A zongora második arca | Ránki Dezső a Pannon Filharmonikusokkal a Müpában

BJI

A pécsi Pannon Filharmonikusok budapesti bérlet­sorozatának előző, a Művészetek Palotájában rendezett hangversenyei nagy sikert arattak, a helyek igen jelentős része kelt el bérletben. A zongora négy arca című, öt koncertből álló sorozat márciusi előadásán ismét Bogányi Tibor vezényel, a szólista az egyik legnépszerűbb hazai pianista, az elmélyült, legapróbb részleteiben kidolgozott produkcióiról is ismert Ránki Dezső zongoraművész.

A március 8-i hangverseny műsorán Mozart c-moll zongoraversenye (K. 491) és Mahler IX. szimfóniája hangzik el.

*

Mintha a zenetörténet ellentétes pólusai volnának, jin és jang: az örökifjú Mozart, s a fiatalon is elmélyült öregnek tűnő Mahler. Zenei világuk azonban közelebb áll egymáshoz, mint elsőre gondolnánk, és nem csak a mindkettejük számára meghatározó bécsi kultúra miatt. Ugyanaz a tisztaság, ugyanaz az univerzális igény, ugyanaz a nem e világi hangvétel jellemzi mindkettejük zenéjét.

Gustav Mahler szimfóniáiban jellegzetesen klasszikus formákat megbontó esemény az énekhang alkalmazása. 8. (Ezrek) szimfóniáját követően a zenetörténetben zord jóslatú 9. szimfónia helyett Dal a Földről címmel látta el addigi szimfóniáihoz hasonló új művét. „Valódi” 9. szimfóniája nem feszegeti a műfaj határait: tradi­cio­nálisan 4 tételes, tisztán hangszeres alkotás.

A szimfónia kényelmes menetű Andante tétellel indul, amely csak helyenként gyorsul fel, a mondanivaló belső sodrásától hajtva. A szimfónia-nyitó tételek hagyo­má­nyos drámaisága helyett inkább lírai jellegű, amelyben a dallamok kibontását a hegedűkre bízta a zeneszerző. A klasszikus szimfónia mozgalmas, feszes ritmusú scherzo-tétele helyén Mahler stilizált Ländler táncot alkalmaz, amelynek kedélyes-érzelmes hangu­lata az osztrák nép és táj életét tükrözi. A harmadik tétel gyors rondójának a zeneszerző a Burleszk címet adta. Ez a nagyszabású, bővérű és lendületes darab tulajdonképpen zárótételnek illenék be. A formabontó IX. szimfónia lassú tétellel fejeződik be. Az Adagio terjedelmes indításánál csak vonóskart alkalmaz a zeneszerző, fokozatosan vonva be a muzsikálásba az együttes többi hangszerét. (Pándi Mariann Hangversenykalauza nyomán.)

A kompozíció Mahler utolsó szimfóniája, a sorsot tehát nem sikerült kicseleznie…

A legendás Mozart-karmesterként ismert Mahler zeneszerzőként is rengeteget „tanult” elődjétől: utolsó befejezett szimfóniája, a Kilencedik drámai epizódjaiban ugyanaz a „Don Giovanni-hang” érzékelhető, ami Mozart c-moll zongoraversenyének saroktételeit is áthatja, de a két mű lassú tételeinek rendíthetetlen nyugalmában és áradó dallamosságában is sok a közös vonás.

Wolfgang Amadeus Mozart c-moll (K. 491) zongora­versenye közvetlenül a Figaro házassága című operája előtt készült. A mű az ismertebb Mozart zongora­ver­se­nyek közé tartozik, hangversenyen viszonylag gyak­ran hallható darab. Szenvedélyes, sötét tónusú alkotás, Mo­zart talán legtökéletesebb zongoraversenye, hang­sze­re­lés tekintetében pedig a legjobb.

Az indító Allegro tételt elejétől végig békétlen indulat és szubjektív hang jellemzi. A lassú tétel (Esz-dúr) dal­la­mossága kiegyensúlyozott hangulatot, megbékélést ígér. A tétel rondó formájú, a rondótémát a zongora intonálja. A záró Allegretto tétel mozgalmas variáció­sorozat, de a meg­jelölés ellenére nem igazán vidám zene, legfeljebb a rö­vid C-dúr változat idejére enyhül vészterhes komorsága.

A hangverseny műsora:

Mozart: c-moll zongoraverseny K. 491
Mahler: IX. szimfónia

Vezényel: Bogányi Tibor
Szólista: Ránki Dezső – zongora

Helyszín: Művészetek Palotája (1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.), Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem; 2013. március 8., péntek 19.30

A jegyek nagy része bérletben elkelt, de érdemes néhány utolsó jegyért még próbál­kozni, akár a koncert előtt is.

*

A következő, áprilisi koncerten Fazil Say játssza Ravel G-dúr zongoraversenyét, a májusi évadzárón Frankl Péter adja elő Schumann a-moll zongoraversenyét. Az évadzáró koncert külön­legessége, hogy a Pannon Filharmonikusok állandó karmestere, Vass András írta át nagy­zene­karra Schubert vonósnégyesét.