Stian Hole: Garmann nyara (részletek)

Posted on 2012. június 26. kedd Szerző:

0


Garmann és a papa a lépcsőn ül

Garmann és a papa a lépcsőn ülve ribizliszörpöt iszogat. A kisfiú megkérdezi: „Te aggódsz valami miatt?” A papa sokat van távol. Szinte minden este a zenekari árokban ül a színházban, és hegedül. Néha Garmann is elmehet a színházba, de akkor sem látja a papát ott lent a sötétben, annak ellenére, hogy a papa ilyenkor egy párnára telepszik. Ha kitartóan néz, megesik néha, hogy megpillantja a hegedű ívét az árok széle mögött.

Holnap a papa turnéra utazik a zenekarral. Garmann látta, hogy a fekete szmoking és a hegedűtok már ki van készítve az előszobában. „Aggódom, amikor távol vagyok tőled és a mamától – feleli az apja, s nagyot sóhajt. – És mindig izgulok a koncertek előtt is. Képzeld, ha túl gyorsan játszom! Azt hiszem, olykor minden ember aggódik, izgul valami miatt.” „Még Hanna és Johanna is?” — kérdezi Garmann. „Igen, még Hanna és Johanna is” — válaszol a papa, majd az emeletre indul gyakorolni.

* * *

»Tulajdonképpen én is aggódom«

„Tulajdonképpen én is aggódom valami miatt. Nemsokára gurulós járókeretre lesz szükségem, ha járni akarok” – suttogja merengve Ruth néni.

„Hát akkor elkérheted a gördeszkámat” feleli Garmann, és már látja is maga előtt Ruth nénikéjét, amint teljes sebességgel száguld a gördeszkán lefelé a járdán. Ezen aztán Ruth néni is jót mulat.

Fordította: Vaskó Ildikó