Rózsa és Ibolya | A Budapest Bábszínház bemutatója

Posted on 2012. március 30. péntek Szerző:

1


A Föld és az Ég csap össze abban a históriában, amely méltó lenne akár Shakespeare tollára is. A valóságban gyökeredző és a képzelet sugallta birodalmak viaskodása közepette szökken virágjába az a szerelem, amelyért meg kell küzdenie az emberi világtól elszakított Rózsa királyfinak és a tündéri létben felserdülő Ibolya királykisasszonynak.

Rózsa és Ibolya - Budapest BábszínházA magyar népmesekincsben bukkan fel a történetük, amely megihlette Arany Jánost is, de fiát, Arany Lászlót is, a kései tollforgató-utódok közül Lakatos Menyhértet is. Mindezek nyomán született a Rózsa és Ibolya című bábjáték, amelyet április 5-én tűz műsorára a Budapest Bábszínház. Leginkább klasszikus költőnk stílusában szólal meg Gimesi Dóra kalandokon átívelő, gördülékenyen verselő adaptációja. Nemcsak a – Teszárek Csaba és Karádi Borbála alakította – szerelmesek jelennek meg színgazdagon, de Kovács Géza rendezése különös figyelemmel követi azokat a kapcsolatokat is, amelyek a királyi párokat jellemzik. Szülői mivoltukban is árnyalja a fiuktól megfosztott Rózsakirályt és Rózsakirálynét – Beratin Gábor és Juhász Ibolya, illetve Rusz Judit szereplésével –, nemkülönben érzékelteti egy házasság meghasonlását a – Pethő Gergő és Kovács Marianna által életre keltett – gyenge akaratú tündérkirály, Varjúháj és gonosz lelkű második feleségének, Ibolya mostohájának áldatlan viszonyában.
Mosolyt fakasztanak a gyarlóságok, nevetést azok a komikus karakterek, akik – Bercsényi Péter, Csajághy Béla, Kemény István jóvoltából – a főhősök körül jelennek meg. A jeles szereplőgárda ezúttal bizonyíthatja virtuozitását is a wayang technikájú, pálcás bábokkal, amelyek a hajdan volt lovagi kort és a sosem volt mesés időket egyaránt idézik Boráros Szilárd terve szerint.

A mívesen formált bábalakok csakúgy, mint természeti környezetük – burjánzó erdő, fojtogató repkény, komor horizont – és az architekturális eszközök – tört ablakív, templomi rózsaablak, oszlopcsarnok – sugallják azt a kettősséget, amelynek szorításában bontakozik ki a világszép mese. Lázár Zsigmond muzsikája szinte értelmezi az emberpróbáló kalandokat. Nem gügyögő játék a Rózsa és Ibolya. Teli érzelmekkel, költészettel, drámaisággal – kicsiknek és nagyobbaknak kedvére.

A zenés bábjátékot 5 éves kortól fölfelé mindenkinek ajánljuk.

Rózsa és Ibolya, Budapest Bábszínház (1062 Budapest Andrássy út 69.)

Bemutató: 2012. április 5.