Harari gondolatmenetét követve | Yuval Noah Harari: Sapiens

●  Ú J R A O L V A S Ó  ●

Aszalós Sándor |

A decemberi hosszú estéken újra kézbe vettem Yuval Noah Harari nagy sikerű művét, a Sapienst. Ahogy lapról lapra haladtam benne, újra átéltem azt a lenyűgöző gondolatmenetet, ami áttekinti az emberi faj teljes történetét, visszanyúlva az ókori Afrikába, hogy feltárja, honnan indultunk, és hogyan váltunk a bolygó domináns fajává.

A könyvben a szerző nem csupán a múltat elemzi; egyben azt is vizsgálja, milyen erők formálják társadalmainkat, és milyen kihívások várnak ránk a jövőben. Olvasása közben világossá válik, hogy az emberiség története nem egyszerűen események láncolata, hanem komplex rendszerek, hiedelmek és narratívák szövevénye, amelyek lehetővé tették, hogy a Homo sapiens túlélje és uralja a világot.

Harari professzor (a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója) a könyvben az emberiség kezdeteitől vezeti az olvasót a jövő lehetséges irányai felé. Az evolúciós múltba visszanyúlva felfedi, hogy a Homo sapiens milyen genetikai és viselkedésbeli örökséget hordoz, miként alakultak ki kognitív képességeink, és miért maradtunk fenn az egykoron sok (elő)emberi faj közül. Lenyűgöző olvasni, hogyan váltunk a fizikai szempontból gyengébb, lassabb lényekből a tápláléklánc csúcsán álló, bolygót uraló fajjá. A titok kulcsa az összetett együttműködés képessége, ami lehetővé tette számunkra a társadalmi struktúrák, a közös mítoszok és a kollektív narratívák kialakítását, és aminek révén a Homo sapiens képes volt tömeges együttműködésre, amit más fajok nem tudtak megvalósítani.

A könyv egyik központi gondolata a kognitív forradalom 70 000 évvel ezelőtti kitörése, ami drámai ugrást jelentett az emberi gondolkodás fejlődésében. Ekkor jelent meg az a képesség, hogy a Homo sapiens olyan absztrakt fogalmakat, mítoszokat és közös hiedelmeket alkosson, amelyek összehangolt cselekvést és komplex társadalmi szerveződést tett lehetővé. Ennek köszönhetően váltunk képesekké nagy léptékű együttműködésre, birodalmak felépítésére és globális hatású civilizációk létrehozására.

Harari kiemelten vizsgálja a mezőgazdasági forradalmat, de ez szerinte a történelem egyik legnagyobb csalása volt. Ahelyett, hogy felszabadította volna az embert, a mezőgazdaság új, kényszerű munkarendhez és társadalmi hierarchiákhoz vezetett, miközben a korábbi, vadászó-gyűjtögető életformákhoz képest az emberek egészségi állapota és személyes szabadsága csökkent. Az új, földművelésre alapuló társadalmak monotóniája és kemény munkája ellenére a gazdasági és politikai struktúrák látszólag előnyösnek mutatták a mezőgazdaságot, miközben a valódi szenvedést elfedték.

• Olvass bele!

A gazdasági és társadalmi rendszerek felemelkedését Harari a pénz és a közös hiedelmek fontosságán keresztül elemzi. A pénz az általános bizalom eszközévé vált, lehetővé tette a nagy léptékű gazdasági tranzakciókat és a társadalmi összetartást. A vallás, bár sokszor ellentmondásos, szintén a közös meggyőződések révén köt össze közösségeket, és olyan narratívákat teremt, amelyek túlmutatnak a puszta hitnél: formálják a kultúrát, a társadalmi szerződéseket és a közösségi identitást.

Ahogy a birodalmak felemelkednek és buknak, a tudós rámutat az emberi társadalmak sérülékenységére, a hatalmi dinamika bizalmon és kölcsönös megértésen alapuló törékeny egyensúlyára. A tudományos forradalom átmenete a mítosztól az empirikus megértés felé új korszakot nyitott a modernitásban, és gyors technológiai fejlődést hozott. A biotechnológia és a mesterséges intelligencia felé haladva a Homo sapiens képessé vált környezetét manipulálni, ami új, morálisan és lényegileg is kihívásokkal teli kérdéseket vet fel az ember jövőjét illetően.

A szerző gondolatai szerint a boldogságot nem a materiális gazdagság, hanem a belső elégedettség határozza meg. Az emberi történelem során mindig is jelen volt az állandó vágy, az elégedetlenség és az önmagunkon való túlmutatás keresése. A könyv végső üzenete provokatív és elgondolkodtató: az emberiség története során mindig új kihívásokkal találkozott, és ez a folyamat folytatódik a jövőben, különösen a technológia, a biotechnológia és a mesterséges intelligencia korában.

Harari 2017-ben úgy nyilatkozott, hogy a 21. század gazdaságának legfontosabb „termékei” már nem az autók, a textíliák vagy az élelmiszerek lesznek, hanem maguk a testek, az agyak és a tudat – más szóval a mesterséges élet. Az emberiség három lehetséges úton fejlesztheti magát Homo Deussá: biomérnöki tudományok révén, kiborg-technológiával, vagy szervetlen élettel. Ha sikerrel járunk, istenekké válhatunk. Ez a kijelentés új perspektívát ad a Sapiensben felvázolt történelmi folyamatoknak: az emberi evolúció nem állt meg a civilizáció kialakulásánál, és a jövő nem csupán a technológiai haladástól, hanem attól függ, hogyan értjük meg és használjuk ki a tudat, a test és a genetika manipulációjának lehetőségeit. (…)

A teljes írás elolvasható a Vélemény.Online oldalon

Yuval Noah Harari: Sapiens.
Az emberiség rövid története
Animus Kiadó, Budapest, 2017
384 oldal, teljes bolti ár 4980 Ft,
kedvezményes webshop ár 4233 Ft,
e-könyv változat 2500 Ft
ISBN 978 963 324 2377

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá…
A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.