Páva utca 30. | Krasztev Péter (szerk.): Roma hősök II.

D. Magyari Imre |

A címbeli cím valóságos: ezen található, 2022 decembere óta a Független Színház Magyarország, vagyis a Balogh Rodrigó alapította cigány színház. Azért emeltem ki, hogy minél többen odataláljanak; érdemes.

Hogy miért nem Cigány Színház a neve, érteni vélem: gondolom, azért, hogy az elnevezés ne legyen semmilyen értelemben leszűkítő. Azt is sejtem, hogy miért nem mondjuk Hegyi Aranka Színháznak hívják: a színháztörténészeken kívül már rég senki sem tudja, hogy 1855 és 1906 között élt egy ilyen nevű operettprimadonna, aki A denevér Adélja, A cigánybáró Szaffija mellett Offenbach operájának, a Hoffmann meséinek hármas (!) főszerepét is eljátszotta. Az 1875-ben megnyílt Népszínház – a későbbi Nemzeti – sztárja volt hosszú éveken át. Cigánynak született, apja prímás volt, akinek halála után Sárközi Ferenc nevelte. Persze, hiába lett sztár a maga korában, elfelejtették. A színészeket, bármily meglepő is első hallásra, hamar elfelejtik, a mai kamaszoknak már Darvas Iván, Latinovits Zoltán, Gobbi Hilda, Ruttkai Éva neve is ismeretlen. Blaha Lujzáról és Jászai Mariról azért tudunk, ha tudunk, mert terek. Szóval a Hegyi Aranka Színház elnevezés sem ideális. De, mi tagadás, szerintem a Független Színház Magyarország sem. Egyrészt a független színház elnevezés foglalt, másrészt itt mégiscsak cigány színészek játszanak cigányokról szóló, többségükben cigányok által írt műveket…

Más kifogásom aztán nincs is.

Balogh Rodrigó rengeteg energiával és nagy elhivatottsággal végzi, amit feladatául ismert fel, s amiről így vall a Roma hősök első, 2019-ben megjelent kötetének előszavában: „Színiiskolás koromban [a kilencvenes évek végén. DMI] nagyon kerestem cigány drámákat, illetve olyan műveket, melyekben az identitásom értékként, pozitív tartalommal jelent volna meg. Roma alkotók drámáit egyáltalán nem találtam. És amit a többségi drámairodalmakban és színházban találtam magunkról, az sem volt szívderítő. … El kellett kezdenem megformálni a valóságból ismert, számomra hiteles hősöket. Szerencsés vagyok, mert hamar rátaláltam azokra a nem cigány munkatársaimra, akik ebben mérhetetlenül sokat segítettek.”

Megszervezték például a Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztiválokat – az első kettőnek még, 2017-ben és 2018-ban Nemzetközi Storytelling Fesztivál volt a neve. Ha jól számolom, hetet tartottak eddig, s a sorozat remélhetőleg folytatódik. A legelsőről írta Szemerédi Fanni a revizoronline-on: „Ami összeköti a négy szöveget …, az, hogy szerzői példaértékű hétköznapi hősök, akik kiálltak és felemelték a szavukat.” Ami, tudjuk, nem könnyű.

• Olvass bele!

És Balogh Rodrigó kitalálta a drámaköteteket is, a Roma hősöket: az első monodrámákat tartalmaz, köztük Farkas Franciska színésznőét, Levél Brad Pittnek címmel, a második többszereplős műveket. Szerkesztője Krasztev Péter, a Bevezető írója pedig Herczog Noémi, az egyik leghozzáértőbb és legérzékenyebb színikritikus. Balogh Rodrigónak ma is megvannak a segítői.

Különösen a második dráma (Európai család) keletkezése érdekes: akkor született, 2020-ban, amikor a koronavírus miatt számos korlátozást vezettek be Európában. Az alkotók – köztük Illés Márton, Lakatos Lucia és Szegedi Tamás András, a Független Színház munkatársai – jórészt online tartották egymással a kapcsolatot, s ahogy ők, úgy a mű szereplői is különböző országokban élnek, de egy cigány család tagjai, szülők és gyerekek. A jelenetek mindegyike egy-egy videochat. Ilyen se volt még… A szöveg végső változatát Richard R. O’Neill öntötte formába (fordítója Kondi Viktória), akit a monodráma-összeállításból ismerhetünk.

A két könyvből az derül ki, meglepő módon, hogy cigánynak lenni nem könnyű. Persze, embernek lenni sem az. De cigánynak lenni, gyerekkortól érezni az olykor életveszélyessé váló kiközösítést, a kihasználni, manipulálni akarást, netán a közösség visszahúzó erejét, értetlenségét, különösen nehéz.

A négyszerzős Ki ölte meg Szomna Grancsát? (fordította Király Kinga Júlia) a visszahúzó erőről szól. A fiatal Szomna Grancsa a Romániában, Erdélyben élő gábor cigányok közösségéhez tartozott. Tanulni szeretett volna, el is kezdte, de gimnáziumba járni már nem engedte az apja: férjhez kellett mennie. Felakasztotta magát. Most mindenki hárítja a felelősséget, a szülei is, a média pedig szenzációt szimatolva élőben közvetíti a temetést. A mű mögött felsejlik a japán Akutagava Rjúnoszuke A bozótmélyben című novellája, de gondolhatunk Kosztolányi Édes Annájára is: az önigazolás vágya bárhol a világon el tudja homályosítani a tisztánlátást, már ha egyáltalán akar valaki tisztán látni.

Balogh Rodrigó sétálós, interaktív, és gulyásevéssel a Gellérthegy oldalában többször is előadott Falunapja, ami a kötet végére került, szintén azt példázza, hogy a tisztánlátás ritka erény. Láposon vagyunk, egy főleg (vagy csak?) cigányok lakta magyarországi zsákfaluban. Mara, az uzsorás, meg van győződve arról, hogy ő jó, hisz lám, segít az embereknek. Kamatos Jóskát, a börtönből most szabadult nagy riválist, persze el kell intézni, a polgármesterrel meg a rendőrrel muszáj bratyizni, és a pénzt is a szokásosnál kicsit magasabb kamatra kell kölcsönözni, különben nem tudná a fiát, Gerit segíteni – és nem érti, hogy az miért hagyja ott őt is, a falut is. Ebben a darabban megcsillan a humor, fő a gulyás, de ettől még nagyon szomorú.

Igor Krikunov A vajda (Krasztev Péter) és Iovan Nikolić–Ruždija Russo Sejdović (Kenyeres-Gyulassy Kinga) Koszovó Mon Amour című drámáinak megértéséhez a történelemnek azokat a riasztó bugyrait kellene ismernünk, amikről szinte semmit sem tudunk. A romániai roma vészkorszakot meg a délszláv háborút. Sokat segít a kötet végén olvasható, sajnos, aláíratlan tájékoztató: A darabokról és szerzőikről. Ott olvassuk például ezt: „A második világháború idején, 1941-ben Románia elfoglalta a ma Dnyeszter-menteként emlegetett területet, melyet akkoriban Transznisztriai Kormányzóságnak neveztek. Az Antonescu-rezsim 1942-ben kezdte el erre a területre deportálni a romániai és besszarábiai [ma már létező régió. DMI] romákat, aminek következtében megközelítőleg huszonötezer ember kelt át a Dnyeszteren – Románia roma lakosságának mintegy tizenkét százaléka. … A Dnyeszter-mentén hivatalosan fizetett munkára kötelezték volna a romákat, de ehelyett minden vagyonukból kifosztották és sorsukra hagyták őket…” Erről szól a darab végső alapjául szolgáló Zaharia Stancu-regény, a Karaván, amit 1972-ben, Kolozsvári Papp László fordításában magyarul is kiadott az Európa. Nem tudom, milyen lehetett A vajda előadása a kijevi Romace Színházban Krikunov főszereplésével – olvasva megrendítő. És megrendítő a Koszovó is, amiben egy cigány nem lehet cigány, csak albán vagy szerb, ahogy épp kívánják épp belépő vendégei. A Koszovó Mon Amour tulajdonképpen a roma Jasar kocsmája – a vendégek meg a szemünk előtt válnak elvadult nacionalistává. Az alkohol is elveszi az ember eszét, de a történelem, a soha vissza nem térő helyzet még annál is sokkal erősebb méreg.

Balogh Rodrigó színházának kiváló, erős előadásai és ezek a kötetek is őszintén beszélnek valós problémákról. Ez a megoldás felé vezető út első lépése, a művészet ezt tudja megtenni.

Kevés? Én nagyon tisztelem azokat, akik vállalkoznak rá.

Krasztev Péter (szerk.):
Roma hősök II. Öt európai dráma
Fordította: Kenyeres-Gyulassy Kinga, Király Kinga Júlia,
Kondi Viktória, Krasztev Péter
Nők a Jövőért Egyesület, Független Színház Magyarország, 2021
280 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft,
online ár az Írók Boltjában 4490
e-könyv változat ára még ismeretlen
A könyv megvásárolható magyar és angol nyelven is!
ISBN 978 615 817 7504 (papír)
ISBN 978 615 817 7511 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A Roma ​hősök sorozat második kötetében – a korábban megjelent monodrámák után – most többszereplős drámákat ismerhetünk meg roma szerzők tollából. A drámák az elmúlt nyolcvan év eseményeire, társadalmi jelenségeire reflektálnak. A vajda bemutatja egy roma közösség életét a második világháborúban, vezetőjük mindent megtesz azért, hogy elkerüljék a biztos halált. A Koszovó Mon Amour a koszovói háborút eleveníti fel, melynek során a helyi roma közösség tagjai az albánok és szerbek közötti harcnak estek áldozatul. A Ki ölte meg Szomna Grancsát? egy továbbtanulni akaró romániai roma lány küzdelmeit tárja fel, és öngyilkosságának körülményeit próbálja felkutatni. A Falunap a hátrányos helyzetű településeken élők kiszolgáltatottságát, és a helyi uzsorás kettős figuráját mutatja be. Az Európai család pedig egy Európa eltérő pontjain élő család tagjainak életébe enged bepillantást a koronavírus okozta járvány idején.