­kozni, akár a koncert előtt is.