Browsing All posts tagged under »operaház«

Halálok Velencében | Ponchielli: Gioconda / Opera

június 24, 2025 Írta:

0

D. Magyari Imre | Fogós/fogas kérdés számomra, hogy Victor Hugo tizennyolc drámája közül játszható-e ma bármelyik is lényeges változtatások, húzások és betoldások nélkül. Úgy gondolom, nemigen. Még A királyasszony lovagja – a Ruy Blas – sem. Pedig egykor Hugo volt a megtestesült avantgárd, Hernani című darabja 1830 februárjától negyvenötször ment a Comédie Française-ban, mindegyik alkalommal […]

A második közelítés | Wagner: Parsifal / Opera

május 8, 2025 Írta:

0

D. Magyari Imre | „Nagy a córesz Gráléknál” – így tudnám visszaadni Almási-Tóth András Parsifal-rendezésének sokkolóan és nyilván szándékosan deszakralizáló indítását. Nem a középkori legendák időtlen terében és idejében, nem egy „árnyas és sűrű” erdőben, és nem Monsalvat várában vagyunk. Hanem, mondjuk, egy 21. századi nagyvállalat – The Holy Grail Corporation, Titurel and Co. – […]

»Gonosz tudsz-e lenni?« | Verdi: Macbeth / Opera

március 28, 2025 Írta:

0

D. Magyari Imre | Végtelenül üdítő olyan gazembereket látni, akikben feltámad a bűntudat. Mert vannak ám olyanok is, akik a szót sem ismerik, nemhogy a jelentését, az pedig, hogy valaha is feltámad bennük, elképzelhetetlen. Bennük? Hisz ők nem csináltak semmi rosszat, sőt a legjobbat akarták! Szóval már ezért megérte elmennem az Operába. És egyébként is. […]

»Az ígéret főggye« ǀ Gershwin: Porgy és Bess / Operaház

február 9, 2025 Írta:

0

D. Magyari Imre | Ezt emlegetik sokat és sokan – például Bess az első felvonás végén (Leavin’ for the Promise’ Lan’) – a dalok, spirituálék szövegében, amiket tájszólásban írt Ira Gershwin, hogy minél hitelesebben mutassa be a mű középpontjába állított közösséget. Ehhez alkalmazkodtam én is rugalmasan, amikor igyekeztem találékonyan így fordítani a the Promise’ Lan’-t, […]

Reveláció! ǀ Wagner: A bolygó hollandi / Operaház

november 3, 2024 Írta:

0

D. Magyari Imre | Reveláció! Ebben a rendezésben Senta (Horti Lilla) nem ugrik a tengerbe és a Hollandi (Kálmándy Mihály) hajója nem süllyed el. Szikora János rendezőnek megesett a szíve rajtuk és megadta nekik a földi boldogság lehetőségét. A földöntúliét megadta Wagner is, utasítása szerint Senta ugrása és a hajó elsüllyedése, tehát a szerelmesek halála […]

Cav–Pag* | Mascagni: Parasztbecsület; Leoncavallo: Bajazzók

május 2, 2024 Írta:

0

D. Magyari Imre | Az Operában a Parasztbecsület legelején egy lóra megy fel a függöny. Ott legelészik a színpad közepén. Nem sokáig, mert még a fortissimo előtt gyengéden kivezetik; ki tudja, hogy hatnak az ilyen vad zenei effektusok egy négylábúra. Azon sincs időnk eltöprengeni, hogy ez vajon ugyanaz a ló-e, akit láttunk (látni fogunk) a Hunyadi […]

Andrássy út, ha végigmegyek rajtad én… | Morcsányi Elza: Végig az Andrássy úton

március 25, 2024 Írta:

0

H. Móra Éva | Igazán kitettek magukért könyvkiadóink a tavalyi Budapest-jubileum kapcsán: számos új vagy újra kiadott kötet jelent meg a témában. Még erre az évre is jutott: újabb, új hangvételű, új fókuszú kalauzt tarthatunk a kezünkben. A szerző, Morcsányi Elza többek között sétákat is vezet – ugye tudták, hogy a fővárosban (és több vidéki […]

Hármas, hetes, ász ǀ Csajkovszkij: Pikk dáma / Operaház

február 26, 2024 Írta:

1

D. Magyari Imre ǀ Mélyen megértem Csajkovszkijt, hogy tetszett neki Puskin 1834-ben megjelent, visszafogottan misztikus novellája. Nemcsak neki tetszett egyébként, hanem sokaknak, sőt divat lett a kártyaszobákban a címben említett lapokra tenni. Remekmű a maga nemében, bár ha csak ezt olvastuk a szerzőtől, nem feltétlenül jut eszünkbe, hogy világirodalmi rangú alkotó. De mi itt Magyarországon […]

Közegváltás ǀ Dvořák: Ruszalka / Operaház

február 6, 2024 Írta:

0

D. Magyari Imre | Ünnepi este volt a Ruszalka előadása, melyet a Szláv szezon keretében mutattak be az Operaházban január 27-én. Részben azért, mert gyönyörű zene, elgondolkodtató mű, amit – két vendégjátéktól eltekintve – soha nem játszottak az épületben: a magyarországi ősbemutatóra is csak 2009-ben került sor Debrecenben, Novák Eszter rendezésében. Részben pedig azért, mert ihletett […]

Látta-e már Budapestet éjjel-nappal… | Tittel Kinga: Mesélő Budapest

augusztus 13, 2023 Írta:

0

H. Móra Éva |  Nem véletlen, hogy ez a lenyűgözően gazdag városkalauz hét év alatt nyolc kiadást ért meg! S persze mindig újítva, bővítve, ahogy fővárosunk is állandóan változik – s ahogy az egykori gyermekeknek írt könyvre egyre több felnőtt igény is mutatkozik. Először Tittel Kinga kötetének tipográfiai sokszínűsége tűnik fel: színes oldalak teszik vonzóvá […]

Tu es le diable! / Az ördög maga vagy! ǀ Bizet: Carmen / Opera

február 28, 2023 Írta:

0

D. Magyari Imre | Ha egy magányos telefonfülke áll egy tér és a tizenkilencedik század közepén, az óhatatlanul jelent valamit. Leginkább azt, hogy nem is a tizenkilencedik század közepén vagyunk. És valóban nem: olvasom az opera.hu-n, hogy a katalán rendező, Calixto Bieito, aki egyébként „az operarendezés Tarantinója” (míg ellenben Tarantino bizonyára a filmrendezés Bieitója), a […]

Kérem, vigyázzanak, az ajtók nyitódnak! ǀ Bartók Béla–Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára / Opera

február 22, 2023 Írta:

0

D. Magyari Imre ǀ Egy tetőtéri műteremlakásban vagyunk. A herceg (Bretz Gábor) kisgatyában és trikóban van, Judit (Vörös Szilvia) pizsiben. Nem most érkeznek: most ébrednek, kortyolgatják a reggeli kávéjukat. A férfi később felvesz egy farmert meg egy pólót, dolgozna, de Judit, aki pizsiben marad, makacsul nyaggatja a kérdéseivel. A kékszakállú, akinek nincs is szakálla, festő. […]

Álarcok, jelmezek, sok pezsgő ǀ ifjabb Johann Strauss: A denevér

január 7, 2023 Írta:

1

D. Magyari Imre ǀ Mi tagadás, egy hosszadalmas orvosi kezelés után határozottan vágytam arra, hogy elmenjek A denevér előadására és elandalítsanak a felcsendülő dallamok. Ilyesféle élethelyzetben az ember megbocsátóbb; emlékszem, amikor egyetemi éveim után vidékre mentem tanítani, nem volt olyan budapesti színházi előadás, ami nekem ne tetszett volna. De úgy látszik, azóta szigorúbb lettem. Ha […]

Nagyon is élő múzeum | Puccini: Bohémélet / Operaház

december 6, 2022 Írta:

0

D. Magyari Imre | Nagyon kellemes meglepetést okozott azt olvasnom az Operaház honlapján, hogy a Bohéméletet Nádasdy Kálmán rendezésében, Oláh Gusztáv díszleteiben, Márk Tivadar jelmezeiben játsszák, azt látjuk tehát, amit az 1937-es májusi bemutató nézői láthattak, s ami időben közelebb volt a mű 1896-os torinói ősbemutatójához (amin már a huszonéves Toscanini vezényelt), mint napjainkhoz. És […]

Fel Flandriába! | Verdi: Don Carlos / Operaház

augusztus 13, 2022 Írta:

0

D. Magyari Imre | Frank Hilbrich rendező kiemeli a művet a cselekmény saját teréből és idejéből, a spanyol 16. század második feléből, s ebben támogatja, hogy a művet egyetlen díszletben játszatja, de a hatáshoz hozzájárulnak a stilizált, vörös-fekete-fehér árnyalatú jelmezek is. (Az írás csak részben foglalkozik az előadással, inkább a szövegkönyvre koncentrál.) A felfelé, valahová […]

»Olyan furcsa mindez itt« | Mozart: Figaro lakodalma / Opera

június 28, 2022 Írta:

0

D. Magyari Imre | Mi tagadás, nem kis megilletődöttséggel léptem 2022 nyarának elején az Operaház újra megnyitott gyönyörű épületébe. (Csaknem négy és fél évig tartott a felújítás, most ahhoz is hozzányúltak, amihez 1984-ben nem.) Ismeretségünk régi keletű, hogy csak a gyerekdarabokat említsem: Diótörő! vagy A Nibelung gyűrűje! (csak vicceltem…) – bensőségesnek is nevezhetném, ha nem […]

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.