Röhögj-Vihogj, már ha sikerül | Lily King: Szívkirály

Csernus Anikó |

„Többet megtudhatsz valakiről egy óra játék alatt, mint egy évnyi beszélgetés során.” Ez a közkeletű bölcsesség – amit gyakran Platónnak tulajdonítanak – különös módon rímel Lily King új regényére, a Szívkirályra. King története azt mutatja meg, hogyan alakulnak az egyetemi évek alatt az érzelmek, a vágyak és kapcsolatok, és milyen döntések formálják a fiatal felnőttek életét. Ez majdnem olyan szerencsejátéknak tűnik, mint egy kártyaparti.

Lily King regénye egyszerre meséli el az első, már nem kamaszkori szerelem történetét és több évtizeden átnyúló, érzelmileg összetett szerelmi háromszöget is. Felépítése, ami előzményként és utóhangként is kapcsolódik korábbi regénye, az Írók és szerelmek világához, olyan, mintha a kártyapaklit a játék középén újra megkevernénk. A könyv közepén bekövetkező időugrás hirtelen világít rá mindarra, amit a fiatalság még magabiztosan birtokolt – és mindarra, ami idővel kipergett az ujjaik közül.

• Olvass bele!

A fiatal főszereplő, aki különös hobbija miatt a Jordan becenevet kapja, egy kártyajáték során kerül közelebb Samhez és Yashez. A játék célja, hogy családot gyűjts – és ez egyben tökéletes metaforája a regény cselekményének: mindhárom szereplő az életben is próbál összerendezni, megtapasztalni érzelmi kapcsolatokat. Az egyetemi években pont az a szép, ami a játékban is: ideális terep arra, hogy megtanuljunk hibázni, rosszul dönteni, szinte következmények nélkül. Ahogy a már korábban említett Röhögj-Vihogj játékban is a hiba pillanatában mindig felkiált valaki, a történetben is gyakran a reakciók, a sérülések és az elhallgatások árulják el az igazságot – még mielőtt a szereplők egyáltalán megpróbálnák kimondani. Jordan és a két srác kapcsolata is szimbolikus, a borítón és a címben is megtalálható kőr király jelöli hármasukat: a szív alakú színben az érzelem, a hűség, az idealizmus ereje munkál, ugyanakkor a lap történelmi ikonográfiájára jellemző „saját fejébe szúrt kard” is mintha ott lappangana a háttérben. A magyar Szívkirály cím azonban már nem hordozza magában ilyen egyértelműen a kártyalap konkrét jelentését és kétértelműségét – ahogy a „csókkirály” sem szó szerint értendő, úgy itt is inkább az érzelmi többlet marad meg, nem a játék pontos szabályrendszere. King alakjai szeretnek, kívánnak, tévednek. Minden gesztusban benne van az érzelmi önsebzés lehetősége.

A kőr király eredetileg Nagy Károlyt jelképezte, a szeretet és jóindulat királyát, akinek hatalma a rendteremtésből fakadt. A regényben azonban a szeretet nem uralkodói erény, hanem törékeny, gyakran irányíthatatlan energia, ami képes összekötni szereplőket, de ugyanilyen könnyen szét is szakítani. A három főhős kapcsolata inkább egy csipkelődő flörtölésre hasonlít: úgy kérnek egymástól pillanatokat, magyarázatokat, érzelmi biztosítékokat, hogy közben meg kell találniuk a megfelelő szavakat. Ha rosszul fogalmaznak vagy a másik félreérti őket, annak a következményeit már nem ők, hanem a másik fél viseli tovább.

A regény egyik legtöbb réteget megmozgató vonása épp ez: megmutatja, hogy a fiatalság túlfűtött, első felnőtt szerelmes intenzitása hogyan alakulhat évtizedek múlva visszhanggá, hiányokkal, keserű felismerésekkel, „Hufnágel Pistivel”. A végjátéknál egy kórházi kórteremben vagyunk, ahol a három szereplő élete utoljára ér össze. Súlyos zárás, mégsem reménytelen. King nem engedi, hogy az elrontott kérések, a félresikerült gesztusok tragédiává keményedjenek. Ahogy a francia kártyában kezdettől fogva minden család a királlyal indul, úgy itt is minden érzelmi kapcsolat visszavezethető egy-egy kezdeti szeretetpillanatra, ami talán soha nem tűnik el teljesen.

Lily King és Sally Rooney (néhány könyvéről írtunk itt  és itt) írásmódjában a legszembetűnőbb hasonlóság, hogy mindketten a karakterek belső világára, érzelmi rezdüléseire és a kapcsolatok finom dinamikájára koncentrálnak. King történeteiben gyakran történelmi vagy kulturális kontextusban bontakoznak ki a karakterek, részletes leírásokkal és pszichológiai mélységgel, míg Rooney minimalista, letisztult stílusban, főként párbeszédeken keresztül mutatja be a kortárs, hétköznapi érzelmi életet. A két íróban közös, hogy az emberi hibák, vágyak és önismereti folyamatok feltárásában hasonló érzékenységet mutatnak, csak más eszközökkel és más keretben. Talán ez a kapcsolódási pont vezetett ahhoz, hogy Rooney hazai fordítóját kérték fel King legújabb könyvének adaptációjára. Itt sem a mondatok bonyolultsága okozhatott nehézséget fordítás során, hanem a szereplők motivációjának, gondolatvilágának bemutatása, részletes pszichológiai ábrázolása. Dudik Annamária Évának úgy sikerült magyar nyelven bemutatnia a kulturális és történelmi kontextust, hogy az mindenki számára érthető és értelmezhető.

A Szívkirály a KULT Könyvek sorozatban jelent meg – azért tartozik ide, mert modern, érzelmileg intenzív, társadalmilag erős hatású regény. Fiatalos és bölcs, fájdalmas és mégis reményteli. Arról mesél, hogy a szerelem nem szerencsejáték, de tud olyan lenni, mint egy hosszúra nyúlt kártyaparti: amit akkor is folytatunk, ha már tudjuk: nem gyűjthetjük össze azt a családot, amelyikre vágyunk. De azért megpróbáljuk újra meg újra, mert a szeretet – ahogy a narrátor mondja – nem más, mint a remény egyik formája. Olvasás közben Röhögj-Vihogj – már ha sikerül.

Kedves olvasóink,
ez most az idei utolsó könyvajánlónk.
Újabb híreket és ajánlókat január 4-én, vasárnap,
kora este láthattok oldalunkon.
Addig is mindenkinek kellemes évbúcsúztatást
és reményekkel teli új évet kíván az olvassbele.com csapata

Lily King: Szívkirály
Fordította: Dudik Éva Annamária
21. Század Kiadó, Budapest, 2025
256 oldal, teljes bolti ár 6990 Ft,
online ár a kiadónál 6291 Ft
ISBN 978 963 568 6551

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A legtöbb szerelmi történet hasonló. De vannak olyan szerelmi történetek, amik az összes többitől különböznek, és nem alkalmazkodnak semmilyen szabályhoz.
E regény főszereplője utolsó éves az egyetemen, amikor az egyik órán megismerkedik a két legjobb diákkal, akik gyorsan bevonják a szellemes, vibráló barátságukba, és a Jordan becenevet adják neki. Mire a lány észbe kap, már kész is a feszültségekkel terhelt szerelmi háromszög. Aztán jön a diplomaosztó, mindhárman döntenek, hogy ki merre tovább.
Évtizedekkel később úgy tűnik, „Jordan” rendezett életet él, érzelmi háttere stabil, de aztán egy váratlan látogatás és egy hír mindent megváltoztat: szembe kell néznie múltja főszereplőivel és rá kell döbbennie, hogy mivel is hitegette magát fiatalkorában.