Messziről indult. A becsvágya tette alkalmassá arra, hogy nagy ívű pályát fusson be. Akik felnőttként élték meg a rendszerváltást, ismerik Horn Gyula nevét. Tudják, hogy Magyarország külügyminisztere, majd miniszterelnöke volt. Tudják, hogy fontos szerepet játszott abban, hogy 1989 szeptemberében a magyar kormány kiengedte Nyugat-Németországba a Magyarországra menekült keletnémetek tízezreit. Személyiségét és fiatalkori tetteit ellentmondásosan ítéli meg az a közvélemény, amely csak a hírmorzsákat rakja össze.
Pünkösti Árpád könyve pró és kontra vélemények felsorakoztatásával mutatja be azt a politikust, akinek élete példa arra, hogy az értelmes ember a maga sorsát származása, társadalmi indíttatása ellenében is irányíthatja.
Akik közelebbről ismerik, állítják: politikusnak született. Elszánt volt, szívós, tájékozott, csavaros észjárású, ütésálló, jó csapatépítő, és merészelt nemet mondani.
Nagy sakkjátékos volt a szó valódi és átvitt értelmében. A józan meggondolásokra alapozva makacsul és következetesen hozta meg a döntéseit, de hogy közben volt-e magánélete, csak sejteni lehetett. Emberi vívódásairól, családjáról, feleségéről, lányáról, fiáról, unokájáról, akivel szívesen sakkozott, még ennyit sem. Ez a könyv többet és mást mutat meg arról az emberről, politikusról, aki kitörölhetetlenül beírta magát a magyar történelembe.
Pünkösti Árpád: A Horn – Angyalföldtől a pártelnökségig, 1932–1990
Kossuth Kiadó, 2013
304 oldal
ISBN 978 963 097 5025
Olvass bele 
Posted on 2013.03.23. Szerző: olvassbele
0