Stockholm-szindróma másképp | Joyce Maynard: Nyárutó

Posted on 2014. január 27. hétfő Szerző:

0


Maynard_Nyárutó_plakát200Vincze Ádám |

Mi történik, ha egy szökésben lévő fegyenc és egy depressziós, fásult, a kisfiát egyedül nevelő nő élete keresztezi egymást egy szuper­mar­ketben? Egymásba szeretnek, még akkor is, ha nem akarják. És akkor is, ha a kapcsolat több mint kilátástalan. A Joyce Maynard könyvéből készült filmet február elején mutatják be, a Nyárutó című regényt már kézbe vehették a magyar olvasók.

Próbálja a kedves olvasó beleképzelni magát egy tizenhárom éves, épp a pubertáskor küszöbén álló, visszahúzódó és zárkózott kamaszfiú, Henry Wheeler bőrébe. Akinek életkorából adódóan szinte csak a frissen felfedezett lányok töltik ki gondolatait. Aki az iskolában nem számít népszerű srácnak, ráadásul a környéken szentnek számító baseballban sem tehetséges, és alig érdekli valami: jobbára otthon ücsörög, tévézik és a Joe nevű hörcsögével játszadozik. A nehézségeit súlyosbítja, hogy szülei néhány éve elváltak, édesapja azóta új családot alapított, ő pedig a pánikbetegséggel és a depresszióval végeláthatatlannak tűnő harcot vívó édesanyjával, Adele-lel maradt, aki sokadik vetélése és válása után krónikusan retteg az emberektől.

Innen indul a Magyarországon még nem túl ismert, Amerikában viszont már jónevű író-újságíróként számon tartott Joyce Maynard könyve, és a történet szinte azonnal drámai fordulatot vesz. Egy pokolian forró nyár végi napon, nem sokkal az amerikai munka ünnepe előtt (ott ezt szeptember első hétfőjén ünneplik háromnaposra nyúló hétvégével) Henrynek sikerül begubózott édesanyját előrángatnia egy nagybevásárlás erejéig. A szupermarketben nézelődő fiúhoz pedig odalép egy vérző, láthatóan nem túlzottan jó állapotban lévő férfi, és segítséget kér. Az ismeretlen Frank Chambersként mutatkozik be, és nem sokkal később az is kiderül, hogy emberölésért ítélték el, és épp most szökött meg a rabkórházból, ahol nem sokkal korábban vakbélműtéten esett át. Chambers udvariasan megkéri Adele-t, hadd húzza meg magát náluk addig, ameddig nagy erőkkel keresik a környéken, az asszony pedig, akit a depressziójából szinte csak az tud kihúzni, hogy másokon segíthet, igent mond. A különös hármas elindul hazafelé.

Jelenet az Oscar-díjas Kate Winslet és az Oscar-jelölt Josh Brolin főszereplésével készült filmből

Jelenet az Oscar-díjas Kate Winslet és az Oscar-jelölt Josh Brolin főszereplésével készült filmből

Henry számára furcsa néhány nap kezdődik. Újdonsült ismerősük és az édesanyja, a furcsa, félig-meddig túszejtő és fogva tartott viszony ellenére szinte azonnal egymásba szeretnek. A Stockholm-szindróma, azaz a túszejtő iránt megértést, szeretetet érző túsz esete is felsejlik itt, de a szituáció valódi érzelmekkel telítődik. Henry pedig mégiscsak egy apafigurát kap Frank személyében. Szemben az új családot alapító, vér szerinti apjával, akinek nyűg a fiával foglalkozni, Frank jó pótapának bizonyul. Azonnal megszeretteti vele a baseballt, megtanítja pitét sütni, autókereket cserélni és még ezer másra, miközben nagyjából helyre teszi a saját énjét még csak kereső kissrác önbecsülését is. A lelke mélyén még mindig szorongó, bizonytalan kamasz ugyanakkor egy idő után féltékeny lesz az édesanyja szívét rabul ejtő férfira, és rettegését tovább fokozza egy elcsípett beszélgetésfoszlány, melyből kiderül, Adele és Frank Kanadába készülnek menekülni. Henry attól tart, itt akarják hagyni. Ráadásul életében először megismerkedik egy lánnyal is, s ez aztán végképp megbonyolítja az eseményeket.

Henryről eszünkbe juthat Holden Caulfield is Salinger Zabhegyezőjéből. A kamaszfiú szemén keresztül láttatott, de a harmincas éveinek elején járó Henry által elmesélt történet a fejlődésregények klasszikus hagyományait követi. A Frank társaságában töltött, részletesen elbeszélt hat nap ugyanis a felnőtt Henry saját bevallása szerint élete legmeghatározóbb időszaka volt, és gyökeresen befolyásolta a lassan felnövő fiú további életpályáját.

A magával ragadó történet, ami Amerikában 2009-ben jelent meg, természetesen Hollywoodot sem hagyta hidegen: a tengerentúlon először karácsonykor bemutatott mozifilm az előzetesek alapján kiváló adaptáció. A végeredmény legalább annyira hatásos, mint a regény egyszerre drámai, egyszerre megindító végkifejlete. (Fordította: Gyuris Norbert.)

A könyvvel azonos című film rendezője egyébként a fiatal, mindössze harminchat éves, de máris több, nagy költségvetésű mozival büszkélkedő Jason Reitman (a Juno, a Köszönjük, hogy rágyújtott!, illetve Walter Kirn Egek ura című regényének Oscar-díjra jelölt adaptációja fűződik a nevéhez). A felnőtt Henryt a többek közt A nagy Gatsbyből ismert Tobey Maguire alakítja, míg Frank szerepét Josh Brolin (Nem vénnek való vidék, Amerikai gengszter), az édesanyjáét pedig Kate Winslet (Egy makulátlan elme örök ragyogása, Titanic) kapta.

Az írás az Alexandra Könyvjelző 2013/12. számá­ban megjelent cikk szerkesztett változata

Joyce Maynard (Fotó: Sebastien Micke)

Joyce Maynard (Fotó: Sebastien Micke)

Joyce Maynard: Nyárutó
Alexandra Kiadó, 2013
232 oldal, 2999 Ft
ISBN 978 963 357 1705

* * *  * * *

Salinger nyomában

Joyce Maynard nevével kapcsolatban nem véletlenül merült fel J. D. Salinger neve, hiszen az 1953 novemberében született írónő egészen fiatal, még épp tizenéves volt, amikor rövid, de annál viharosabb viszonyt ápolt a Zabhegyező pár éve elhunyt, kultikus szerzőjével.

A már-már legendába forduló történet, amelyről Maynard a magyarul is megjelent Otthon a világban (At Home In The World, 1998) című önéletrajzi kötetében vall, valahol úgy kezdődött, hogy a mindössze tizennyolc éves fiatal lány, aki akkoriban a Yale egyetem elsőéves hallgatója volt, a New York Times hasábjain egy kiválóan sikerült cikkben írta meg, milyen érzés 1972-ben amerikai tinédzsernek lenni. Az írás olyan jól sikerült, hogy nemcsak a nagyközönség, és persze az akkortájt csúcsra járatott, folyton új üdvöskéket kereső amerikai tömegmédia figyelt fel Maynardra, de Salinger is. Először levelezni kezdtek, majd Maynard otthagyta az egyetemet, hogy egy évig együtt éljen az akkoriban már teljesen magába fordult, ötvenes éveiben járó, mogorva írólegendával.

A kapcsolat megszakadása után Maynard csak nehezen talált magára. Ám végül sikeres nő lett: éveken át dolgozott első, nagyobb sikerét adó munkahelyén, a New York Timesnál, valamint tíznél több könyvet is írt. Ezek közül a Majd megdöglik érte (To Die For) című, 1992-ben megjelent regényéből sikeres film is készült Nicole Kidman és Matt Dillon főszereplésével, Gus Van Sant (Otthonom, Idaho, Good Will Hunting) rendezésében. A háromgyermekes Joyce Maynard – akinek egyik fia, Wilson Bethel amerikai sorozatszínész – manapság a kaliforniai Mill Walley-ben él, és változatlanul alkot. (Legutóbbi könyve idén augusztusban jelent meg Amerikában After Her címmel), emellett kreatív írókurzusokat is tart. Jól tudja, mit is tanít.