kistibi | Takarító férfi. Így, határozott névelő nélkül. Hiányt éreztet – és nem csak a névelő hiányát. Konkrét személy vagy típus? Érdemes (mint hetven éve) ma ismét a tipikusságról regényt írni? Nagyjából a regény felénél sikerült elérkeznem saját magyarázatomig. Nem típus ez, hanem világlátás. Hogyan látja a világot egy olyan ember, aki majdnem egész életét […]
március 8, 2017 Írta: olvassbele.com
Jeges-Varga Ferenc | „Bal felől megnyílt a fasor. Életem egyik fontos elágazásához közeledtem” – kezdi Kun Árpád kissé hatásvadász felütéssel a Megint hazavárunk című regényét. Habár az elbeszélő itt elsősorban a járművezetési vizsgáján megoldandó feladatra koncentrál, e nyitány egyértelműen utal arra a sokkalta jelentősebb változásra is, amellyel a regény főszereplője, bizonyos Kun Árpád néz szembe, […]
december 23, 2013 Írta: olvassbele
Meghaltak sorban nagyapám, apám, anyám. Mindhárom ember, akihez egyáltalán valami közöm volt. A haláluk kellett hozzá, hogy újrakezdődjön az életem, és elutazzam Beninből. Akkoriban húsz éve dolgoztam már a cotonou-i francia kórházban mint segédápoló, egy ideje pedig munkaidő után és hétvégente segítettem a Norvég Evangélikus Egyház misszionáriusainak, akik másfél évvel korábban menekültek át a polgárháború […]
december 23, 2013 Írta: olvassbele
Bodó Viktória Booklány | A drága L. (…) azt mondta, hogy soha nem volt olyan honvágya, mint amikor ezt a könyvet olvasta. Talán igaza is volt, bár nem feltétlenül a honvágy az, amit Booklány érzett olvasás közben. Inkább körüllengte egy nagyon különös hangulat a szobát. Az az atmoszféra, amit utoljára Verghese teremtett meg a Könnyek […]
szeptember 12, 2022 Írta: olvassbele.com
0