A náci first lady | Nora Bossong: Magda 

Toronyi Attila | 

A kortárs német fikciós (de nemcsak a német – és nemcsak a fikciós) irodalom előszeretettel tematizálja mostanában a nemzeti szocializmus időszakát. Általában valamilyen aktualitás indokolja a témaválasztást. Korábban főként a 47-es írócsoport szerzői – Heinrich Böll, Siegfried Lenz, Günter Grass és társaik – elemezték tüzetesen a 20. század legsötétebb esztendeit; elsősorban a szembenézés, a múlt feldolgozásának szándékával.

De miért számíthat napjainkban a weimari köztársaság és az azt követő tucatnyi év komoly érdeklődésre? Talán nem erőltetett a párhuzam, hogy e sötét esztendők „népszerűsége” összefügg a mostani politikai történésekkel. A német társadalom egy része jelenleg közönyösen vagy csupán mérsékelt érdeklődéssel szemléli az Alternatíva Németországért (AfD) nevű, szélsőjobboldali párt előretörését. Hamburgtól Drezdáig és Münchentől Berlinig sokasodnak a gazdasági bajok, inog a kancellár széke; a német társadalom minden korábbinál megosztottabb. Az ilyen viszonyok kedveznek a populizmusnak, a szélsőséges mozgalmaknak és nézeteik gyors térnyerésének. Egyesek rémeket (?) látnak, farkast kiáltanak: Weimar – így mondják – „benne van a levegőben”.

Nora Bossong könyvét akár történelmi regénynek is nevezhetjük. Annak az alacsony sorból származó nőnek az életútját követi nyomon, aki Joseph Goebbels propagandaminiszter felesége lesz. De ki is ez a Magda, aki – mielőtt Goebbelsszel az anyakönyvvezető elé állt (Hitler volt az esküvői tanújuk) – négy különböző vezetéknevet viselt? Először a leányanyáét, aki szülte, aztán zsidó nevelőapjáét; majd vér szerinti apja, illetve utána első férje, az iparmágnás Quandt nevét vette fel.

A regény csak elnagyoltan érinti a tőkés Quandt-család történetét, de lényeges tudnivaló: a klán alaposan megszedte magát a nemzetiszocializmus érájában. Részben a zsidó vagyonok elkonfiskálása, részben a lágerlakók kényszerfoglalkoztatása révén. (Egyébként ma a Quandtok kezében van az egész BMW-tröszt, és a család dobogós helyet foglal el a leggazdagabbak németek között.)

Nora Bossong művének eredeti címe nem Magda volt, hanem Berlin egyik berlini közterének neve: Reichskanzlerplatz, vagyis Birodalmi kancellár tér. (E cím a német olvasóban lényegesen többet idéz fel, amit nálunk csak hosszabb magyarázat tudna érthetővé tenni.) A nácik hatalomra jutása után (mondhatnám: természetesen) ez Adolf Hitler tér lesz, a hatvanas évek óta viszont az NSZK első köztársasági elnökének, Theodor Heussnak a nevét viseli. Azért sem lényegtelen az utalás a magyar kiadás eltérő címére, hogy tisztában legyünk a szerző eredeti szándékával. Bár a regényben kétségkívül sok szó esik Magda Goebbelsről, Nora Bossong történetének mégsem ő az első számú hőse, hanem Hans Kesselbach, aki egy ideig Magda Quandt szeretője volt.

Az elbeszélő egyes szám első személyben meséli el a sztorit: a fiatal fiú, a későbbi joghallgató, majd közalkalmazott szemszögéből, aki ráadásul egyértelműen (vagy főként) a fiúkhoz vonzódik. Hans Kesselbach iskolás éveiben belehabarodott osztálytársába Hellmutba, Günther Quandt első házasságából származó fiába. Így ismeri meg a magánál csupán hét évvel idősebb mostohaanyát, Magdát, akit legalább olyan vonzónak talál. Hansra egyébként fütyül Hellmut, aki szintén a fiatal mostohaanyától jön lázba, de ez a keresztül-kasul kapcsolat nem tart sokáig, mert Hellmut megbetegszik és meghal.

Aztán valamiféle történelmi képeskönyv illusztrációit kapjuk a húszas évekből a következő évtizedbe hajló időszak színes, dekadens és politikai fordulatokban bővelkedő hétköznapjairól. Hans időközben megkezdi egyetemi tanulmányait, megmártózik a homoszexuális szubkultúrában, de összefut Magdával is, akivel egy garniszállóban végre lefekszik, bár ez csak úgy sikerül neki, hogy közben más fiúkra gondol. Ám ez csak a kezdete hosszabb kapcsolatuknak.

• Olvass bele!

Magda hűtlensége lelepleződik Quandt előtt, válópert indít, ám a nő igen komoly vagyont követel lelépésként. Kiharcol magának többek között egy fényűző lakást a magas presztízsű Reichskanzlerplatzon (íme az eredeti cím), ahol egymást követik az összejövetelek, pezseg a társasági élet. Megfordul itt Hitler is, Magda pedig megismerkedik több náci vezetővel, Berlin akkori gauleiterével (körzetvezető), a későbbi férjével – és egyre inkább áthatja a nemzetiszocialisták eszmeisége. Amikor 1931 decemberében összeházasodnak, már a párt tagja és lelkes aktivistája.

Közbevetés a korábbi évekről: Hitler szemében Magda Quandt a first lady, számára ő az első számú nő és anya, akiről példát kellene vennie az összes – lehetőleg szőke és persze árja – lánynak, asszonynak. (Mielőtt Goebbels elvette volna feleségül, a rossz nyelvek szerint mindketten boldogították, aztán a későbbi Führer nagyvonalúan átengedte Josephnek.)

A férjből időközben propagandaminiszter lett, az átmeneti szerető Hansból pedig a külügyminisztérium munkatársa. Hamarosan színre lép Goebbels szeretője, a gyönyörű cseh színésznő, Lída Baarová. (Szépsége megítélhető az interneten található képei alapján.) A propagandaminiszter annyira belebolondul, hogy legszívesebben otthagyná érte megunt feleségét. Hitler utasítására azonban marad, nem hagyhatja el a first ladyt, az árja asszonyok zászlóvivőjét, aki állami fogadásokon, bálokon a harmadik birodalmat reprezentálja – a filmhíradókban gyakran a Führerrel az oldalán.

Egy újabb időugrással Hans sorsát követhetjük nyomon, aki 1943-ban már Olaszországban él diplomataként. Magdát legfeljebb a moziban látja, de leveleznek egymással. Így értesül arról, hogy az asszony nevelőapját, a zsidó Richard Friedländert a buchenwaldi koncentrációs táborba hurcolták, ott is halt meg. Közben Hans – a munkahelyi előmenetele érdekében – „rendezi családi viszonyait”, vagyis eljegyzi egyik nőismerősét, és amikor a berlini külügyminisztérium erről értesül, áthelyezik a svájci konzulátusra.

Hans 1944-ben még meglátogatja Magda Goebbelst, akit egy drezdai kórházban ápolnak az arcoperációja után. Nem sokkal később hajtják végre a főhadiszálláson a Führer elleni merényletet; de Hitler sértetlen marad. Az őszülő asszonyt (aki persze szőkére festeti a haját) mégis nagyon megviseli a hír. Telefonon biztosítja a náci vezért örök hűségéről, és szándékáról, hogy kész meghalni érte.

Ami ezek után következik, már történelem, Nora Bossong is valószínűleg ezért fogta rövidre. A német olvasó (de a valamennyire is tájékozott európai is) már tudja, mi következett be Magda Goebbels és férje öngyilkossága előtt, 1945. május 1-jén. Hat gyermekét az anya (mindegyikük neve H-val kezdődik, mint Hitleré), vagyis Helgát, Hildegardot, Helmutot, Hedwiget, Holdinét und Heidrunt megmérgezte vagy megmérgeztette.

Nem tisztázott – olvasható a rövid utószóban –, hogy Magda „sajátkezűleg öli-e meg az alvó gyerekeket ciánkálival, vagy Ludwig Stumpfegger orvos teszi meg helyette”. Ugyaninnen azt is megtudhatjuk, hogy Magda Quandt szeretőjét a valóságban másként hívták. Vagy mégsem? „Talán tényleg Hans Kesselbachnak hívták, és pont olyan volt, mint amilyennek leírtam.”

Nora Bossong könyvét a szemléletmódja miatt joggal hasonlítják a kritikusai Daniel Kehlmann Mozgókép című regényéhez. Akárcsak pályatársának, neki is sikerült a lektűr kategóriájába szorult történelmi regényt visszaemelni a magas gondolati értékű irodalom formavilágába. Emberi sorsokon keresztül tart tükröt a múltnak – annak a korszaknak, amelyben egy ingatag demokrácia előbb csupán foszladozni kezd, majd megágyaz a világkatasztrófát előidéző barbár rendszernek.

Időszerűsége okán, stiláris gyengeségei ellenére érdemes elolvasni a Magda-történetet, hogy még többet tudjunk meg a züllött húszas évekről, illetve a sötét náci korszakról.

Nora Bossong: Magda
Fordította: Dobosi Beáta
Open Books Kiadó, Budapest, 2026
312 oldal, teljes bolti ár 5999 Ft,
online ár a kiadónál 5400 Ft
ISBN 978 963 572 5045

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

1919, Németország. A tizenhárom éves Hans reménytelenül szerelmes osztálytársába, Hellmutba, ám érzéseit titkolnia kell. Egy váratlan tragédia végül örökre elszakítja a fiútól, aminek fájdalma végigkíséri az életét. Amikor évekkel később, immár felnőttként újra találkozik Hellmut fiatal és vonzó mostohaanyjával, a boldogtalan házasságban vergődő Magdával, vigaszt és menedéket keresve viszonyt kezd vele. Kapcsolatuknak azonban hamar véget vet Magda megismerkedése Joseph Goebbelsszel. A nő belép a náci pártba, majd a propagandaminiszter feleségeként fontos közszereplővé válik, miközben Hans életét egyre inkább a bizonytalanság és az árnyékként leselkedő veszély uralja.
A lírai hangvételű regény húsz éven át követi egy viharos és kiélezett történelmi korban két ember sorsának alakulását, akik az események sodrában más-más módon válnak bűnössé – önmagukkal szemben is. Megragadható-e a pillanat, amikor eltorzulnak a szándékaink? És vajon hűek maradhatunk-e önmagunkhoz egy erőszakos, elnyomó rendszer szorításában?